|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TIB felhívása
"1990 októberében megalakult
Miskolcon az 1956-os Munkástanácstagok Baráti Társasága azzal a
céllal, hogy őrizze és ápolja a forradalom örökségét, és ellássa
tagjai érdekvédelmét. E tevékenységét a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága keretében a Munkástanács 56 tagozataként kívánja
folytatni.
Javasolja, hogy alakuljon meg a TIB alapszabályát elismerve az
egész országra kiterjedő Munkástanács 56 - Tagozat és annak központi
ideiglenes választmánya. "
SZER, Magyar híradó:
Antall-nyilatkozat a februári magyar-szovjet találkozóról
"Most egy olyan új politikai megállapodásról
van szó, amelyik teljesen új alapokra, szuverén államok közötti
megállapodásnak megfelelő kapcsolatot létesít a két ország között.
Gorbacsov elnök úrnak a meghívása Moszkvába, az hivatalos
meghívásként érkezett és ennek nyilvánvalóan a párizsi találkozónk
az előzménye, ahol annak idején felvetettem, hogy szükségesnek
tartanám a két ország között egy olyan politikai megállapodást és
egy olyan politikai együttműködési megállapodás megkötését, ami
teljesen különbözik az előzményektől..."
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel-magyar megállapodás
|
---------------------------
München, 1990. december 10. (SZER, Magyar híradó) - Lengyelország és Magyarország szombaton kormányközi megállapodást írt alá, amelyben rögzítették, hogy január elseje után a két ország közötti kereskedelemben áttérnek a dollárelszámolásra. Ez a szerződés több kérdést is felvet és nemcsak a magyar-lengyel kereskedelemre vonatkozóan. Egyértelmű ugyanis, hogy ez a dokumentum is a KGST rohamos felbomlásának a bizonyítéka. Az is biztos, hogy különbséget kell tenni kereskedelmi partner és kereskedelmi partner között, vagyis a dollárelszámolásra való áttérés mást jelent például Lengyelország, vagy a Szovjetunió viszonylatában.
Stúdióvendégünk Vadász János, rádiónk gazdasági szakértője. Neki teszem fel a kérdést: miért fontos ez a megállapodás és hogyan illeszthető bele abba a folyamatba, amely a magyar gazdaság - ezen belül a magyar külkereskedelem világpiac felé való nyitását jelenti?
- Ez a változás lényegében azt jelenti, hogy a KGST ezen a napon, január elsején gyakorlatilag tulajdonképpen megszűnik. Azért fontos a magyar-lengyel megállapodás is, mert demonstrálja, hogy a dollárelszámolás nemcsak magyar-szovjet viszonylatban, hanem más - úgy mondom -, volt KGST-viszonylatokban is érvényesülni fog. Mert a KGST - ahogy 40 évig ismertük, ahogy 40 évig működött - azt a célt szolgálta, hogy mesterséges eszközökkel, a világpiacból való kiszakítás módszereivel intenzív és nagyméretű kereskedésre kényszerítse a tagállamokat egymás között, de elsősorban a Szovjetunióval. Ebben állt a KGST létjogosultsága, és ezt szünteti meg a dollárelszámolás. (folyt.)
1990. december 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Lengyel-magyar megállapodás - 1. folyt.
|
Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szállításokat dollárban, vagy más keményvalutában kell számlázni és elszámolni és elvben valutában is kell a szállításokat kifizetni éppen úgy, mint a nyugati partnerekkel lebonyolított forgalomban. Tehát nem lehet többé mesterséges eszközökkel kikényszeríteni olyan gazdasági kapcsolatokat, amelyekre máskülönben nem kerülne sor. Ilyen értelemben indokolt azt mondani, hogy a KGST január elsején tulajdonképpen megszűnik.
- Az elmúlt hosszú évek során tehát hozzászokhattunk ahhoz a megállapításhoz, amely szerint Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere a Szovjetunió. Világos, hogy a Szovjetunió ezután is fontos piac maarad Magyarország számára, és az is biztos, hogy Magyarországnak ezentúl is sok mindent a Szovjetunióból kell beszereznie. Az azonban még a laikus, hozzá nem értő megfigyelő számára is nehezen képzelhető el, hogy a Szovjetunióval hirtelen egycsapásra át lehetne térni a dollárelszámolásra. Tehát hogy most húzunk egy vonalat és mától kezdve minden másként történik a két ország közötti áruforgalomban, mint eddig. Milyen feladatok várnak megoldásra a szovjet-magyar árucserében?
- Szerintem abból kell kiindulni, hogy itt egy lényeges változás következik be január elseje után. Az, hogy Magyarország jobban rászorul a szovjet szállításokra, a nyersanyagokra, enerigahordozókra, mint a Szovjetunió a magyar szállításokra - tehát a gépekre, iparcikkekre. Ez a forgalom hagyományos áruszerkezetéből adódik, s azért van így, mert a szovjet nyersanyagokban, energiahordozókban nincs emberi feldolgozás, ami világszínvonalú. Ezek nyugaton is, a világpiacon is eladhatók, versenyképesek, míg a magyar gépek és iparcikkek - és ezt mondjuk ki - másodrendűek, azaz nem versenyképesek Nyugaton: nem automatikusan eladhatók. Ez lényeges különbség, amiből jelentős cserearány-veszteség adódik Magyarország számára a szovjet forgalomban január elseje után: a cserearányok nagymértékű romlása, pénzveszteség, deficit. (folyt.)
1990. december 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Lengyel-magyar megállapodás - 2. folyt.
|
Itt mindkét oldalon lesz egy nagy takarékoskodás a vásárlásokkal. Az oroszok azért fognak kevés magyar árut vásárolni, mert keményvalutáért inkább nyugati árut fognak venni, amely jobb minőségű, versenyképesebb. Magyarország is takarékoskodni fog a szovjet vásárlásokkal, azaz kevesebb energiahordozót, kevesebb nyersanyagot fog venni, ami egyébként hasznos az ország számára, mert ez azt jelenti, hogy kevésbé energia- és nyersanyagigényes fejlesztésre próbálunk majd berendezkedni - és ez nagyon jó. A lényeg az, hogy mindkét oldalon lesz - különböző okok miatt - takarékoskodás. Tehát számítani lehet arra, hogy a forgalom vissza fog esni, mégpedig lényegesen.
Itt kifejeztél kételyeket, hogy erre egycsapásra át lehet-e térni. Valóban, ami az elszámolást illeti, hogy kifejezzük nyugati árakban és világpiaci áron a szállításokat - ez megy, ezt meg lehet csinálni egycsapásra. A probléma a fizetéseknél van, amikor arra kerül a sor, hogy fizetni kell - és keményvalutával -, itt lesz a baj. Mert mi fogja ezt biztosítani? Talán egy államközi szerződés, amely eleve előírja majd minden szovjet vállalatnak, hogy az államnak oda kell adni a keményvalutát minden olyan esetben, hogy a szovjet vállalat ezért fizetni tudjon? Vagy remélhetjük, hogy a szovjet gazdasági reformok rövidesen eljutnak abba a szakaszba, amikor minden szovjet vállalat már rendelkezik azzal a keményvalutával, amiből ki tudja a vásárlásait fizetni?
Ezek olyan kérdések, amelyekre vagy csak nem-mel lehet válaszolni, vagy nagyon kétes a válasz, legjobb esetben is. Tehát itt súlyos bajok lesznek, amikor fizetésre kerül sor, s lehet, hogy lesznek megint ajánlatok, hogy fogadják el természetben a fizetést a szállításokért, de itt a következmény azt hiszem, más lesz. A következmény az lesz, hogyha a súlyos nehézségek felmerülnek, az üzletre, a megállapodásra egyszerűen nem fog sor kerülni. +++
1990. december 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|