![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A TIB felhívása
"1990 októberében megalakult
Miskolcon az 1956-os Munkástanácstagok Baráti Társasága azzal a
céllal, hogy őrizze és ápolja a forradalom örökségét, és ellássa
tagjai érdekvédelmét. E tevékenységét a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága keretében a Munkástanács 56 tagozataként kívánja
folytatni.
Javasolja, hogy alakuljon meg a TIB alapszabályát elismerve az
egész országra kiterjedő Munkástanács 56 - Tagozat és annak központi
ideiglenes választmánya. "
SZER, Magyar híradó:
Antall-nyilatkozat a februári magyar-szovjet találkozóról
"Most egy olyan új politikai megállapodásról
van szó, amelyik teljesen új alapokra, szuverén államok közötti
megállapodásnak megfelelő kapcsolatot létesít a két ország között.
Gorbacsov elnök úrnak a meghívása Moszkvába, az hivatalos
meghívásként érkezett és ennek nyilvánvalóan a párizsi találkozónk
az előzménye, ahol annak idején felvetettem, hogy szükségesnek
tartanám a két ország között egy olyan politikai megállapodást és
egy olyan politikai együttműködési megállapodás megkötését, ami
teljesen különbözik az előzményektől..."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Választási törvénytervezet 5. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Ez a legrészletesebb tájékoztatás, ami előttem van a Magyar Hírlapban, ez sem mond el mindent, lehet tudni olyat is, ami nincs benne. - Ez teljesen érthetetlen. Hallgatom, amit Krassó György mond, mert hát arról van szó, hogy itt a konferencián megállapodtak bizonyos alapelvekben. Nyilván a jogászok most próbálják ezt törvényjavaslat formájába önteni. Mihelyt törvényjavaslat lesz belőle, ez azonnal megjelenik. Eddig nem jelent meg, mert ez még nem törvényjavaslat. Az alapelveket látjuk és erről vitatkozunk. Itt az alapelvek szempontjából tényleg arról van szó, hogy egy képviseleti rendszer bevezetése nem népuralmat jelent. A képviseleti rendszer annyit jelent, hogy emberek választanak embereket, akik őket politikai kérdésekben - egy teremben, ahol ezek összegyűlnek - képviselik, és ebben a tekintetben kár itt elvi fejtegetésekbe bocsátkozni a népszuverenitásról. Itt arról van szó, hogy mi az a rendszer, ami lehetővé teszi azt, hogy azok az érdekek, amelyekről itt szó van, 6 millió választónak az érdekei, s azok képviseltetésre kerülnek-e. És itt had mondjam el: lehet, hogy ez a rendszer komplikált, de hogyha a nyugatnémetek ezt értik és 40 éve szeretik, akkor nem tudom, hogy a magyar választóközönség miért nem tanulhatja meg? - Mert nem arról a rendszerről van szó. - Arról van szó, de most tényleg ne arról vitatkozzunk, hogy melyik rendszerről van szó. Itt a lényeges szerintem az, hogy ez olyan, mint egy házasság. Nem biztos, hogy abban a házasságban a legboldogabbak az emberek, a résztvevők, ahol a két fél mindent azonnal ért a másikról - ennek más feltételei vannak. Ez eléggé világos ahhoz, hogy az emberek el tudják dönteni, hogy ő Pityi Palkót, vagy mit tudom én kit akar a parlamentbe tulajdonképpen. - Tőkés Rudolf? (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|