|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának névsora
"A Fidesz december 8-9-i
kongresszusán megválasztott Választmány tagjainak névsora:
Bankós Andrea, Bencze György, Drahos Péter, Fodor Gábor, Fürjes
Balázs, Lippai Pál, Medgyesi Balázs, Módos Márton, Németh László
Ákos, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Tirts Tamás és Vass József."
Moszkvai Rádió:
Kell-e félni a keleti menekültáradattól?
"... Nyugaton már most komoly aggodalmakat kelt az, hogy milyen
problémákat is rejthet magában a szovjet határok megnyitása. Attól
tartanak elsősorban, hogy hozzájuk áramlani fognak a munkát és az
elviselhető létfeltételeket kereső embertömegek.
"
|
|
|
|
|
|
|
Jövőre megáll az infláció növekedése - Botos Katalin
nyilatkozata (2. rész)
|
Az eddigi rubelimport megdrágulása, az energiaárak szükséges növekedése miatt jövő év elején valóban egyszeri, jelentősebb áremelkedés várható. Az évközi folyamatokat, a vállalkozói szektor és a piac kiépülését is figyelembe véve azonban az 1991-es esztendő egészére nézve az ez évihez hasonló mértékű infláció számítható. A minisztérium szakértőinek számítása alapján az infláció gyorsulását a Gazdaságkutató Intézet jelentése által prognosztizált mértékben semmi sem indokolhatja, hacsak nem az inflációs várakozások fokozott növekedése.
A továbbiakban Botos Katalin elmondotta, hogy a hetvenes években már kiderült: azokban az országokban, amelyekben a leggyorsabban reagáltak az olajár-változásokra, a gazdaság helyzete viszonylag rövid idő alatt stabilizálódott. Ahol az állami szektor jelentősebb volt, és így tompították a világgazdasági hatásokat, az alkalmazkodás időszaka kitolódott 4-5 évre. Az akkori szocialista országokban 10 évnél is hosszabb idő kellett ahhoz, hogy megemésszék a változásokat.
Magyarországon, a nagyfokú gazdasági liberalizálás, s a gyors átalakulás következtében most igen drasztikusan hatnak az alapvető világgazdasági változások: a jelentős olajár-emelkedés, a szovjet olajszállítások csökkenése, a KGST-térségben kialakult együttműködés rendszerének teljes átrendezése. De ez fokozott késztetést jelent arra, hogy a magyar gazdaság rövid időn belül alkalmazkodjon az átalakuló környezethez, és az erősödő piacgazdaság következtében sikerüljön megfelelően javítani a versenyképességet.
A kormány ennek megfelelően továbbra is elkötelezett a gazdasági liberalizáció, a privatizáció folytatása mellett, szorgalmazza a költségvetési támogatások leépítését, és ezzel párhuzamosan antiinflációs politikát folytat. Ezek nem ellentétes célkitűzések. A privatizáció hatására és a szabadabb import révén ugyanis a kínálat bővül, ami az áremelkedés ellen hat. Ugyanezt szolgálják a monopolpozíciók megtörésére tervezett intézkedések is, például a versenyhivatal létrehozása.
A költségvetési támogatások leépítése csak viszonylag kis mértékben növeli az árakat. A kormány továbbra is szigorú pénzügyi politikát folytat, megakadályozva a költségvetési hiány növekedését, s így a fedezetlen pénkibocsátást, ami a gyorsuló infláció legfőbb oka lehetne. (folyt.köv.)
1990. október 10., szerda 21:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|