"A két kérdés és témacsoport összefügg egymással: hiszen ha valaki Kádárról azt tartotta, hogy a szovjetek által megszabott helyzetből megpróbálta a magyarság számára kihozni a lehető legtöbb előnyt és elhárítani számos hátrányt, akkor szinte logikusan következik ebből, hogy nem látott abban semmi elvetemültséget ha becsatlakozik a rendszer hasonló szándékú építői közé. A Kádár-rendszer megítélése összefonódik a személyes részvétel és az egyéni sors alakulásával. Ebben a században legalább ötször volt lehetősége a magyarnak rossz oldalra állni. Mellőzve a részleteket, sorsdöntő kihívást és döntési kényszert jelentett 1919-ben a Tanácsköztársaság, majd az ellenforradalom, és a két világháború közötti idő végén a hitleri borzalom."