Rendszerváltás és az MTI

	- Magyar-román viszony - 1. folyt.
Nos, a folyamat újabb állomása, hogy Romániában szenátusi vizsgálatot kezdeményeztek Tőkés László nagyváradi püspök ellen, akit autóbalesete után hánapokig gyógykezeltek Magyarországon, és akit azzal vádolnak, hogy eközben Romániát súlyosan sértő kijelentéseket tett a sajtóban. A román rádió ezt a hírt többször is elismételte. A vádemelési indítvány kezdeményezője a hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának vezetőjétől érkezett, ami azt mutatja ismét - akárcsak Gyulafehérváron -, hogy a román vezetés egyre határozottabban közeledik a magyarellenes nacionalista körökhöz, nyilván nagyobb népszerűséget remélvén. Mindez - nemcsak a szlovák példa miatt - nem pusztán romániai jelenség. Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy fokozott magyarellenesség érvényesül Jugoszláviában is, ahol a választások előtt már megjelentek a mamgyar érdekvédelmi szervezetet gúnyoló karikatúrák és cikkek, azt firtatván, vajon ki állhat a szervezet jögött? A válasz: nyilván Budapest, illetve azok a jugoszláviai politikai körök, akik a magyar ügy felkarolásával tulajdonképpen a szerb érdekeket óhajtnák csorbítani. A nacionalizmus parázslik a térségben, Kelet-Közép-Európában, és nem tudni, mikor lobban lángra. A gazdasági adatokat ismerve nincsen messze ez az idő. A remélt gyors átmenetben, a polgári jóléti társadalomban már senki sem hisz. A hatalmon levő erők gyengék, és gyengeségük miatt folyton tovább osztódnak, de gyenge az ellenzék is. Ha egyáltalán egy szóval meghatározhatók azok a csoportok és pártok, amelyek pillanatnyilag a barrikád túlsó oldalán állnak. Csehszlovákiában például, amelyet a legkiegyensúlyozottabb országnak ismernek, három kormány is küzd egymással: a szövetségi, a cseh és a szlovák, és ebben a harcban a kisebbségek ügye politikai eszköz. A vitákban tehát sohasem arról van szó, mint ami a felszínen látszik. (folyt.) 1990. december 6., csütörtök
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »