|
|
|
|
A honvédelem csökkenő költségvetéséről
|
--------------------------------------
München, 1990. november 22. (SZER, Magyar híradó) - Még a hétvégi kormányülés után kiemelt hírt kapott az a tény, hogy a költségvetési tervezet szerint a kormány alig több, mint fele annyit szán a honvédelmi költségvetésre, mint amennyit a tárca igényelne.
Gondolom, nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy ez nem rossz hír; hogy ebben a különösen nehéz anyagi helyzetben elsőként a józan polgári ész is a hadügyi költségvetés lefaragását javasolná.
Illik azonban megkérdezni az érintettet is: feltehetően másként gondolja. A Honvédelmi Minisztériumban Szekeres László járt.
- Dr. Raffay Ernőt, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárát kérdezem, hogy most, amikor a honvédségi költségvetésről van szó, a Minisztérium hozzávetőleg 76 milliárd forintos önköltségi igényt terjesztett elő, és úgy néz ki, hogy 42 milliárd az, amit akkor majd megajánl. Ha ebbe beleszámoljuk a legalább 30 százalékos inflációt, akkor ez a 30 milliárdot sem éri el.
Hogy tud ebből a magyar honvédség gazdálkodni, és egyáltalán fennmaradni, nem hogy fejleszteni?
- Valóban, mi 75,9 milliárdot hoztunk nyilvánosságra, mint a honvédelmi tárca kívánságát. Ugyanakkor tudjuk, hogy az ország jelenlegi - katasztrófálisnak mondható - gazdasági helyzete ezt a 76 milliárdot minden bizonnyal most nem tenné lehetővé.
Vannak azonban középértékek: 55-60 milliárd körül. Mégis a vasárnapi, rendkívüli kormányülésen, ahol ott voltam, olyan döntés született, hogy a Pénzügyminisztérium által beterjesztett 42,4 milliárd nagyságrendet kapja meg a honvédelmi tárca, tehát a magyar Honvédség, a hadsereg.
Ez a "nagyságrend"- kifejezés, ez vicc egyébként, mert pontosan úgy van, ahogy Ön mondja: hogy a 30 milliárdot vásárlóértékben sem éri el. (folyt.)
1990. november 22., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|