|
|
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. november 6., kedd - Az Országgyűlés keddi
munkanapjának kezdetén - rövid ideig tartó ,,szünet,, után - ismét
teret kapott az éles, személyes sérelmeket is felhánytorgató és
személyes sértéseket is osztogató politikai vita. Ennek oka az volt,
hogy két szocialista párti képviselő, Tabajdi Csaba és Békesi László
napirend előtt kért szót a magyar-szovjet viszony új alapokra
helyezése, illetve a következő év gazdasági és társadalmi
előkészítése érdekében, a kormány és a Parlament tevékenységének
ésszerűsítésére téve javaslatokat.
Tabajdi Csaba megítélése szerint Magyarországnak a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatrendszere nem válhat a napi politikai csatározások martalékává. Elérkezett az ideje annak, hogy e viszonyban ne a hangulatkeltés, az indulatok mesterséges gerjesztése játssza a fő szerepet, hanem az új alapokon nyugvó, új alapszerződés előkészítése. Mint mondotta: az Antall-kormány - a Németh-kormány tevékenysége nyomán bizonyos terhektől szabadulva - tovább erősíthette a nyugat-európai és észak-amerikai kapcsolatainkat. Ám nem lenne célszerű - figyelmeztetett rá -, ha e folyamat kísérőjelensége lenne a közép-európai államokkal, népekkel és a Szovjetunióval folytatott együttműködés túlzott lazítása, esetleg leépítése.
A képviselő a magyar-szovjet viszony újraalakításában a parlamenti pártok alapvető kérdésekben kialakított egyetértését tartotta kívánatosnak. Meggyőződése szerint e pártoknak közösen kellene végiggondolniuk például azt: milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ne veszítsük el egyre szűkülő pozícióinkat a Szovjetunió és köztársaságai piacán. Jó lenne továbbá valamilyen szinten stabilizálni az energia- és nyersanyagszállításokat, csökkentve egyoldalú függőségünket, de figyelembe véve a Szovjetunió apadó szállítási képességeit is. A Szovjetunió létét realitásként kell kezelni, a tagköztársaságok esetében pedig a kinyilatkoztatásokon túl kell lépni - hangsúlyozta, rámutatva, hogy miközben Magyarország tétovázik, a Cseh és Szlovák Köztársaság már 13 tagköztársaságban nyitott kereskedelmi irodát.
Tabajdi Csaba a legsúlyosabb gondnak azt tartotta, hogy szinte megszűnt a kétoldalú párbeszéd, az érdekegyeztetés. Ezért a kormány külpolitikájának aktivizálását, a Parlament kapcsolatépítő lépéseit sürgette. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (2. rész)
|
Békesi László megítélése szerint a jövő év előkészítése gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt késik, s ez a késés több szempontból behozhatatlan, minden bizonnyal jóvátehetetlen károkat okoz. Emlékeztetett rá, hogy a képviselők megkapták a belügyminiszternek a Ház elnökéhez írt levelét, amelyben az év végéig 34 törvény megalkotását tartja - a kormány nevében - szükségesnek. Ám a kormány számára határidőket nem jelöl meg: mikor terjeszti azt az Országgyűlés elé.
A szocialisták megítélése szerint a felsorolt törvényjavaslatok egy része várhat egy-két hónapot az ország gazdasági működőképességének biztosítása szempontjából, más fontos előterjesztések viszont hiányoznak közülük. A szocialisták aggodalmait tolmácsolta amiatt is, hogy a törvényjavaslatok elfogadtatása legalább egy hónapot igényel, így az év végi határidő alig-alig tartható, a Parlament kényszerpályára kerül. Véleménye szerint a Parlamentnek és a parlamenti pártoknak, valamint a kormánynak közösen kellene áttekintenie: mely törvények megalkotása elkerülhetetlen, s ezeket is célszerű csoportosítani.
A szocialisták meggyőződése szerint a kormánynak az alapvető törvények esetében egyeztetnie szükséges a társadalmi, érdekképviseleti szervekkel, a legjelentősebb törvények elfogadását pedig hatpárti egyeztetésnek kell megelőznie. Ily módon az országgyűlési bizottságok és a plénum is gyorsított ütemben tárgyalhat. Ám a törvényhozás még így is óhatatlanul áthúzódik a következő év elejére - mutatott rá a képviselő. Életveszélyesnek minősítette azt a valószínűleg jó szándékú, de megalapozatlanul optimista kormányzati megnyilatkozást, hogy különösebb katasztrófa nem történik, ha december végéig az országnak nem lesz jóváhagyott költségvetése. Békesi László javasolta tehát, hogy a törvényjavaslatok fontossági-tárgyalási sorrendjéről végül is a Parlament döntsön.
Kitért arra is, hogy a társadalmat fel kell készíteni, mi több, partnerként meg kell nyerni a jövő évi feladatok végrehajtásához, egyébként a következő gazdasági év kezelhetetlenné válik. A nemzetközi feltételek között minimumként említette az IMF-fel kötendő egyéves finanszírozási program, szerződés szükségességét.
A felszólalásra Horváth Balázs belügyminiszter válaszolt. Kiemelte: a kormány már eleve azzal az elképzeléssel nyújtotta be a törvényjavaslatok felsorolását, hogy azokról a Parlament dönt, a megadott szempontok alapján rangsorolja azokat. A kormány egyébként még ebben a hónapban szándékozik beterjeszteni a javaslatokat. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (3. rész)
|
Az elnöklő Szabad György arról tájékoztatta a plénumot, hogy a Házbizottság már megtárgyalta a kormány javaslatát, és lényegében Békesi Lászlóéval azonos álláspontra helyezkedett. Erre tekintettel túlnyomó többségében ismétlésnek minősítette a szocialista párti képviselő rendkívüli felszólalását.
Ez a minősítés alkalmat adott Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezetőnek arra, hogy személyes sérelmét a Ház elé vigye. Ugyanis - miként elhangzott - a Házbizottság ülésén éppen a szocialista frakció képviseletében jelen lévő Gál Zoltán lépett fel erélyesen az ellen, hogy Torgyán József napirend előtt felszólalhasson hasonló ügyben. Ezért aránytalannak tartotta az FKgP parlamenti politikusa, hogy két szocialista képviselő is kifejtette napirend előtt álláspontját, mert ez a magatartás véleménye szerint éppen az ellen a békés hangulat ellen dolgozik, amelyet a szocialista párt is fontosnak tart. Hozzáfűzte még: az elhangzottakkal sok mindenben egyetért, és boldogsággal tölti el az a tudat, hogy Békesi László meg tudja mondani a kormánynak: mit kell tennie. ,,Legfeljebb az szomorú, hogy Békesinek ugyanez a lehetőség egy magasabb polcon, két évvel ezelőtt is a rendelkezésére állt volna, és ha a bölcs gondolatait megosztotta volna velünk, akkor talán nem lett volna szükség a mai felszólalására,, - fejezte be.
Az elhangzottakra reagált Gál Zoltán, tisztázva, hogy a Házbizottság ülésén éppen ellenkezője történt annak, amit Torgyán József elmondott. Ráadásul a kisgazdapárti képviselő először saját pártjának gazdasági programját kívánta ismertetni, nem pedig a jelen témában szólni. Felhívta a figyelmet arra a lényeges különbségre is, amely a Házbizottság, illetve a szocialisták álláspontja között van. Nevezetesen: ne a kormány és a Házbizottság tárgyalásain dőljön el, hogy mely törvényjavaslatokat tárgyalja a Parlament, hanem maga a plénum döntsön.
Szabad György ezután a vitát lezárta azzal, hogy fenntartja véleményét, miszerint Békesi László felszólalása túlnyomórészt ismétlés jellegű, másrészt pedig a Házszabályok értelmében a Ház elnöke alakítja ki a plenáris ülések tárgysorozati rendjét, a Házbizottság egyetértésével. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 12:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés vita nélkül döntött a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslatról. A gyors döntést az indokolta, hogy valójában csak egyes számszaki hibákat korrigáltak.
Az Országgyűlés ezután rátért az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Rabár Ferenc pénzügyminiszter a napirend előadója a törvényjavaslat gazdaságpolitikai megalapozottságát taglalva kifejtette: az elkövetkezendő években a piacgazdaság kialakítása, illetve az ahhoz szükséges feltételrendszer megteremtése kerül hazánk gazdasági törekvéseinek középpontjába. Ennek részeként hajtják végre a tulajdonreformot, az ehhez kapcsolódó privatizációt, a kis- és középvállalatok alapítását. A gazdaságpolitika egyik fontos elemeként meghirdetik a versenypolitikát, amely a gazdálkodókat a lehető legszélesebb körben, és a lehető legrövidebb időn belül versenykörnyezetbe kényszerítik. Ennek megfelelően az importverseny fokozatos szélesítésével a belföldi gazdálkodók egyre nagyobb részét helyezi a gazdasági kényszer körülményei közé. Mind többen kényszerülnek majd arra, hogy az exportpiacokon szerezzék meg a fejlődésükhöz szükséges jövedelmeket. Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság mind határozottabb lépéseket tesz a piacgazdaság kialakítása felé, ami egyben azt is jelenti, hogy az árak legfőbb szabályozója maga a piac, illetve a verseny lesz.
Ami a most beterjesztett törvényjavaslatot illeti, Rabár Ferenc hangoztatta: a kormány felülvizsgálta a támogatások rendszerét, s a lehetőségek határain belül megszünteti mindazokat a támogatásokat, amelyek torzítják a gazdasági folyamatokat, rontják az erőforrások átcsoportosítását, s gazdaságilag irracionális döntések irányába terelik a gazdálkodókat, valamint a fogyasztókat. Az új szabályozás és a támogatások megszüntetése együttesen segíti, hogy az üzletfelek - élve az árkialakítás jogával - egymás érdekeit és értékítéletét kifejező reális piaci árakban állapodjanak meg. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy sokan túlzottnak és korainak tartják a törvény keretei között megfogalmazott liberális árrendszert. A pénzügyi kormányzat ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a kormány rövid távon képes létrehozni azokat a kereteket, amelyek megteremtik a szabad árképzés hátterét.
A törvényjavaslat megfogalmazásakor abból a kettős követelményből indultak ki, hogy a kormány rendelkezzék a gazdaságpolitika megvalósításához szükséges valamennyi eszközzel, ugyanakkor a kormányzati beavatkozás a lehető legszűkebb körre korlátozódjék. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 14:17
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (5. rész)
|
Az eddigi tapasztalatok azt mutatták: az egyedi hatósági beavatkozásnak már a lehetősége is elég ahhoz, hogy a hazai és a külföldi vállalkozókat elbizonytalanítsa, s így közvetlenül akadályozza a piac működését, annak szerves fejlődését. A magántulajdon és a tőke nem szereti az olyan területeket, ahol az érvényesíthető árról a vevőn kívül még az államigazgatással is alkudozni kell. A törvényjavaslat a kormány számára háromféle felhatalmazást ad. Ilyen az állami ármeghatározás területeinek és módszereinek kijelölése. A másik az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségének elrendelése. A harmadik pedig egy rendkívüli lehetőség arra, hogy jelentős gazdasági szabályozómódosítás esetén a kormány irányelveket, szabályokat adhat ki a szabadárakra vonatkozóan is. A pénzügyminiszter közölte, hogy az állami ármegállapításba tartozó árukör körülbelül 10 százalékát teszi ki az összes forgalomnak. Elsősorban azokra a termékekre és szolgáltatásokra terjed ki a hatósági ármegállapítás, amelyeknél a termelésben vagy a forgalmazásban monopol szervezetek tevékenykednek. Ilyenek például egyes energiahordozók, a közlekedési, hírközlési, vízügyi szolgáltatások. Ugyancsak ide tartoznak a társadalompolitikai szempontból kiemelt termékek, a tej, a gyógyszer, a lakbér.
Ami az áremelések bejelentési kötelezettségét illeti, a törvény ezt most a termékeket előállító gazdasági erőfölényének függvényévé teszi. Ugyanakkor az áremelés csak akkor tiltható meg, ha a megemelt ár hátterében lévő gazdálkodói magatartás ellen a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján amúgy is fel kellene lépni. Az új szabályozás azzal is biztosítani kívánja a törvényességet, hogy megteremti bírói úton a jogorvoslat lehetőségét. Ez szintén alapvető változás a korábbi szabályozás mellett.
Az általános vitában felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az ármegállapításról szóló törvény megalkotásával újabb fontos lépést tesz Magyarország a piaci viszonyok kialakítása irányában. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági Bizottság elnöke hangsúlyozta: a törvényjavaslat jól illeszkedik a liberális gazdálkodás kialakítását szolgáló jogszabályok sorába. Egyben javasolta, hogy az ártörvényt a tisztességtelen piaci magatartás szabályaival együtt tárgyalják, hiszen a két előterjesztés több ponton is érintkezik.
Szalay Gábor (SZDSZ) azt emelte ki, hogy az ártörvény megalkotásába maga az élet szólt bele, amikor a taxisblokád hatására a kőolaj, és kőolajtermékek kikerültek a törvénytervezet hatósági áras termékeket tartalmazó mellékletéből. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (6. rész)
|
A képviselő általában üdvözlendőnek tartotta, hogy a törvénytervezet ,,filozófiája,, elismeri az árak abszolút szabadságát, s csak ott rendelkezik, ahol korlátozni akar. Ugyanakkor a törvénytervezet legnagyobb tévedésének - s egyben elfogadhatatlannak - nevezte a jogszabálytervezet 19. törvényszakaszát, amely a szabályozási eszközök változása esetén rendelkezési lehetőséget adna a kormánynak a nem hatósági árak körében is. A képviselő szerint egy ilyen bianco felhatalmazás azzal a veszéllyel járna, hogy a kormányzat nemcsak élne, hanem visszaélne ezzel a lehetőséggel.
Az ártörvény általános vitáját lezárva a parlament Hack Péter (SZDSZ) és Dornbach Alajos (SZDSZ) képviselők önálló indítványáról határozott. A képviselők az Országgyűlés házszabályaival kapcsolatban benyújtott módosító indítványukban javasolták, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságokba az egyes képviselőcsoportok azonos számú tagot jelölhessenek. Úgy vélték ugyanis, hogy a mandátumok arányában felálló állandó bizottságokkal szemben a vizsgálóbizottságok esetében a tárgyilagos, elfogulatlan vizsgálódás garanciája lenne a helyek egyenlő elosztása. Az Országgyűlés a módosító indítványt rövid vita után viszonylag kis többségel elvetette. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 14:56
|
Vissza »
|
|
Szerkesztőségek figyelmébe
|
Mai mtib2006 számú, Országgyűlés - keddi munkanap (4. rész)
című hírünk 1. bekezdésének 2. sorában a szám helyesen:
Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének
---- (MTI)
1990. november 6., kedd 17:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (7. rész)
|
A fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet törvényi szintű módosításáról a jövő hétfőn határoz az Országgyűlés. Az elnöklő Szűrös Mátyás ugyanis - mind az általános, mind a részletes vitát lezárva - megállapította, hogy a határozathozatalhoz három bizottság együttes írásos állásfoglalása szükséges, továbbá annak eldöntése: teljes egészében avagy csak egy részében kétharmados törvényről van-e szó.
A hétfőn lezajlott vita nyomán egyébként - ígéretéhez híven - a kormány módosította a törvényjavaslat egy passzusát. Eszerint a rendőrfőkapitányok kinevezésénél ki kell kérni a megyei közgyűlés véleményét, a rendőrkapitányok kinevezéséhez pedig a települési önkormányzatok egyetértése szükséges.
A módosítás jogi értelmezése miatt vita bontakozott ki Horváth Balázs, az MDF képviselői, valamint Szigethy István szabaddemokrata képviselő között. Szigethy István ugyanis úgy ítélte meg, hogy a fővárosi közgyűlést, mint települési önkormányzatot a többi települési önkormányzatéval azonos egyetértési jog illeti meg, míg ellenlábasai szerint a fővárosi közgyűlés joga csupán a véleményformálásra terjed ki. Végül - már a vita lezárása után - Ráday Mihály (SZDSZ) azt kérte: a Parlament tekintse települési önkormányzatnak Budapest közgyűlését, mert az.
A vita többi hozzászólója egyébként vagy véleményezte a kormány módosítványát vagy újabb javaslatokkal állt elő.
Az elnapolás bejelentését követően a plénum új bizottsági tagokat választott, majd 17.41-kor befejezte munkáját. (MTI)
1990. november 6., kedd 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész)
|
Délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját a Tiszelt Ház. Molnár Tibor SZDSZ-es képviselő interpellációjában aziránt érdeklődött: mit tesz a kormány a tejtermelés és feldolgozás válságának leküzdése, illetőleg a tejtermék-fogyasztás kritikus csökkenése ellen. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter terveikről szólva vázolta, hogy segíteni kívánják a kisvállakozókat a tej-és lisztfeldolgozásban, továbbá újabb exportlehetőségeket szándékoznak felkutatni. Egy javaslatot pedig máris kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy a nyugdíjasok és az iskolások bon-rendszerben ingyenjegyet kaphassanak. A honatya nem, ellenben az országgyűlés elfogadta a miniszteri választ.
Vastagh Pál MSZP-s képviselő a miniszterelnökhöz interpellált, kérve, ismertesse a kormányzatnak a közigazgatás új rendszerére vonatkozó elképzeléseit. Antall József levélben tájékoztatta a képviselőt arról: a tárgy horderejére és terjedelmére való tekintettel 30 napon belül, hosszabban, írásban fejti ki gondolatait.
Ezután a honatyák két, a közvéleményt élénken fogalkozó témában is választ kértek az illetékesektől. Nagy Varga Dezső kisgazda képviselő azzal fordult a legfőbb ügyészhez: miként értékeli az október 25-28. közötti taxis demonstrációt. Amennyiben pedig a megmozdulás törvényellenes volt tett-e ezzel összefüggésben bármilyen intézkedést. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszában megvilágította, hogy az a módszer, amellyel a demonstrációt szervezték és végrehajtották, több pontban sem felelt meg a gyülekezési törvény hatályos előírásainak. Így például nem jelentették be előre az időpontot, megbénították a tömegközlekedést, s akadályozták a közüzemek működését is. Ennek ellenére - minthogy megítélése szerint a konfliktust tárgyalásokkal kellett rendezni - semmiféle büntetőjogi eljárást nem kezdeményezett és nem is áll szándékában ezt tenni.
A közvéleményt foglalkoztató másik esemény november 2-án, pénteken este Budapest belvárosában történt, amikor is Foltányi Árpád közgazdászhallgató, a Magyar Demokrata Fórum ismert aktivistája az Információs Hivatal gépkocsiját vezetve balesetet okozott. Ezzel összefüggésben Fodor Gábor fideszes képviselő kért választ Boros Péter tárca nélküli minisztertől: van-e jogszabály adta lehetőség arra, hogy bármely párt aktivistája az információs hivatal járművét vezethesse. Boros Péter válaszát azzal kezdte: amikor értesült arról, hogy az MDF tagja ült a volán mögött; majd hallotta, hogy a képviselő kérdést intéz hozzá, s olvasta ironikus felhangú nyilatkozatait, világossá vált előtte, hogy a kérdés pártpolitikai polémiák tárgya lesz. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 18:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (9. rész)
|
A miniszter ezután tájékoztatta a Tisztelt Házat arról, hogy a vétlen sérültek állapota szerencsére kedvezőbb, mint a sajtó hírül adta; s mielőbbi gyógyulást kívánt nekik.
Majd beszámolt arról, hogy a történtekről jelentést kért az információs hivatal megbízott igazgatójától. Annak sorait idézve elmondta: a főigazgatót felhívta személyes jó ismerőse, Foltányi, s segítségét kérte. A kölcsönkapott személygépkocsival a fiatalember a délután folyamán több helyre szállíttatta magát. Időközben beszállt a járműbe Foltányi orvos ismerőse is. Este hat óra tájban Foltányi arra késztette a sofőrt, hogy az adja át a volánt; a helycsere után nem sokkal történt a baleset. Az eseményeket rendőrségi vizsgálattal tisztázzák, s az eredményt nyilatkozatban teszik majd közzé. A főigazgató állítása szerint egyébként Foltányi a hivatallal nem áll intézményes kapcsolatban, megbízásokat nem kapott. A miniszter bejelentette: a főigazgatót megrovásban részesítette, amiért a szolgálati gépkocsit külső személynek átadta, s azért is, mert tettével az elmúlt hónapban a hivatalban bekövetkezett pozitív változásokat kérdőjelezte meg. Elvárja továbbá a gépkocsivezető rendőrségi vizsgálattal párhuzamos és azzal arányos fegyelmi büntetését.
A miniszter elmondta még azt is, hogy tájékozódott a Magyar Demokrata Fórumnál, ahol azt a választ kapta: Foltányi Árpád hetek óta tartó labilis idegálllapota eleve kizárta, hogy valamiféle pártfeladatot kapjon. Arról sem volt tudomásuk, hogy bármilyen célból az információs hivatalból gépkocsit igényelt volna. Tájékoztatták továbbá arról is, hogy a fiatalembernek a demokrata fórumban már semmiféle tisztsége nincsen.
Végezetül a miniszter arra kérte a képviselőket: tekintettel arra, hogy Foltányi Árpád jelenleg pszichiátriai kezelés alatt áll és kórházban van, együttesen kívánjanak számára is mihamarabbi gyógyulást, valamint azt, hogy mielőbb képes legyen az illetékes hatóság előtt vállalni tette következményeit.
A kérdések és válaszok után Szabad György felolvasta Antall József levelét, amelyben a miniszterelnök arra kérte a képviselőcsoportok vezetőit és megbízottait: szerdán 14 órakor kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a kormány tagjaival az év hátralevő jogalkotó munkájáról. (MTI)
1990. november 6., kedd 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2017 sz. hírre
|
Javítás az mtib2017 számú, Az Országgyűlés keddi munkanapja (9. rész) című hírünk 2. bekezdésének 2. sorában a funkció helyesen:
megbízott főigazgató
-- (MTI)
1990. november 6., kedd 19:10
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib2016 sz. hírre
|
Mai mitb2016 számú, Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész) című hírünk 4. bekezdésének 6. és 8. sorában a név helyesen: Boross Péter -- (MTI)
1990. november 6., kedd 19:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|