|
|
 |
|
 |
Egy új amerikai intézmény
|
-------------------------
Washington, 1990. december 6. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Új
központ létesült a Kelet-Európéban zajló politikai változások
tanulmányozására.
- Sanstain professzor, a politikai tudományok szakértője szerint
a változások tanulmányozására korlátlan lehetőség kínálkozik. Élve a
nagyszerű aalkalommal, európai és amerikai kollégáival együtt
megalakították a kelet-európai alkotmányos rendszerekkel foglalkozó
központot.
Sanstain professzor és munkatársai a forradalmi változások
megindulása óta rendszeresen gyűjtenek adatokat, és tárgyalnak a
kelet-európai kormányok vezető személyiségeivel. Mint mondotta:
- Először is szoros figyelemmel kísértük
kerekasztal-megbeszéléseiket. Itt születtek meg az első javaslatok
az új alkotmányok létrehozására Lengyelországban, Magyarországon,
Bulgáriában és az NDK-ban, tekintettel Németország újraegyesítésére.
Az információk gyűjtésénél olyan emberekre támaszkodtunk, akik maguk
is részt vettek a változások folyamatában, anélkül azonban, hogy
túlzottan le lettek volna kötelezve, ezáltal meg tudták tartani
tárgyilagosságukat.
- A szakértők információikat - elemzés végett - központilag a
chicagoi egyetem politikai tanszékének küldték meg. Sanstain
professzor ezután elmondta, hogy munkatársaival tanulmányozzák a
politikai alkudozások folyamatát, megvizsgálják a helyi politikai
tradíciók befolyását és azt, hogy melyek azok a megfontolások,
amelyek döntő szerepet játszanak egy kormány struktúrájának
meghatározásakor. (folyt.)
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Egy új amerikai intézmény - 1. folyt.
|
- Annak eldöntéséhez például, hogy a parlamentáris vagy az
elnöki rendszer a megfelelő valamely országban, először ismernünk
kell a helyi viszonyokat. Csak így tudjuk eldönteni, hogy az egyes
alkotmányok tervezésénél mennyire kell figyelembe vennünk a helyi
sajátosságokat és mennyiben alkalmazhatunk általános, minden
országra érvényes alapelveket.
- Sanstain professzor csoportja azzal a kérdéssel is
foglalkozik, hogy milyen mértékben alkalmazhatók a nyugati, amerikai
vagy brit tapasztalatok. Mennyiben lehet ezeknek az országoknak az
intézményeit követendő példának állítani Kelet-Európában, és hogyan
garantálnák ezek a struktúrák az egyéni szabadságjogokat.
- A szólásszabadság elvének értelmezése eltér az egyes
országokban. Angliában másként értelmezik mint Amerikában, és
méginkább másként Németországban és Franciaországban. Ezért
szeretnénk pontosabban tisztázni az egyéni szabadságjogok fogalmát,
hogyan is kell annak kinézni a gyakorlatban, és milyen mértékben
általánosíthatók.
- Egy további nagy érdeklődésre számottartó kérdés a
föderalizmus és az etnikai feszültségek kérdése. Ezzel kapcsolatban
Sanstain professzor a következőket mondotta:
- Néha úgy képzelik el a föderalizmust, mint a hatalom
decentralizálását. Amikor a különböző etnikai csoportokat nem
kényszerítik arra, hogy egymás ügyeivel foglalkozzanak ezáltal
bizonyos mértékig önállóvá válnak. Mi most szeretnénk kidolgozni a
föderalizmus bizonyos alapelveit, hogyan kell annak helyesen működni
a gyakorlatban, milyen körülmények között lehet azt jól, vagy
kevésbé jól alkalmazni. (folyt.)
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Egy új amerikai intézmény - 2. folyt.
|
- A politikai tudományok professzora szerint a kelet-európai
változások legérdekesebb aspektusa az az erőfeszítés, amellyel
megpróbálják a törvény uralmát megteremteni ott, ahol korábban nem
létezett. Mint mondotta: a törvényeket világosan, közérthetően meg
kell fogalmazni, és azok érvényességét a társadalom egész területére
ki kell terjeszteni, beleértve a közhivatalokat és a rendőrséget is.
Mivel a törvények Kelet-Európában nincsenek egyértelműen, világosan
meghatározva, érthető a nyugati üzleti körök bizalmatlansága a
beruházásoknál. Sanstain ezután így folytatta:
- Sok nyugati országban megtalálható a jogrend, vagy annak
bizonyos formája. Számomra a legérédekesebb fejlemény az az
igyekezet, amellyel a stabilitás és biztonság törvényes garanciáját
megpróbálják átültetni egy olyan rendszerbe, amelyben annak sohasem
volt prioritása. Különösen érdekesnek tartom, mivel megmutatja, hogy
milyen szoros kapcsolatban vannak egymással a politikai
szabadságjogok és a gazdasági fejlődés. A törvényesség, a jogrend
azt célozza, hogy az állampolgárok számára biztosítva legyen a
biztonság és a függetlenség, hogy nyugodtan végezhessék dolgukat
anélkül, hogy félniük kellene az államtól. A törvényesség
demokratikus jog, de ugyanakkor gazdasági jog is. Nem lehet szó
addig gazdasági fejlődésről, vagy beruházásról, amíg nincsenek
világosan lefektetve már jó előre azok a törvények, amelyek alapján
az illető kormány cselekedni kíván.
- A Chicagoban létesített kelet-európai alkotmányos
rendszerekkel foglalkozó központot kizárólag akadémiai célzattal
hozták létre. Ennek ellenére - mondta Sanstain professzor - ő és a
Központ szakemberei hajlandók megosztani tapasztalatikat és
meglátásaikat egyéni alapon a kelet-európai kormányok
megbízottaival, amennyiben azok kérik. +++
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|