|
|
 |
|
 |
Moses Rozen főrabbi a romániai antiszemitizmusról
|
-------------------------------------------------
München, 1990. december 06. (SZER) - Dr. Moses Rozen, a romániai
Izraelita Hitközség főrabbija többnapos amerikai látogatása alatt
Washingtonban találkozott Lawrence Eagleburger
külügyminiszter-helyettessel is. E találkozó alkalmából a román
nyelvű Szabad Európa Rádió munkatársa meginterjúvolta Rozen
főrabbit.
- Az imént találkozott Eagleburger úrral. Ön Románia amatőr, nem
hivatalos diplomatája most az Egyesült államokban, vagy milyen más
feladatot vállalt el mostani útja során?
- Nem vagyok diplomata és nem is voltam soha az - legkevésbbé
amatőr diplomata, mert ha diplomata akarnék lenni, akkor csakis jó,
hivatásos szeretnék lenni. Akkor amikor diplomataként kezeltek - úgy
mint ez már megtörtént a német nagykövettel - akkor a német
nagykövetnek azt mondtam: igen, én egy mentelmi jog nélküli
diplomata vagyok. Ami a mentelmi jog helyett van nekem, az a
felekezetem iránti szeretetem, a Románia iránti hazafiúi hűségem,
valamint szerény lehetőségeim, hogy elvigyem a Románia mellett
kiálló jó szavakat fontos amerikai zsidó személyiségekhez, és az
amerikai adminisztrációhoz. Hangsúlyozottan elmondhatom, hogy
Eagleburger úr nagy és régi barátunk, és ezért mindig nemcsak
nyitott fülekre, hanem nyitott szívre is találok nála gondjaink
iránt.
- Elmondhatna néhány dolgot arról, amiról találkozójukon
beszéltek, a megbeszélések eredményeiről, ha egyáltalán voltak
eredmények.
- Nagyon jól esik most e kérdés, mivel 1990 decemberében végre
az ilyen kérdésekre válaszolhatok. Egyébként holnap közreadják az
amerikai Külügyminisztérium kommünikéjét e témában. Habár a két és
fél órás megbeszélésünket nem lehet minden részletében visszadni
néhány szóban -, így csak címszavakban tudok válaszolni. Tehát
megbeszéléseinken szó volt a román nép helyzetéről most a tél
küszöbén, az élelmiszer és energia gondokról -, ami jelenleg
létkérdése Romániának és ha nem tesznek meg minden lehetségest
orvoslásukra, akkor katasztrófába fordulhat a helyzet. (folyt.)
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Mosess Rozen főrabbi a romániai antiszemitizmusról - 1.
folyt.
|
Beszéltünk felekezetünk helyzetéről is, valamint a romániai
antiszemitizmusról, más hasonló témákról, melyek találkozásunk
közben merültek fel.
Most is, ugyanúgy mint a múltban, sok figyelmet és féltést
tapasztaltam mindaz iránt, ami Romániában történik.
- Konkrétan, hogyan lehet értelmezni azt, hogy "figyelmet és
féltést"?
- Azt, hogy nyitott kapukat döngettem, akkor amikor leírtam -
sem drámaian sem szentimentálisan, csupán a realítást - azt a nehéz
helyzetet, amiben jelenleg Románia van. Megpróbáltam a
lehetőségekhez képest, hogy addig amíg megtudják, hogy mi igaz és mi
nem, vázoljam a Romániai helyzetet, főleg az aszály után,
súlyosbítva azzal, hogy nem hajlandóak élelmet adni a népnek.
Eagleburger úr nagyon figyelmesen meghallgatott és természetesen
kijelentette - és jelenlétemben utasításokat is adott -, hogy
mindent tegyenek meg a 80 millió dollár ezévi segélyen felül -, hogy
élelmiszerekben nyújtsanak segítséget.
Én hangsúlyoztam az energia-igényünket is, erre Eagleburger úr
nem tudott válaszolni, hiszen ki kell kérnie a szakemberek
véleménényét is. Én optimista vagyok ami a kapott válaszokat és
ígéreteket illeti.
- Tehát, ahogy ön mondotta, megbeszélésükön szó volt az
antiszemitizmusról is. Kérem, tájékoztasson minket e jelenségről
- Egyike a legriasztóbb szimptómáknak Romániában az a
próbálkozás, hogy Antonescu marsallt rehabilitálják. Egy úgynevezett
konszenzusról beszélnek, hogy bizottságot hozzanak létre, amely a
"hős Antonescunak" emlékművet állítson. 400-450 ezer zsidó halt meg,
akik Nagy-Románia területéről származtak - tehát Észak-Erdélyben a
magyar fasizmus áldozataiként és a Románia többi részén - Antonescu
áladozataiként. (folyt.)
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Moses Rozen főrabbi a romániai antiszemitizmusról - 2. folyt.
|
Ma sok romániai újság majdnem köteleségének érzi, hogy Antonescu
fotóját közölje, hogy nemzeti hősként kezeljék. Arról beszélnek,
hogy nem is létezett holocaust Romániában. Nemcsak, hogy a holocaust
tagadásáról cikkeznek, hanem teljesen más téziseket vetnek fel.
Dragan úr írt egy cikket, amelyben Antonescu antiszemitizmusát
támasztja alá, mert "a román nép nyomására" történt mindaz a
zsidókkal, ami történt.
Mi nagyon rég, 50 éve azt kiáltjuk, hogy a román nép nem hibás
ebben a problémában, hanem a fasizmus miatt történtek azok a dolgok.
De Dragan úr azt mondja: nem
Nem Antonescu a hibás, hanem a román
nép által akkor gyakorolt nyomás.
- Természetesen Antonescu marsall rehabilitását ellenezni kell
nemcsak zsidó szempontokból. Nagyon nehéz megérteni, hogy egy olyan
pillanatban, amikor a román nép a demokráciát építi, akkor keresik a
nemzet hőseit a diktátorok soraiban. Akkor, amikor Románia a nyugati
országok barátságát keresi, mint Amerika, Németország,
Franciaország, Anglia, pont akkor dicsőítik azt az embert, aki
beléptette Romániát a hitleri együttműködők közé, az említett
országok ellen. De térjünk vissza a zsidó szempontokhoz
Főrabbi úr,
azt mondják, hogy Antonescu megmentette a romániai zsidókat.
- Igen, megmentette őket. Az, hogy én élek, azt Antonescunak
köszönhetem. De, ha egy hasonlattal élhetek, ez olyan, mint amikor
engem és a testvéremet egy erdőben megtámadnak a rablók, kirabolnak
minket, a testvéremet megölik, és akkor, amikor engem is megölnének,
akkor megjelenik a rendőrség, és a banda vezére, alibiként, megment
engem. Ilyen volt Antonescu is. Abban a pillanatban, amikor látta,
hogy vesztésre áll, már nem adta ki a zsidókat. Az ő kényén és
kedvén állt, hogy elvitessen minknt a lágerekbe, a gázkamrákba.
Antonescut semmi sem mentesíti az alól a vád alol, hogy 300 ezer
romániai zsidó halt meg miatta. (folyt.)
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Moses Rozen főrabbi a romániai antiszemitizmusról - 3. folyt.
|
Elmondtam már Románia vezetőinek, most mégismétlem: egy
beszélgetést úgy értem lefolytatni, hogy abban objektíven
érveljenek, és nem a zsidó szempontok alapján kezelem. Tegyük fel,
hogy igaz az, hogy a politikának nincs morálja, és hogy a hős
Antonescu annyi mindent tett Romániáért, hogy már nem számít az a
300 ezer zsidó.
De Antonescu 600 ezer románt küldött halálba, hogy megszerezze
Besszarábiát. És nem kapta azt meg. A történelem szerepe az, hogy
feljegyezze azokat akik győztek, és nem a legyőzötteket. Az, hogy
Antonescunak, az országnak fel lehet róni ilyen szégyenteljes
múltat, szerintem ez az egész román nép számara morális katasztrófa.
Úgy mint a holocaust igazolása, valamint majdnem naponta a sokszor
elhangzó, leírt becsmérlés a zsidóság felé.
Naponta megjelennek és eltűnnek, mint például a Román Demokrata
című lap - két száma jelent csak meg -, amelyben öles betűkkel írták
a címben:"Izrael másik arca". Mely olyan hazugságokat tartalmazott,
amelyeket nem is képzeltem el, hogy a harmadik évezred küszöbén
megtörténhet. Mi kacagunk ezeken a bolondságokon. De az új
generáció, amely a kommunizmus alatt nem tudhatta meg, kik és
milyenek a zsidók, mivel a kommunisták megtiltottak mindent?
Ceausescu szótárában léztezett az, hogy "románok, magyarok, németek
és más nemzetiségűek". Nos, ezek a "mások" mi voltunk. Egyetlen egy
lapban sem jelenhetett meg az a szó: zsidó. A tudatlan fiatalok ma
olyan jellemzésekkel találkoznak, hogy a zsidók "méreggel teli"
személyek.
- De miért beszélnék olyan kiadványokról, amelyek feltűnnek,
majd rövid idő után el is tűnnek? Beszéljünk olyanokról, amelyek
hosszú ideje már kiadásban vannak. Azok között, akik mocskolódnak,
közvetlenül támadják a zsidóságot, Önnek már régi ismerősei is
vannak. (folyt.)
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Moses Rozen főrabbi a romániai antiszemitizmusról - 4. folyt.
|
Olyan ismerősok, akikkel Ön már régebben is harcolt Ceausescu
idejében, mint például a Romania Mare újságirói. De vannak mások is,
forradalom utáni politikai identitással, akik ugyanazt teszik a
Megmentési Front kiadványaiban, például az Azi vagy a Dimineata című
lapokban. Ezt mivel lehet magyarázni?
- Én nem találtam a Front kiadványaiban ilyesmit, nem is tudom
melyik kiadvány kihez tartozik, az Azi lapot nem olvasom, de az
anyagot elhozzák nekem. A Romania Marén kívül, amely folyamatosan
tartotta irányzatát, de most más vonalat követ. Romániának más
rabbira van szüksége, mondják. Talán Vadim főszerkesztő úr ajánlhat
más rabbit - én lennék az első, aki megköszönném. Ők egy rendszeres,
pénzelt és éltetett kampányt folytatnak a zsidóság ellen. Számomra a
marosvásárhelyi temető és a nagyváradi zsinagóga meggyalázása - van
bátorságom azt mondani - kevésbé fontos, mint az a méreg, amit
majdnem naponta szórnak a népre, és amely a Hitler-előtti időkre
emlékeztet, amit nagyon sokan elbagatelizáltak, mosolyogtak rajta,
és ami később a koncentrációs táborokhoz és a gázkamrákhoz vezetett.
Úgy gondolom, hogy a szélsőséges fasiszta elemek kirekesztése ma
a legfontosabb Romániában. Az országban jelenleg konfúzió uralkodik,
nem tudják, ki kivel tart, és ki ki. A leggjobb jel egy nép számára
az, amikor megszabadul az antiszemitizmus primitív és veszélyes
doktrinájától. A történelem bebizonyította, hogy a legjobb diverzió
az antiszemitizmus, és hogy a kerékpárosok és a zsidók felelősek
minden rosszért. A hidegben és éhinségben mindig is a zsidó volt a
bűnbak.
Mi meg vagyunk elégedve a román kormány álláspontjával, a
kijelentéseivel. De nem vagyunk elégedettek amiatt, hogy a kormány
nem képes a mostani helyzetben fékentartani az antiszemitizmust. +++
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|