|
|
 |
|
 |
- Mosess Rozen főrabbi a romániai antiszemitizmusról - 1.
folyt.
|
Beszéltünk felekezetünk helyzetéről is, valamint a romániai
antiszemitizmusról, más hasonló témákról, melyek találkozásunk
közben merültek fel.
Most is, ugyanúgy mint a múltban, sok figyelmet és féltést
tapasztaltam mindaz iránt, ami Romániában történik.
- Konkrétan, hogyan lehet értelmezni azt, hogy "figyelmet és
féltést"?
- Azt, hogy nyitott kapukat döngettem, akkor amikor leírtam -
sem drámaian sem szentimentálisan, csupán a realítást - azt a nehéz
helyzetet, amiben jelenleg Románia van. Megpróbáltam a
lehetőségekhez képest, hogy addig amíg megtudják, hogy mi igaz és mi
nem, vázoljam a Romániai helyzetet, főleg az aszály után,
súlyosbítva azzal, hogy nem hajlandóak élelmet adni a népnek.
Eagleburger úr nagyon figyelmesen meghallgatott és természetesen
kijelentette - és jelenlétemben utasításokat is adott -, hogy
mindent tegyenek meg a 80 millió dollár ezévi segélyen felül -, hogy
élelmiszerekben nyújtsanak segítséget.
Én hangsúlyoztam az energia-igényünket is, erre Eagleburger úr
nem tudott válaszolni, hiszen ki kell kérnie a szakemberek
véleménényét is. Én optimista vagyok ami a kapott válaszokat és
ígéreteket illeti.
- Tehát, ahogy ön mondotta, megbeszélésükön szó volt az
antiszemitizmusról is. Kérem, tájékoztasson minket e jelenségről
- Egyike a legriasztóbb szimptómáknak Romániában az a
próbálkozás, hogy Antonescu marsallt rehabilitálják. Egy úgynevezett
konszenzusról beszélnek, hogy bizottságot hozzanak létre, amely a
"hős Antonescunak" emlékművet állítson. 400-450 ezer zsidó halt meg,
akik Nagy-Románia területéről származtak - tehát Észak-Erdélyben a
magyar fasizmus áldozataiként és a Románia többi részén - Antonescu
áladozataiként. (folyt.)
1990. december 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|