|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mentsük meg a Természetbúvár folyóiratot
" A Természetbúvár a környezetkultúra, a természetvédelem és a
biológia mindenkihez szóló, színvonalas, függetlenné vált lapja,
amelyet sok ezer tanuló is olvas, mert segíti őt tanulmányaiban
Megszűnése pótolhatatlan vesztesége lenne kultúránknak.
"
BBC, Panoráma:
A román kivándorlás problémái
" A román kormány
statisztikái szerint 200 ezer ember hagyta el Romániát úgy, hogy
olyan útlevelet, kérvényt vett, amelyik végleges elmenésre volt
kérve. Tehát az ő számuk 200 ezer és ezen kívül mondjuk 20 ezer -
mondják ők -, akik elmentek úgy, mint turisták és nem jöttek vissza.
Elképzelhető abból, amit én tapasztaltam Romániában, hogy ez a
második szám, ez teljesen irreális, mert például azt mondták nekem
Szeben körüli falvakban az ottani német vezetők, hogy a legtöbb
német és nagyon sok német hagyta el Romániát az idén, egyszerűen úgy,
hogy kért egy turisztikai útlevelet és felült a kocsira
és elment. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall József beszéde - Tőkés Rudolf szemével
|
---------------------------------------------
London, 1990. december 5. (BBC, Panoráma) - A magyarországi gazdasági változásokról Antall József tegnap részletes expozét tartott a parlamentben. A beszéd kapcsán hívta fel Pallai Péter Tőkés Rudolf professzort, aki az Egyesült Államok-beli connecticuti egyetemen tanít politológiát, és aki szoros figyelemmel követi a magyarországi eseményeket:
- A kormányfő kendőzetlenül ecsetelte az ország súlyos gazdasági helyzetét. A beszédnek csak néhány figyelemre méltó kitételére hívnám fel a figyelmet. Például amikor azt mondta, hogy a Tisztelt Háznak, a kormánypártnak, az ellenzéknek, a függetleneknek össze kell fogniok a gondok orvoslására, mert itt többről van szó. Megismétlem: a parlamentalizmusról és a parlamenti kormányzásról. Eléggé súlyos szavak.
- Ezzel én egyetértek, mert azt hiszem ezzel a miniszterelnök gyakorlatilag minősítette egyrészt a kormánykoalíció, másrészt az ellenzék parlamentbeli tevékenységét, működését, mondjuk a taxissztrájkot megelőző időszakban. Ebben neki igaza van, és ugyanakkor békejobbot is nyújt a politikai partnerei felé. Nagyon pozitív lépésnek értékelem ezt.
- A másik az, hogy értékeli Magyarország helyzetét, amikor azt állítja a miniszterelnök, hogy minden belső válság, minden belső vita ellenére a demokrácia intézményrendszere összehasonlítva bármelyik más kelet-európai országgal, Magyarországon a legszilárdabb. Például a Te perspektívádból ez helytálló megállapítás?
- Ez feltétlenül igaz, de amit hozzá kell tenni feltétlenül kívülről, ez talán két dolognak köszönhető. Az egyik elsősorban, hogy Antall József személye, aki torony magasan - mostmár látjuk mi történik Kelet-Európában és megmérhetjük egyéb miniszterelnök kollégáit mind a régiókban, még esetleg Nyugaat-Európában is - az egyik európai vezető politikusnak kell őt értékelnünk. Tehát az ő meglátása, a személyes integráló képessége az egy nagyon fontos tényező. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Tőkés Rudolffal - 1. folyt.
|
Másrészt én úgy gondolom, hogy egy újfajta profizmus, szakmaiság született meg a politikai életben, részben az Országgyűlésben, részben a közéletben, és ez azt hiszem hoozzásegített ahhoz, hogy valóban stabil legyen a magyar helyzet - legalábbis a többiekhez képest.
- Az ellenzék szerepe a többiekhez képest konstruktívabb, vagy kevésbé konstruktív kelet-európai viszonylatban?
- Szerintem sokkal konstruktívabb minden pártot beleértve, mert én nagyon figyelmesen elolvastam az Országgyűlési Tudósításokat egészen november végéig, s nekem úgy tűnt, hogy bizonyos természetes villongásokon, amatőrizmuson, dührohamokon kívül - ami elkerülhetetlen akármifajta Országgyűlésben. Itt valóban egy konstruktív építő szándék mindig benne volt, és azt hiszem ez az építő szándék egyre inkább kibukik most, mintegy permanens tény, miután a különféle pártok demagógiai - ha úgy tetszik - lekoptak. Mindenki rájött, hogy azért mondanivalójuknak sok gyakorlati értelme nincsen.
- A miniszterelnök azt is megállapította, illetve annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy alapjában véve alternatív programmal a fő kérédésekben nem rendelkezik bármelyik politikai csoportosulás Magyarországon, jobb programmal semmi esetre sem, mint ez a sokat szidalmazott kormány.
- Ez igaz, amennyire az ember ismeri az alternatív programokat. Nyilvánvalóan gazdaságpolitka területén a szabaddemokratáktól várhatja el az ember alternatív programaokat, és akármennyire józannak és építőszándékúaknak látom azokat, valóban minőségi különbség nincsen az olyan forrásból származó programok és a kormrány elgondolásai között. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Tőkés Rudolffal - 2. folyt.
|
- A miniszterelnök elemzésében az is benne van, hogy semmit nem lehet elérni, hogyha nem tudják összeegyeztetni a részérdekeket, és a politika nem más, mint az érdekegyeztetés művelete. Felmerült a fejemben, hogy esetleg ez már a leszűrt keserű tapasztalata a taxisblokádnak.
- Talán igen, de ha globálisan megnézzük az egész dolgot, én úgy vélem, hogy a jelenlegi magyar kormány, és egyáltalán a parlamenti pártok, az már ilyen egyeztető, kompromisszumos folyamatoknak a termékei. Ha belegondolunk a Nemzeti Kerekasztaltól megindulva, ott állandóan egyeztetés, politikai alkuk, kompromisszumkeresés, közös nevező találása volt a cél, és az volt az eredmény. Én úgy érzem, ez egy hosszabb organikus folyamatnak egy utolsó lépése, tehát ez nagyon beleillik egy új magyar demokrácia képletébe.
- Most, hogy reagálsz a kilátásba helyezett és valószínűleg jövő héttől kezdődően folyamatosan meginduló személycserékre a kormányban, amelyek miniszteri és államtitkári szintre is kiterjednek?
- A legfontosabb amit a miniszterelnök mondott, hogy ott nem lesznek bukott emberek, hanem olyanok, akik más, megfelelő pályára lennének elirányítva, és a leváltások a jövőbeni pályaváltoztatási lehetőségnek nem mondanak ellent. Ugyanakkor valóban igaz, hogy az államtitkári kar egyrészt és a miniszterek közül néhányan vannak, akik nem működtek megfelelően, nem tudtak urai lenni egy adminsztratív káosznak, ami természetszerű volt az átmeneti korszak első felében, tehát egy szakszerűség, profizmus értékelődik fel.
Ugyanakkor én nagyon bizom abban, hogy a magyar kormányzásnak a sikerágai - a külügy, a külkereskedelem és a hadügy például - azok továbbra is stabil, ugyanazokban a megbízható és szakmailag kiváló kezekben fognak maradni. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Tőkés Rudolffal - 3. folyt.
|
- Amikor végezetül a miniszterelnök felajánlja a becsületes együttműködést a politikai ellenzékkel - és már mindkét oldalról többször is hangsúlyozták, hogy nagykoalícióról szó sem lehet a jelenlegi felállásban -, mit érthet ezen Antall József?
- Úgy vélem ez a pártok közötti személyes diplomáciai kapcsolatok, az emberi kapcsolatok elmélyítését jelenti, s bizalomgerjesztő gesztusokról lehet szó, és ugyanakkor sokkal részletesebb konzultációkról, a bajok előre átbeszéléséről, a gondok megosztásáról, és ilyen alapon - én úgy vélem - egy konstruktív ellenzék még mindig életképes Magyarországon, de a nagykoalíció mindig délibáb volt politikailag, főleg azok részére, akik szerették volna elkenni az átmenetnek bizonyos kellemetlen mozzanatait, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.
Az igazság az, hogy ha itt nagykoalícióról beszélünk, talán el lehet mondani, hogy a miniszterelnök úr személye az, ami egy nagykoalíciót már megtestesít. Ilyen szempontból várjuk ki a következő választások eredményét, amikor 2-3-4 év múlva erre sor kerül, s akkor a győztes pártok döntsék el, hogy akarnak-e nagykoalíciót, vagy sem. Ugyanakkor az egészséges pártviták, a frissítő erejű és hangvételű viták fontosak és elkerülhetetlenek egy demokráciában. Ezt az országnak el kell fogadnia, ezt el kell viselni, sőt ezt támogatni is kell. +++
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- SZDSZ - 2. folyt.
|
Megerősítették, hogy nincsen szó elcsúszásról a szociáldemokrácia irányába, ámbár egyfajta baloldali érzület megmarad, amit úgy fogalmaztak meg, hogy az SZDSZ szociális érzékenységgel bíró liberális párt.
A sok nem után még egy nem. Nem született gazdasági program sem, ami azt jelenti: az SZDSZ nem rendelkezik olyan csomagtervvel, olyan csomaggal, amelynek birtokában átvehetné a kormányzást, ha úgy fordulna a kocka, vagyis nem rendelkezik árnyékkormánnyal sem. A program hiánya, amit mint mondták az is indokol, hogy az Antall-kormány még a Németh Miklós féle vezetésnél is kevesebb információt hoz nyilvánosságra, természetesen meg is könnyíti az SZDSZ egységét, ugyanis nincs min összeveszni. Mint ahogy az új alapszabály tekintetében sem lehettek nagy viták, ugyanis azt majd két hónap múlva véglegesítik egy rendkívüli küldöttgyűlésen.
Hogyan áll mindezek után az SZDSZ? Látványos áttörések és válságok nincsenek, de az is világos, hogy az eltérő vélemények érvényben vannak és csatáznak tovább. Őrsi István író például azt szorgalmazta, hogy a párt szerezze meg az MSZP, tehát a Magyar Szocialista Párt elmaradó szavazóit, ami nem is burkolt felhívás arra, hogy a baloldaliság erősítése lehetséges, sőt szükséges az SZDSZ-en belül.
Szabó Miklós történész viszont úgy véli, nem is kell keresni a szociáldemokrata szerepkört, mert amíg nincsen Magyarországon erős tőkésosztály, amellyel szemben a szociáldemokrácia küzdhet, addig erre a szerepre igazán nincsen igény. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|