 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mentsük meg a Természetbúvár folyóiratot
" A Természetbúvár a környezetkultúra, a természetvédelem és a
biológia mindenkihez szóló, színvonalas, függetlenné vált lapja,
amelyet sok ezer tanuló is olvas, mert segíti őt tanulmányaiban
Megszűnése pótolhatatlan vesztesége lenne kultúránknak.
"
BBC, Panoráma:
A román kivándorlás problémái
" A román kormány
statisztikái szerint 200 ezer ember hagyta el Romániát úgy, hogy
olyan útlevelet, kérvényt vett, amelyik végleges elmenésre volt
kérve. Tehát az ő számuk 200 ezer és ezen kívül mondjuk 20 ezer -
mondják ők -, akik elmentek úgy, mint turisták és nem jöttek vissza.
Elképzelhető abból, amit én tapasztaltam Romániában, hogy ez a
második szám, ez teljesen irreális, mert például azt mondták nekem
Szeben körüli falvakban az ottani német vezetők, hogy a legtöbb
német és nagyon sok német hagyta el Romániát az idén, egyszerűen úgy,
hogy kért egy turisztikai útlevelet és felült a kocsira
és elment. "
|
|
|
|
|
|
 |
Antall József beszéde - Tőkés Rudolf szemével
|
---------------------------------------------
London, 1990. december 5. (BBC, Panoráma) - A magyarországi
gazdasági változásokról Antall József tegnap részletes expozét
tartott a parlamentben. A beszéd kapcsán hívta fel Pallai Péter
Tőkés Rudolf professzort, aki az Egyesült Államok-beli connecticuti
egyetemen tanít politológiát, és aki szoros figyelemmel követi a
magyarországi eseményeket:
- A kormányfő kendőzetlenül ecsetelte az ország súlyos gazdasági
helyzetét. A beszédnek csak néhány figyelemre méltó kitételére
hívnám fel a figyelmet. Például amikor azt mondta, hogy a Tisztelt
Háznak, a kormánypártnak, az ellenzéknek, a függetleneknek össze
kell fogniok a gondok orvoslására, mert itt többről van szó.
Megismétlem: a parlamentalizmusról és a parlamenti kormányzásról.
Eléggé súlyos szavak.
- Ezzel én egyetértek, mert azt hiszem ezzel a miniszterelnök
gyakorlatilag minősítette egyrészt a kormánykoalíció, másrészt az
ellenzék parlamentbeli tevékenységét, működését, mondjuk a
taxissztrájkot megelőző időszakban. Ebben neki igaza van, és
ugyanakkor békejobbot is nyújt a politikai partnerei felé. Nagyon
pozitív lépésnek értékelem ezt.
- A másik az, hogy értékeli Magyarország helyzetét, amikor azt
állítja a miniszterelnök, hogy minden belső válság, minden belső
vita ellenére a demokrácia intézményrendszere összehasonlítva
bármelyik más kelet-európai országgal, Magyarországon a
legszilárdabb. Például a Te perspektívádból ez helytálló
megállapítás?
- Ez feltétlenül igaz, de amit hozzá kell tenni feltétlenül
kívülről, ez talán két dolognak köszönhető. Az egyik elsősorban,
hogy Antall József személye, aki torony magasan - mostmár látjuk mi
történik Kelet-Európában és megmérhetjük egyéb miniszterelnök
kollégáit mind a régiókban, még esetleg Nyugaat-Európában is - az
egyik európai vezető politikusnak kell őt értékelnünk. Tehát az ő
meglátása, a személyes integráló képessége az egy nagyon fontos
tényező. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Tőkés Rudolffal - 1. folyt.
|
Másrészt én úgy gondolom, hogy egy újfajta profizmus, szakmaiság
született meg a politikai életben, részben az Országgyűlésben,
részben a közéletben, és ez azt hiszem hoozzásegített ahhoz, hogy
valóban stabil legyen a magyar helyzet - legalábbis a többiekhez
képest.
- Az ellenzék szerepe a többiekhez képest konstruktívabb, vagy
kevésbé konstruktív kelet-európai viszonylatban?
- Szerintem sokkal konstruktívabb minden pártot beleértve, mert
én nagyon figyelmesen elolvastam az Országgyűlési Tudósításokat
egészen november végéig, s nekem úgy tűnt, hogy bizonyos természetes
villongásokon, amatőrizmuson, dührohamokon kívül - ami
elkerülhetetlen akármifajta Országgyűlésben. Itt valóban egy
konstruktív építő szándék mindig benne volt, és azt hiszem ez az
építő szándék egyre inkább kibukik most, mintegy permanens tény,
miután a különféle pártok demagógiai - ha úgy tetszik - lekoptak.
Mindenki rájött, hogy azért mondanivalójuknak sok gyakorlati értelme
nincsen.
- A miniszterelnök azt is megállapította, illetve annak a
meggyőződésének adott kifejezést, hogy alapjában véve alternatív
programmal a fő kérédésekben nem rendelkezik bármelyik politikai
csoportosulás Magyarországon, jobb programmal semmi esetre sem, mint
ez a sokat szidalmazott kormány.
- Ez igaz, amennyire az ember ismeri az alternatív programokat.
Nyilvánvalóan gazdaságpolitka területén a szabaddemokratáktól
várhatja el az ember alternatív programaokat, és akármennyire
józannak és építőszándékúaknak látom azokat, valóban minőségi
különbség nincsen az olyan forrásból származó programok és a
kormrány elgondolásai között. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Tőkés Rudolffal - 2. folyt.
|
- A miniszterelnök elemzésében az is benne van, hogy semmit nem
lehet elérni, hogyha nem tudják összeegyeztetni a részérdekeket, és
a politika nem más, mint az érdekegyeztetés művelete. Felmerült a
fejemben, hogy esetleg ez már a leszűrt keserű tapasztalata a
taxisblokádnak.
- Talán igen, de ha globálisan megnézzük az egész dolgot, én úgy
vélem, hogy a jelenlegi magyar kormány, és egyáltalán a parlamenti
pártok, az már ilyen egyeztető, kompromisszumos folyamatoknak a
termékei. Ha belegondolunk a Nemzeti Kerekasztaltól megindulva, ott
állandóan egyeztetés, politikai alkuk, kompromisszumkeresés, közös
nevező találása volt a cél, és az volt az eredmény. Én úgy érzem, ez
egy hosszabb organikus folyamatnak egy utolsó lépése, tehát ez
nagyon beleillik egy új magyar demokrácia képletébe.
- Most, hogy reagálsz a kilátásba helyezett és valószínűleg jövő
héttől kezdődően folyamatosan meginduló személycserékre a
kormányban, amelyek miniszteri és államtitkári szintre is
kiterjednek?
- A legfontosabb amit a miniszterelnök mondott, hogy ott nem
lesznek bukott emberek, hanem olyanok, akik más, megfelelő pályára
lennének elirányítva, és a leváltások a jövőbeni pályaváltoztatási
lehetőségnek nem mondanak ellent. Ugyanakkor valóban igaz, hogy az
államtitkári kar egyrészt és a miniszterek közül néhányan vannak,
akik nem működtek megfelelően, nem tudtak urai lenni egy
adminsztratív káosznak, ami természetszerű volt az átmeneti korszak
első felében, tehát egy szakszerűség, profizmus értékelődik fel.
Ugyanakkor én nagyon bizom abban, hogy a magyar kormányzásnak a
sikerágai - a külügy, a külkereskedelem és a hadügy például - azok
továbbra is stabil, ugyanazokban a megbízható és szakmailag kiváló
kezekben fognak maradni. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Tőkés Rudolffal - 3. folyt.
|
- Amikor végezetül a miniszterelnök felajánlja a becsületes
együttműködést a politikai ellenzékkel - és már mindkét oldalról
többször is hangsúlyozták, hogy nagykoalícióról szó sem lehet a
jelenlegi felállásban -, mit érthet ezen Antall József?
- Úgy vélem ez a pártok közötti személyes diplomáciai
kapcsolatok, az emberi kapcsolatok elmélyítését jelenti, s
bizalomgerjesztő gesztusokról lehet szó, és ugyanakkor sokkal
részletesebb konzultációkról, a bajok előre átbeszéléséről, a gondok
megosztásáról, és ilyen alapon - én úgy vélem - egy konstruktív
ellenzék még mindig életképes Magyarországon, de a nagykoalíció
mindig délibáb volt politikailag, főleg azok részére, akik szerették
volna elkenni az átmenetnek bizonyos kellemetlen mozzanatait, hogy a
kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.
Az igazság az, hogy ha itt nagykoalícióról beszélünk, talán el
lehet mondani, hogy a miniszterelnök úr személye az, ami egy
nagykoalíciót már megtestesít. Ilyen szempontból várjuk ki a
következő választások eredményét, amikor 2-3-4 év múlva erre sor
kerül, s akkor a győztes pártok döntsék el, hogy akarnak-e
nagykoalíciót, vagy sem. Ugyanakkor az egészséges pártviták, a
frissítő erejű és hangvételű viták fontosak és elkerülhetetlenek egy
demokráciában. Ezt az országnak el kell fogadnia, ezt el kell
viselni, sőt ezt támogatni is kell. +++
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- SZDSZ - 2. folyt.
|
Megerősítették, hogy nincsen szó elcsúszásról a
szociáldemokrácia irányába, ámbár egyfajta baloldali érzület
megmarad, amit úgy fogalmaztak meg, hogy az SZDSZ szociális
érzékenységgel bíró liberális párt.
A sok nem után még egy nem. Nem született gazdasági program sem,
ami azt jelenti: az SZDSZ nem rendelkezik olyan csomagtervvel, olyan
csomaggal, amelynek birtokában átvehetné a kormányzást, ha úgy
fordulna a kocka, vagyis nem rendelkezik árnyékkormánnyal sem. A
program hiánya, amit mint mondták az is indokol, hogy az
Antall-kormány még a Németh Miklós féle vezetésnél is kevesebb
információt hoz nyilvánosságra, természetesen meg is könnyíti az
SZDSZ egységét, ugyanis nincs min összeveszni. Mint ahogy az új
alapszabály tekintetében sem lehettek nagy viták, ugyanis azt majd
két hónap múlva véglegesítik egy rendkívüli küldöttgyűlésen.
Hogyan áll mindezek után az SZDSZ? Látványos áttörések és
válságok nincsenek, de az is világos, hogy az eltérő vélemények
érvényben vannak és csatáznak tovább. Őrsi István író például azt
szorgalmazta, hogy a párt szerezze meg az MSZP, tehát a Magyar
Szocialista Párt elmaradó szavazóit, ami nem is burkolt felhívás
arra, hogy a baloldaliság erősítése lehetséges, sőt szükséges az
SZDSZ-en belül.
Szabó Miklós történész viszont úgy véli, nem is kell keresni a
szociáldemokrata szerepkört, mert amíg nincsen Magyarországon erős
tőkésosztály, amellyel szemben a szociáldemokrácia küzdhet, addig
erre a szerepre igazán nincsen igény. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|