 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mentsük meg a Természetbúvár folyóiratot
" A Természetbúvár a környezetkultúra, a természetvédelem és a
biológia mindenkihez szóló, színvonalas, függetlenné vált lapja,
amelyet sok ezer tanuló is olvas, mert segíti őt tanulmányaiban
Megszűnése pótolhatatlan vesztesége lenne kultúránknak.
"
BBC, Panoráma:
A román kivándorlás problémái
" A román kormány
statisztikái szerint 200 ezer ember hagyta el Romániát úgy, hogy
olyan útlevelet, kérvényt vett, amelyik végleges elmenésre volt
kérve. Tehát az ő számuk 200 ezer és ezen kívül mondjuk 20 ezer -
mondják ők -, akik elmentek úgy, mint turisták és nem jöttek vissza.
Elképzelhető abból, amit én tapasztaltam Romániában, hogy ez a
második szám, ez teljesen irreális, mert például azt mondták nekem
Szeben körüli falvakban az ottani német vezetők, hogy a legtöbb
német és nagyon sok német hagyta el Romániát az idén, egyszerűen úgy,
hogy kért egy turisztikai útlevelet és felült a kocsira
és elment. "
|
|
|
|
|
|
 |
A kárpótlási törvénytervezetről
|
-------------------------------
München, 1990. december 5. (SZER, Magyar híradó) - Megszületett
a kárpótlási törvénytervezet, amely egységes kárpótlási rendszert
javasol akár a földtulajdont, akár egyéb magántulajdont ért sérelem
ellensúlyozására. A tervezet összekapcsolja a kárpótlást és az
államii tulajdon privatizációjának ösztönzését. A törvényjavaslaton
Farkas Péter segít kiigazodni, először is a szavak jelentését
tisztázva:
- Mindenekelőtt tisztázzunk egy félreértést: a törvényjavaslat
nem kártérítésről, hanem kárpótlásról intézkedik. Itt nem különböző
jogi kifejezésekkel való játszadozásról van szó, hanem lényegi
különbségről. A kártérítés azt jelenti, hogy az anyagi sérelmet
szenvedett személynek, vagy halála esetén hozzátartozójának teljes
kártérítést biztosítanak a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
A jelen esetben viszont a törvényjavaslat kárpótlás fogalma
minden szempontból kevesebb, mint maga a tényleges kár. Elsősorban
azért kevesebb, mert a kárpótlás mértéke tulajdoni tárgyanként, és
ez lehet ingó vagy ingatlan, és személyenként nem haladhatja meg az
ötmillió forintot. Ezen értékhatáron belül a törvényjavaslat azt az
elvet követi, hogy minél nagyobb kára volt valakinek aránylagosan
annál kevesebb kárpótlást kap.
Ha tehát valakinek 1949 június 8-ikát követően mai értékben
számítva mondjuk 100 ezer forint alatti vagyoni kára keletkezett,
akkor ezért 60 százalékos kárpótlást kap. Ha a kárérték 100 ezer
forintnál magasabb, akkor a kárpótlás százalékban számítva kisebb,
mert ha a kár 100 ezer és 300 ezer forint között van, akkor a
kárpótlás 60 ezer forint, plussz a 100 ezer forinton felüli rész 40
százaléka. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- A kárpótlási törvénytervezetről - 1. folyt.
|
A törvényjavaslatban részletes és bonyolult szabályok vannak az
értékhatárokról, és arról is, hogy egy évtizedekkel ezelőtti
vagyontárgy értékét hogyan lehet mai árakon kifejezni. A kárpótlás
azonban nemcsak hogy kevesebb, mint a kártérítés, hanem az
ellenszolgáltatás formája is más. Míg a kártérítés leggyakoribb
formája a pénz, addig most a károsultak se pénzt nem kapnak, sem az
eredeti vagyontárgyukhoz nem juthatnak hozzá.
A törvényjavaslat kárpótlási jegyről beszél, amely a kormány
szándékai szerint az állami tulajdon privatizációját segíti. Ez a
kárpótlási jegy tulajdonképpen egy speciális értékpapír, amely
kamatozik, bemutatóra szól és átruházható. Az értékpapíron az
állammal szemben fennálló követelés névértéke szerepel.
Ez a kárpótlási jegy az állami tulajdon privatizációja során
értékesítendő vagyontárgyak, részvények, vagy pedig üzletrészek
megvásárlására használható. Az ilyen jellegű felhasználást azonban a
kormány a következő öt éven belül évente maximum hat hónapra
felfüggesztheti. A kormány így akarja megakadályozni a kárpótlási
jegyek gyors elértéktelenedését.
Nagy kérdés azonban, hogy ez sikerülni fog-e, ugyanis
feltehetően sokan mielőtt pénzhez szeretnének jutni, s ha nagy a
kínálat, akkor az árak jóval a névérték alá zuhanhatnak - ha
egyáltalán lesz vevője ezeknek a kárpótlási jegyeknek. Másfelől az
államháztartás helyzetének ismeretében alaposan feltehető, hogy a
nyereséges állami cégeket a kormány igyekszik készpénzért eladni, és
a kárpótlási jegyek tulajdonosai kénytelenek lesznek beérni a
gyengébb vállalatok bizonytalan értékű részvényeivel. (folyt.)
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- A kárpótlási törvénytervezetről - 2. folyt.
|
A kormány tehát a törvényjavaslattal kettős célt követett:
valamit adni akart a károsultaknak, vagy közvetlen
leszármazottaiknak és egyúttal részt kívánt adni a privatizációnak.
Ez a kettős célkitűzés azonban nehezen illeszthető össze egyetlen
törvényben. Szükség lenne egy átfogó homogén, privatizációs
törvényre, és ettől teljesen függetlenül egy, a sérelmeket valóban
orvosló törvényre. ++
1990. december 5., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|