Rendszerváltás és az MTI

	Japán gyáriparosok- magyar bankvezető (1.rész)
Marton János az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1990. december 5. szerda (MTI-tud.) Komoly haladást értünk el a Nemzetközi Valutaalappal a készenléti hitel megújításáról folyó tárgyalásokon az elmúlt hetekben - fejtette ki Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank Tokióban tárgyaló elnöke. A magyar bankvezető a japán gyáriparosoknak tartott ismertetést szerdán Magyarország pénzügyi és gazdaségi helyzetéről, a jövő évi elképzelésekről. A Japán Gyáriparosok Országos Szövetségének (Keidanren) elnökhelyettese, Tokio Nagajama pedig azt hangsúlyozta, hogy a szervezete úgy értékeli: a kelet-európai országok közül Magyarországon a legkedvezőbbek a befektetések feltételei és azután következik Csehszlovákia. Surányi György a ,,kelet-európai régióban egyedülálló,, piacgazdasági intézkedések részletes ismertetésével kívánta felkelteni a japán vállalkozók figyelmét az ország iránt. Kifejtette, hogy ,,szigorú, ugyanakkor népszerűtlen,, keresletkorlátozó intézkedésekkel sikerült látványos eredményeket elérni az idén, hosszú évek óta először aktívummal zárni a kereskedelmi mérleget. Várhatóan 1 milliárd dolláros többlet halmozódik föl a kereskedelmi mérlegben, amihez a turizmus, a szolgálatatások további 400 millió dollárt raknak. Tizenhét év óta először ér majd el aktívumot a folyó fizetési mérleg, felülmúlva az IMF várakozásait is - tette hozzá az MNB elnöke. Ugyanakkor a negatív jelenségek sorában említette az ország keleti kerekedelmének idei egyharmaddal történő visszaesését, megjegyezve, hogy "minden rosszban van valami jó": a függőségünk minőségileg csökkent Kelet-Európától, így a kelet-európai piacon bekövetkező jelenségek kevesbé sújtják a magyar gazdaságot mint korábban. Aggasztónak nevezte az infláció - idén várhatóan 27 százalékot elérő - mértéket is, rámutatva arra, hogy ebben számos tényező mellett az is közrejátszik, hogy a vállalatainknál hiányoznak a valódi tulajdonosok. Emiatt - mint mondta - a dolgozók, a vezetők is a bérek növelésében, nem pedig a felhasznált források hatékony működtetésében érdekeltek. Márcsak ezért is gyorsítani kell a privatizációt- tért rá a bankelnök a jövő évi elképzelések ismertetésére. (folyt.) 1990. december 5., szerda 13:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Japán gyáriparosok- magyar bankvezető (2. rész)
Kifejtette: egyetértés van Magyarországon abban, hogy három éven belül túlsúlyba jusson a magántulajdon és, hogy az országot ki kell nyitni a külföldi tőke előtt. Jövőre már az 50 százalék feletti külföldi tulajdonú vállalatok alapításához sem kell hatósági engedély - hívta föl a figyelmet Surányi György. A magyar gazdaságot sújtó jövő évi többletterhekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ,,az országot ért veszteségeknek minimum a felét a magyar gazdaság fogja magára vállalni, a veszteségnek a másik felét külföldi finanszírozással szeretnénk fedezni,,. A kormány elkötelezte magát a fizetőképesség megőrzésére és ebben az ország áldozatvállalása mellett számít a pénzügyi szervezetek és Japán együttműködésére - mondta az MNB elnöke. ,,Magyarország a legkedvezőbb befektetési lehetőségeket nyújtja Kelet-Európában, utána Csehszlovákia következik,, - összegezte tapasztalatait a Keidanren elnökhelyettese, aki októberben több kelet-európai országban tett ,,felmérő,, látogatást. A Keidanren tapasztalatait összegezve hangsúlyozta, hogy ugyanakkor szükség van a befektetési feltételek javítására, főképp az infrastruktúra fejlesztésére. Felvetette: a Keidanren a Japán kormánnyal közösen találjon valamilyen finanszírozási megoldást a magyar infrastruktúra kiépítésére, jelenleg ugyanis a japán állami kedvezményes hitelek (ODA-források) Magyarország számára elérhetetlenek. Surányi György ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy a közvetlen japán tőkebefektetők érdekeltségét és az ODA-alapok forrásait össze lehetne kapcsolni. Ez a megoldás - mint mondta - orvosolná azt a gondot, amely a kedvezményes japán hitelek fejlődő országokbeli hatékonyságával kapcsolatos. Tokio Nagajama hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország rövid távon jelentkező energaigondjai mellett a Keidanren úgy látja, hosszú távon sem megoldott az ország energiaellátása. Surányi György úgy ítélte meg, hogy Magyaroszág rendelkezik a kelet-európai importforrások alternatívájával, ugyannakor - mint közölte - szívesen vennénk, ha Japán megosztaná velünk az energiatakarékosság terén szerzett évtizedes tapasztalatait. (folyt.) 1990. december 5., szerda 14:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Japán gyáriparosok - magyar bankvezető (3. rész)
Jelen volt a megbeszélésen a Világbank kedvezményes hiteleket nyújtó leányvállalatának, az IFC-nek tokiói képviselője is. Ernest Kepper elmondta, hogy az IFC jelentős szerepet kíván játszani a magyarországi privatizáció elősegítésében. Az IFC úgy kívánja forrásokhoz juttatni a magyar kormányzatot, hogy közben ne mentesítse az erőfeszítések alól, a magánvállalalkozókat viszont megkímelje a piaci átállás megrázkódtatásaitól. Az IFC vezetője elmondta, hogy a már futó 7 magyarországi fejlesztés mellett az IFC újabb terveket fontolgat, köztük a kis- és középüzemeket támogató 40 millió nyugatnémet márkás alap létrehozását - a budapesti bankon keresztül-, továbbá magyarországi iroda létesítését említette meg. +++ 1990. december 5., szerda 14:03
Vissza »