 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A lakitelki ügyről - jogérvekkel (3. rész)
(OS)
|
Alaptalan az 1990. november 22-én kihírdetett 1990. évi LXXXIII.
törvényre történő hivatkozás is. Ez a törvény a lakitelki döntés
meghozatalának idején, 1990. november 19-én nem volt hatályban, mert
a törvény 14. paragrafusának (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy
,,Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
Ugyanakkor ez a törvény csak a vb. titkárok tekintetében
tartalmaz - és csak az új hatáskörök törvényes megállapításáig
terjedő átmeneti időre - munkajogilag is értékelhető
rendelkezéseket, összhangban az önkormányzati törvénnyel.
A döntőbizottság és a bíróság a felmondások miatt esetleg
meginduló munkaügyi vitákban mindössze azt vizsgálhatja, hogy a
felmondási ok valós és alapos ok volt-e. Az előbbiekbők látható,
hogy a felmondási ok e két követelménynek megfelel. A bíróság tehát
nem tehet mást, mint szentesíti a lakitelki döntést, kivéve ha az az
MT. V. 22. paragrafusában meghatározott időbeli korlátokba ütközött.
Ám erre eddig adat nem merült fel.
Az itt leírtak a lakitelki döntés jogszerűségét bizonyítják a
tételes jog alapján. Azok akik a lakitelki képviselőtestületet
sértve törvényellenességről beszéltek, mindeddig nem jelölték meg
tételesen, melyik törvény, melyik szakaszába ütközik a döntés. Nem
is tehették, mert nincs ilyen.
Az MDF jogi bizottságának állásfoglalása e gondolatmeneten
alapszik. Az állásfoglalás november 23-án az MDF elnöksége számára
készült, a bizottságot senki nem befolyásolta véleménye
kialakításában. Ezt - kollégáim nevében is kijelenthetem - vissza is
utasítottuk volna. Az állásfoglalást magunk kezdeményeztük, reagálva
a nyilvánosságot kapott ügyre. A lakitelki döntés időszerűségével és
politikumával bizottságunk nem foglalkozott, az kompetenciánkon
kívül esett.
Dr. Tallós Emil
az MDF jogi bizottságának ügyvivője
(OS)
1990. december 5., szerda 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|