|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
|
Mi történt Gyulafehérváron?
|
---------------------------
Washington, 1990. december 4. (Amerika Hangja, Esti világhíradó) - Magyarországról jelenti Cseh Éva, hogy mi történt a december 1-jei román nemzeti ünnep gyulafehérvári nagygyűlésén:
- Szombaton még arról számoltam be az Amerika Hangja hallgatóinak, hogy Románia nemzeti ünnepét, mármint annak az évfordulóját, hogy Erdélyt Romániához csatolták, pénteken Aradon nagy pompával, ám minden atrocitás nélkül ünnepelték.
Ám nem így történt ez december 1-én, az 1918-as Nagy Nemzetgyűlés helyszínén Gyulafehérváron, ahol a Vatra Romaneasca nevű szélsőséges nacionalista szervezet Petre Román miniszterelnök áldásával kifütyülte, lehurrogta a szónokokat.
A gyulafehérvári rendezvényre a román parlament a helyszínre utazott, ahol két háza együttes ülést tartott. Ugyanakkor a négyórás ünnepségen Iliescu elnök Románia és Erdély egyesüléséről szólva kijelentette: a román nép életének egységes nemzeti keretbe történő berendezkedéséért küzdve egyszersmind elismerte az összes nemzeti kisebbségek egyenlő jogait.
Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ főtitkára azt szerette volna elmondani a résztvevőknek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megítélése szerint a gyulafehérvári határozatnak kell képeznie az új román alkotmány alapját. Ám Szőcs Géza szenátor beszéde közben az ünnepséget a helyszínről közvetítő román televízió élő adása megszakadt, de egyébként is beszédét elnyomta az ország különböző megyéiből szervezetten Gyulafehérvárra utaztatott több ezres tömeg szűnni nem akaró hatalmas füttykoncentje, hurrogása. A tömeg egyébként a Vatra Romaneasca transzparenseit emelte magasba. (folyt.)
1990. december 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Mi történt Gyulafehérváron - 1. folyt.
|
Hétfőn a román televízió magyar nyelvű műsora újra vetítette a gyulafehérvári gyűlésnek azt a jelenetét, amikor Szőcs Géza beszéde közben Petre Roman kormányfő félreérthetetlen kézmozdulattal bíztatta, azaz vezényelte a Vatra Romaneasca lehurrogó kórusát.
Egyébként a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke Ion Coposu, és a liberális pártvezér felszólalását is elnyomta a Vatra. A parasztpárt már a szombat esti TV Híradóban erélyesen tiltakozott a Coposu és Szőcs beszédét megzavaró vatrás füttykoncert miatt.
Az esemény súlyosságát jelzi, hogy még a Nemzeti Megmentési Front hivatalos lapja, az Azi is, bár állást nem foglal, de közli Ioan Alexandru neves román költő és parasztpárti parlamenti képviselő nyilatkozatát.
A költő így fogalmazott: Isten segéljen bennünket, hogy mint nép méltók lehessünk történelmünkhöz, mert bizony szomorú vagyok, amiért nemzetünk történelmének szent pillanatában sem volt annyi erőnk, hogy meghallgassuk egymást.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hétfőn nyilvánosságra hozott nyilatkozatában többek között hangsúlyozta, hogy a televízió egyenes adásából az ország közvéleménye meggyőződhetett Petre Roman úr magas állami méltóságával, a nemzeti megbékélés követelményével összeegyeztethetetlen, a kedélyeket tüzelő magatartásáról. Ezért az RMDSZ kéri a kormány elnöki megbízatásának visszavonását, azaz követeli Petre Roman távozását. (folyt.)
1990. december 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Mi történt Gyulafehérváron - 2. folyt.
|
Az RMDSZ elnöksége, tekintettel a romániai magyarság ellen általában, az RMDSZ ellen pedig különösen egyre élesebben megnyilvánuló sajtótámadásokra, alaptalan vádaskodásokra, úgy döntött, hogy büntetőjogi vádemeléssel él Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare című lap szerkesztői ellen. +++
1990. december 4., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|