 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Irak - szovjet állampolgárok - Csurkin
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. december 4. kedd (MTI-tud.) - A szovjet
külügyminisztérium keddi szóvivői tájékoztatójának kezdetéig
Bagdadból nem érkezett semmilyen hivatalos megerősítés arról, hogy
Irak hozzájárult az országban tartózkodó több mint háromezer szovjet
szakember szabad távozásához - közölte Vitalij Csurkin.
A külügyi szóvivő idézetekkel érvelve cáfolta egyes csoportok,
parlamenti képviselők rágalmait, amelyek hamisan állítják be Eduard
Sevardnadze külügyminiszter Irakkal kapcsolatos szavait. A Szojuz
tagjai azért támadták Sevardnadzét, mert szerintük a miniszter a
parlament megkérdezése nélkül is elképzelhetőnek tartotta szovjet
katonai erő alkalmazását.
Csurkin éppen a Szojuz által idézett nyilatkozatok pontos
szövegének felolvasásával bizonyította, hogy a miniszter szavait
hiányosan és félreértelmezve használták fel a maguk véleményének
alátámasztására. (Sevardnadze ma az egyik legnagyobb szálka a felső
vezetés tagjai közül a konzervatív tábor híveinek szemében, sőt
egyes hírek szerint - Bakatyin menesztése után - most az ő
eltávolítását akarják kikényszeríteni Gorbacsovtól.)
A Csurkin által idézett TASZSZ-interjúk kétségtelenül
alátámasztják, hogy Sevardnadze egyfelől határozottan jelezte a
szovjet állam eltökéltségét az Irakban maradt szovjetek életének
minden szükséges eszközzel való megvédelmezésére, másfelől világossá
tette, hogy a ,,szükséges eszközök,, alkalmazásának eldöntése
kizárólag a parlament és az államfő hatásköre.
Csurkin arra a kérdésre, hogy túsznak tekinti-e a szovjeteket
Irakban, kitérően válaszolt. Mint mondta, nem lehet őket túsznak
tekinteni abban az értelemben, ahogy sok nyugati állampolgárt,
hiszen a szovjeteket nem telepítették át stratégiai célpontok mellé,
valamennyien ott dolgoznak, ahol a Kuvait elleni agresszió előtt
voltak. Érzékeltette azonban, hogy érzelmi alapon elfogadja a
kifejezést, hiszen a szovjetek nem utazhatnak szabadon haza, s ebben
az értelemben Bagdad túszai. Az, hogy a szakemberek idő előtti
távozása miatt a nem teljesített szerződések milyen kártérítést
indokolnak, csak akkor válik világossá, ha megtudják, hogy az
Irakban tárgyaló megbízottak milyen feltételekkel érték el a szovjet
állampolgárok szabad távozásának engedélyezését. +++
1990. december 4., kedd 16:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|