Rendszerváltás és az MTI

	Felcím: Az oktatás tarthatatlan helyzete miatt Főcím: December 10-én országos pedagógustüntetés lesz
Budapest, 1990. december 4. Kedd (MTI-Press) Történelmünkben nincs példa arra, hogy a pedagógusok a közoktatás tarthatatlan helyzete miatt az utcára vonultak volna. Most azonban erre készülnek. Az okokról Szöllősi Istvánnét, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkárát kérdeztük: - A kényszer viszi ki az utcára a pedagógusokat. Budapesten a Lánchíd budai lábától, a 0 kilométertől indulunk, ezzel is szimbolizálva az oktkatás helyzetét. Vidékről különbuszok hozzák majd a kollégákat. S azért épp december 10-én, mert a tervek szerint ekkor tárgyalja a Parlament a jövő évi költségvetést. Bízunk a honatyák józan belátásában, hogy nem hagyják teljesen tönkretenni a közoktatást. - Ilyen súlyos a helyzet? - Katasztrofális. Már most sincs elég pénz az óvodák és az iskolák fenntartására. Erre az esztendőre ugyanis egyetlen fillért sem kaptak az oktatási intézmények az infláció ellensúlyozására. Naponta érkeznek a segítséget kérő levelek. Harsányban például az iskolának mindössze 2 hétre való tüzelője van, és az oktatási dolgozók decemberi bérét sem tudják kifizetni. Szigetváron három óvoda és két iskola jelentette be működésképtelenségét; Nagyatádon az óvodai helyek jelentős részét készülnek megszüntetni, hogy így jussanak lélegzetvételhez. Mindez előre látható volt: az 1990-es költségvetés készítésekor a települések 65 százaléka forráshiánnyal küzdött. Csak számolni kellett és kiderült, az a kevés pénz az év derekára elfogy. Még egy ilyen évet nem bír ki a magyar közoktatás. - A jövő évi költségvetés mennyi pénzt szán erre a célra? - Az úgynevezett dologi kiadások összegét az ideihez képest mindössze 10 százalékkal kívánják emelni. Ugyanakkor az infláció mértéke a legszerényebb becslések szerint is 40 százalék körül várható. Ki fizeti majd meg a két összeg közötti különbséget, hogy az óvodák és az iskolák egyáltalán működni tudjanak? - A kormánytól milyen választ kaptak? (folyt.) 1990. december 4., kedd 13:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Oktatás 2.
- Az úgynevezett dologi kiadások összegét az ideihez képest mindössze 10 százalékkal kívánják emelni. Ugyanakkor az infláció mértéke a legszerényebb becslések szerint is 40 százalék körül várható. Ki fizeti majd meg a két összeg közötti különbséget, hogy az óvodák és az iskolák egyáltalán működni tudjanak? - A kormánytól milyen választ kaptak? - Hetek óta folynak erről a tárgyalások - eredménytelenül. Az már nyílvánvaló, hogy a kormány a közoktatás állami kötelezettségeit az önkormányzatokra akarja hárítani. Ez pedig nem az ő feladatuk, és pénz híján többségük nem is képes teljesíteni. Látja ezt a művelődési tárca is, és a legtöbb kérdésben egyetért velünk. A kormányon belül azonban évek óta kiszolgáltatott helyzetben volt a tárca, és úgy tűnik, ez ma is így van. Ezért kértük a pénzügyminiszter urat, vitassuk meg a tervezetet. Ő azzal kezdte, mondjuk meg, honnan vegye el a kormány a közoktatásnak szükséges pénzt, mert a semmiből nem tudnak adni. Bár nem a mi dolgunk ezt kutatni, mégis megtettük. Találtunk is a jövő évi költségvetési tervezetben több milliárd forint címzetlen tartalékot. Nem beszélve arról, hogy például a pápa látogatására egymilliárd forintot különítenek el, a jamburgi nagyberuházásra az idei 7 milliárddal szemben jövőre 12,5 milliárdot szánnak. Nem találtuk ellenben a tételek között a privatizációból befolyó 50-60 milliárd forintot. A szöveges értékelés is csak annyi utalást tesz erre az összegre, hogy egy része az államadósság törlesztésére szolgál. Mértékét azonban nem jelöli meg. Nagyvonalúan sorolják a milliárdokat, nekünk pedig minden fillér számít. - A napokban olvasható volt a lapokban az elnökség segélykiáltásnak is beillő állásfoglalása. Ezt miért tárták ország-világ elé? - Meg akartuk ismertetni a társadalmat az oktatás tarthatlan helyzetével. Az intézményekben folyó munkáért ugyanis a továbbiakban nem tud felelősséget vállalni a pedagógustársadalom. Ne bennünket szidjanak a szülők, ha gyermekük ötvened magával zsúfolódik a tanteremben, nem tehetünk róla. Mintahogy arról sem, ha a legfeljebb 16 fokra felfűtött osztályteremben esetleg vesebajt kap valamelyik tanuló. Az oktatási törvény szerint az oktatás állami feladat. Tehát a működéshez szükséges pénzt az államnak garantálni kell. - Az elmúlt két év során többször is szó volt a pedagógusok béremeléséről. Miért kerül ez újra és újra napirendre? A közvélemény ezek után azt hiheti: egy szakma hangosan követel magának nagyobb fizetést. (folyt.) 1990. december 4., kedd 13:36
Vissza »

	Oktatás 3.
- Hangzatos ígéretekben nem volt hiány, azokkal már tele van a "padlás". Ugyanakkor ma Magyarországon a pedagógusok nettó átlagbére alig több, mint 9 ezer forint. És ebben a viszonylag jól fizetett igazgatók jövedelme is benne van. Kérdem én: meddig lehet még anyagilag sújtani a pedagógustársadalmat, akitől pedig mindenki elvárja, hogy értelmiségi legyen. Itt nem a létminimumról van szó, hanem bizonyos társadalmi szintről, amit el kell érnie, mert különben menthetetlenül elvész és nevetségessé válik a tanítványai előtt is. Ezért érezzük jogosnak a bérkövetelésünket. Ne százalékokról beszéljünk, hanem azt is nézzük, milyen fizetésekhez hasonlítjuk - Erre azt mondhatják sokan: ma Magyarországon a társadalom döntő többsége rosszul fizetett, s közöttük más értelmiségi szakmák művelői is akadnak. Ha a művelődésen belül, az intézmények működtetésénél maradunk, könyvtárak és kultúrházak tucatjait fenyegeti a pénzhiány miatt a bezárás. Miért érzik úgy, hogy az oktatás támogatása fontosabb, mint azoké? - A kérdés jogos, de a választ az elmondottakon kívül alapvetően meghatározza, hogy az oktatás kötelező. Van egy oktatási törvény Magyarországon, amit végre kell hajtani. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy bármi módon szembefordíthatóak vagyunk például a közművelődési intézményekben dolgozókkal. A pénztelenség miatt egyfajta rangsorolás mégis szükséges, és ezt nem mi találtuk ki. Így döntött 1989. juliusában az akkori kormány, és az Antall-kormány programjában is szerepel az oktatás prioritása. (MTI-Press) 1990. december 4., kedd 13:36
Vissza »