|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
|
A libanoni polgárháború 15 éve
|
1990. december 4. kedd (Reuter/MTI-Panoráma) - Az
alábbiakban közöljük a Reuter brit hírügynökség összeállítását a 15
éve húzódó libanoni polgárháború legfontosabb mozzanatairól:
1975 - Áprilisban kirobbannnak a harcok, miután keresztény fegyveresek támadást intéznek egy palesztinokat szállító busz ellen. A rajtaütésnek 30 halálos áldozata van. A muzulmán erők a palesztinok mögött sorakoznak fel. A reguláris hadsereg működésképtelen. A ,,Zöld vonal,, névre keresztelt frontvonal mentén Bejrút kettéoszlik a keresztény keleti és a muzulmán nyugati részre.
1976 - A szír hadsereg beavatkozik annak megakadályozására, hogy a muzulmán-palesztin erők körülzárják Kelet-Bejrútot. Támadásokat intéznek a keleti szektorban lévő palesztin menekülttáborok ellen. A szír csapatok ,,arab elrettentő erőként,, bevonulnak Bejrútba.
1977 - Kamal Dzsumblatt drúz vezető meggyilkolását követően a drúzok keresztényeket mészárolnak le a Suf-hegységben.
1978 - Izrael megszállja Dél-Libanont, s a fennhatósága alatt álló milicia segítségével ,,biztonsági övezetet,, létesít. Az ENSZ békefenntartó erőket küld a térségbe. A keresztény miliciákkal vívott harcok után a szírek kivonulnak Kelet-Bejrútból.
1982 - Izrael júniusban támadást intéz Bejrút ellen. A palesztin gerillák 10 heti ostrom után elhagyják a fővárost. Francia, olasz, amerikai csapatok érkeznek nemzetközi békefenntartó erő részeseként. Izrael támogatásával Basir Dzsemajelt választják meg elnöknek, de beiktatása előtt szíria-barát keresztények merényletet követnek el ellene. Keresztény milícisták több száz palesztin polgári lakost mészárolnak le Bejrút izraeli ellenőrzés alá vont déli negyedeiben. Dzsemajel fivérét, Amint elnökké választják meg.
1983 - Október 23-án síita kommandósok 241 amerikai tengerészgyalogost és 58 francia ejtőernyőst gyilkolnak meg.
1984 - Muzulmán milicisták megszállják Nyugat-Bejrútot. A 30 ezer főnyi libanoni hadsereg, amelyet a Dzsemajel hatalomrakerülése utáni napokban egyesítenek, vallási alapon kettéválik. Visszavonják a nemzetközi békefenntartókat. Dzsemajel a szírek nyomásának engedve szakít Izraellel. (folyt)
1990. december 4., kedd 13:25
|
Vissza »
|
|
A libanoni polgárháború 15 éve - 2.
|
1985 - Az izraeli csapatok kivonulnak, de ellenőrzés alatt tartják a dél-libanoni ,,biztonsági övezetet,,.
1987 - A milíciák közötti harcok megfékezésére februárban Szíria csapatokat vezényel Nyugat-Bejrútba.
1988 - A parlament szeptemberben nem tudja megválasztani Amin Dzsemajel utódját, így a távozó elnök Michel Aun tábornokot, a keresztény hadsereg vezetőjét bízza meg az ügyvivő kormány irányításával. A muzulmánok elutasítják a kinevezést.
1989 - Aun tengeri blokád alá vonja a muzulmán kikötőket és ,,felszabadító háborút,, hirdet meg a 33 ezer főnyi szír csapatok kiűzésére. A tűzérségi erőkkel vívott hat hónapos háború mintegy ezer emberéletet követel.
- Szeptemberben az Arab Liga tűzszüneti megállapodást ér el, a keresztény és muzulmán képviselők a szaúd-arábiai Táifban találkozót tartanak.
- Októberben a képviselők elfogadják a ,,Táifi megállapodást,, amely csökkenti a keresztény kisebbség politikai hatalmát. Aun elutasítja a megállapodást, mivel az nem garantálja a szírek kivonulását.
- Novemberben a parlament René Moavadot választja meg elnöknek, de az államfőt nem sokkal később Nyugat-Bejrútban meggyilkolják. A parlament választása ezután Eliasz al-Hravira esik, ám őt Aun szíríai bábként bélyegzi meg.
1990 - Aun csapatai és a Libanoni Erők milíciái négy hónapon át harcolnak a keresztény enklávé ellenőrzéséért. Májusban a Vatikán tűzszüneti megállapodásra bírja a feleket.
Augusztus 21 - A parlament törvénybe iktatja a ,,Táifi megállapodást,,
Október 13. - Szíriai gépek bombázzák Aun főhadiszállását. A szír csapatok és a Libanoni Erők bevonulnak az Aun által ellenőrzött Kelet-Bejrútba. Aun a francia nagykövetségre menekül.
November - A muzulmán és a keresztény milíciák megállapodnak abban, hogy kivonják egységeiket Bejrútból.
December 3. - A Libanoni Erők kivonulásával befejeződik a csapatkivonás Kelet-Bejrútból. A kormányhadsereg ellenőrzése alá vonja az egyesített fővárost. +++
MTI-Panoráma
1990. december 4., kedd 13:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|