Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Televíziós Kamara állásfoglalása (1. rész) (OS)
1990. november 7., szerda - A Magyar Televíziós Kamara november 7-én állásfoglalást juttatott el az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottságának, valamint a Magyar Televízió elnökének. A Magyar Televíziós Kamara november 3-án tartott közgyűlésén határozatot fogadott el, hogy az október 26-28-a közötti belpolitikai eseményekről sugárzott tévéműsorokról szakmai értékelést készít. Ezt az értékelést nyilvánosságra hozza, valamint eljuttatja az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottságához, továbbá a Magyar Televízió elnökéhez. Már október 25-én késő este nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívüli helyzet van kialakulóban Magyarországon, a péntek reggelre bekövetkezett állapot pedig kész tények elé állította a Magyar Televízió apparátusát. Érthetetlen, hogy ebben a helyzetben 1. nem mozgósították azonnal a lehetséges technikai eszközöket (közvetítőkocsikat, mini-stábokat, mikroláncokat); 2. a TV Híradó főszerkesztője nem ismerte fel, hogy a rendelkezésére álló - létszámában megfogyatkozott, jobbára tapasztalatlan - munkatársi gárdával nem lesz képes feladatát megoldani; 3. nem mozgósították mindazokat a szakembereket, akik megfelelő szakmai hitellel és gyakorlattal rendelkeznek a belpolitikai újságírásban. Péntek délután az Ablak stúdiójában olyan beszélgetést folytattak, amely még alkalmas lett volna arra, hogy a felek, a kormány és a tüntetők képviselőinek álláspontját közelítse, de legalább is ne szítsa tovább az ellentétet. A vitavezető Feledy Péter - miután a két illetékes miniszter hosszasan kifejthette álláspontját - belefojtotta a szót a fuvarozókba. Később olyan nézői véleményeket olvasott fel, amelyek kivétel nélkül bírálták a tiltakozó megmozdulást. (A tendenciózus műsorvezetői és szerkesztői magatartásról bárki megbizonyosodhat, aki végigolvassa a nézői telefonokról készült feljegyezéseket, amelyek három napon keresztül a Televízió különböző működő szerkesztőségeihez érkeztek.) (folyt.köv.) 1990. november 7., szerda 17:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Televíziós Kamara állásfoglalása (2. rész) (OS)
A TV Híradó rendkívüli adásaira rányomta bélyegét a szükséges technikai feltételek hiánya, de olyan szakmai hibák is történtek, amelyek semmiképpen sem magyarázhatók a rossz körülményekkel. Néhány a kirívó példák közül: - A Híradó péntek estétől és szombaton elsősorban azokat az információkat emelte ki, amelyek demonstrációellenesek voltak, ahelyett, hogy az eseményekről tájékoztattak volna, törekedve a teljességre. - A vidéki stúdiók azért kapcsolódhattak be a közvetítésbe, mert maguk jelentkeztek, egyébként senkinek sem jutott eszébe, hogy az országos helyzetről hitelesen nem lehet nélkülük tudósítani. Annak ellenére, hogy mindvégig Szeged és Pécs rendelkezett óráról-órára aktuális képi és szóbeli információkkal, körkapcsolásra pénteken este és szombaton 16.00 óra után már nem kerülhetett sor. Így a vidéki néző azt láthatta, hogy a lakóhelyén fogható körzeti adásban az aktuális helyzetről tudósítják, miközben az országos programban a Híradó tudósítóinak öt-hat órával korábbi információi hangzanak el. Korábban a Híradó főszerkesztője, Pálfy G. István többször panaszkodott arról, hogy a vidéki tudósítói hálózata a rossz feltételek miatt nem tud gyorsan és mozgékonyan dolgozni. Ezért sem érthető, miért kapcsolták ki a Híradóból a Szegedi és Pécsi Stúdiót. - Többször megismételtek a Híradóban egy olyan interjút, amelynek végén elektronikus trükkel emeltek ki egy egyébként alig látható Fidesz-jelvényt. Sem a beszélgetés témája, sem a műsorkörnyezet nem indokolta ezt az eljárást. Ez a módszer egy hírműsorban nem más, mint diszkrimináció, egy parlamenti párt tudatos megbélyegzése. - A szombat esti Híradót tévés publicisztika zárta. Politikai válság közepette egy tájékoztató műsornak nem lehet feladata szubjektív hangvételű újságírói álláspont közreadása. A műfaj sajátossága szerint a publicisztika erőteljes érzelmi hatásra törekszik, ezúttal Várkonyi Balázs a megmozdulásban résztvevő és azokat támogató emberek ellen hangolta a nézőt. Olyankor tenni ezt, amikor az utcán egyébként is küszöbön áll az erőszak megjelenése, ez felelőtlen szerkesztői magatartás. (folyt. köv.) 1990. november 7., szerda 18:00
Vissza »

	A Magyar Televíziós Kamara állásfoglalása (3. rész) (OS)
A Tőkés Lászlóval készült interjúról maga a megkérdezett mondta el véleményét utólag a Magyar Hírlap november 5-i számában. Meg kellett követnie a tüntetőket azért, mert félreérthetően a Vatra garázdálkodásaira utalva marasztalta el őket. Azt is Tőkés Lászlótól tudhatta meg a közvélemény, hogy a Híradó a vele készült interjúnak csak ezt az önkényesen kiragadott részletét sugározta, és nem adta közre azokat a gondolatait, amelyekben a kormányt bírálta váratlan intézkedése miatt. A szerkesztés tehát ezúttal is tudatosan egyoldalú volt. - Murányi László utcai incidenssé váló interjúja a televíziós újságírás megcsúfolása. A riporter magatartása arra utalt, hogy nem tűr el más véleményt, mint ami saját prekoncepciójának megfelel. Az, hogy az interjú felvételét vágatlanul adták, sőt így is ismételték, már nemcsak a riporter, hanem a szerkesztők alkalmatlanságát is bizonyítja. A Tőkés Lászlóval készült interjúról maga a megkérdezett mondta el véleményét utólag a Magyar Hírlap november 5-i számában. Meg kellett követnie a túlélőket azért, mert félreérthetően a Vatra garázdálkodásaira utalva marasztalta el őket. Azt is Tőkés Lászlótól tudhatta meg a közvélemény, hogy a Híradó a vele készült interjúnak csak ezt az önkényesen kiragadott részletét sugározta, és nem adta közre azokat a gondolatait, amelyekben a kormányt bírálta váratlan intézkedése miatt. A szerkesztés tehát ezúttal is tudatosan egyodalú volt. - Murányi László utcai incidenssé váló interjúja a televíziós újságírás megcsúfolása. A riporter magatartása arra utalt, hogy nem tűr el más véleményt, mint ami saját prekoncepciójának megfelel. Az, hogy az interjú felvételét vágatlanul adták, sőt így is ismételték, már nemcsak a riporter, hanem a szerkesztők alkalmatlanságát is bizonyítja. - A szakmai alkalmatlanság másik kirívó esete, hogy szombaton este a Híradó 2. kiadásában Hegedűs Péter ellenőrizhetetlen információt közölt a tárgyaló felek megállapodásáról. A későbbi cáfolat és magyarázkodás az egész Televíziót lejáratta. - A Televízió egészéről festett rendkívül rossz képet a vasárnapi érdekegyeztető tárgyalások dilettáns közvetítése is. A felkészülésre rendelkezésre álló több mint 12 óra alatt képtelen volt a Magyar Televízió olyan műszaki megoldást találni, amellyel a hosszúnak ígérkező élő adást biztonságosan lebonyolíthatta volna. (folyt.köv.) 1990. november 7., szerda 18:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Televíziós Kamara állásfoglalása (4. rész) (OS)
Közvetítőkocsit csak akkor küldtek a helyszínre, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy azok az eszközök, amelyekkel az adást elkezdték, alkalmatlanok a közvetítésre. A történelmi pillanathoz, a tárgyalás tétjéhez és a résztvevők rendkívül érett politikai magatartásához méltatlan riporteri közreműködés ugyancsak a televíziós szakma egészét járatta le. A Magyar Televíziónak nincs mentsége arra, hogy sem megfelelő technikát, sem alkalmas szakembereket nem volt képes felvonultatni erre az eseményre. A Magyar Televíziós Kamara tagsága elhatárolja magát a szakmai hibáktól; meggyőződése, hogy a Magyar Televízió még jelenlegi rossz feltételei közepette is alkalmas a korrekt, tárgyszerű és pártatlan tájékoztatásra. Kifejezi aggodalmát amiatt, hogy az október 26-28-a között tapasztalt jelenségek nemcsak rontják a televíziózás hitelét, hanem veszélyeztetik a Magyar Televízió új vezetésének azon törekvéseit, amelyekkel meg kívánják újítani a hazai televíziózást. Ennek az utólagos szakmai állásfoglalásnak a Kamara azért is tulajdonít különleges jelentőséget, mert a felsorolt hibák politikai következményei beláthatatlanok. (OS) 1990. november 7., szerda 18:04
Vissza »