|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kárpótlási Hivatal közleménye
"Felmérés céljából adatlapok készültek
azok részére, akik - a 34/1990 (III. 28.) sz. Országgyűlési
Határozatban foglaltak szerint - az 1938 és 1945 közötti időszakban
faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, nácizmus elleni magatartásuk
miatt szenvedtek sérelmet. Az érdekeltek az adatlapot a Kárpótlási
Hivatal ügyfélszolgálatánál (Budapest, VII. Kürt u. 6.), a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete (Budapest, VII. Síp u. 12. sz.
alatti) székházának portáján, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságánál
(Budapest, V. Szabadság tér 16.), továbbá a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesületének Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben, Miskolcon, Salgótarjánban, Pécsen és Nyíregyházán
működő tagozatainál vehetik át.
"
Amerika Hangja, Esti Világhíradó:
Interjú Teller Edével
"1990 egy
egészen különös év volt sok meglepetéssel, sok kihívással, sok
nehézséggel és lehetőséggel. Ami talán a figyelmet most eltereli
Magyarországról, vagy Kelet-Európáról Amerikában az legalább annyira
az orosz helyzet, mint a helyzet Irakban.
Ami Oroszországban történik, az egy nagy változás, ami a lehető
legközvetlenebb formában befolyásolja Amerika jövőjét és a világ
jövőjét. Egy óriási birodalom feloszlásban van. Talán egy teljesen
mélyreható változásban van, talán visszaesik valamilyen formájú
diktatúrába. Hogy az emberek zömének - például Amerikában - ez jár
az eszében, az egész világos.
"
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula és Balogh Sándor egy szovjet-magyar történészbizottság felállításáról
|
1989. február 17., péntek - Oleg Bogomolov szovjet akadémikus, a szocialista rendszerrel foglalkozó kutatóintézet igazgatója japán lapokban megjelent interjújában egyebek közt felvetette egy szovjet-magyar történészbizottság felállításának lehetőségét, s a bizottság munkája nyomán a közelmúlt magyar történelmének áttekintését, esetleges újraértékelését, fehér foltjainak eltüntetését.
A nagy érdeklődést kiváltó nyilatkozat kapcsán, a négy évtized közös feldolgozásának lehetőségéről kérdezte az MTI munkatársa Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt és Balogh Sándort, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját. Ők mindketten részt vesznek az MSZMP KB által létrehozott történelmi albizottság munkájában, így közreműködtek a Társadalmi Szemlében napvilágott látott tanulmány elkészítésében is, amely 1945 utáni történelmünket számos új szempont figyelembevételével összegzi. Horn Gyula szerint mindenképpen csak üdvözölni lehet egy szovjet-magyar történészbizottság létrehozását. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a közös tudományos munka első lépése lehetne annak tisztázása, ki és milyen dokumentumokkal rendelkezik, hol lelhetők fel a magyar vonatkozású forrásanyagok. Mert jelenleg nem lehet tudni, léteznek-e egyáltalán a keresett dokumentumok, megtalálhatók-e valamelyik szovjetunióbeli levéltárban vagy archívumban. Ezzel a problémával a történelmi albizottság is találkozott munkája során. Balogh Sándor ugyancsak támogatja egy magyar és szovjet szakemberekből álló munkabizottság felállítását. Hozzáfűzte azonban, hogy az együttműködés nem előzmények nélküli, hiszen a hatvanas évek közepe óta tevékenykedik a szovjet-magyar történész vegyesbizottság, s éppen legutóbbi - január végi - ülésükön vetődött fel a második világháború utáni időszak közös forrásfeldolgozáson alapuló kutatása. Emellett a Párttörténeti Intézet és a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet kerekasztal-megbeszélésein is napirendre került az együttes múltfeltárás lehetősége. - Bogomolov akadémikus - tette hozzá Balogh Sándor - példaként említette a már működő szovjet-lengyel történészbizottságot. Nos, a mi esetünkben remélhetőleg még könnyebb az együttműködés, hiszen a két ország viszonylatában nincsenek olyan tisztázásra váró, súlyos kérdések, mint a lengyel történelemben a katyni tragédia. (MTI)
1989. február 17., péntek 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|