 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Október Párt felhívása az Országgyűléshez
"A 131 halálos áldozatot követelő
1956. december 8-i salgótarjáni karhatalmista sortűz szomorú
évfordulójának közeledtével felkérjük Önöket, hogy alkossanak olyan
törvényt, amely lehetővé teszi azoknak az ávós és karhatalmista
gyilkosoknak, illetőleg felbujtóiknak bírósági felelősségre vonását,
akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Budapesten,
Mosonmagyaróvárott, Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban és másutt a
magyar hazafiak százainak életét oltották ki.
"
BBC, Késő esti panoráma:
A magyar kormány
"... mint kiderült,
Rabár Ferenc pénzügyminiszter nem most, az elmúlt héten mondott le,
hanem már október 10-ikén, tehát a taxissztrájkot megelőzően
benyújtotta lemondását Antall Józsefnek, aki azonban erről nem vett
tudomást.
Az események utána annyira felgyorsultak, hogy úgy gondolom,
hogy ez a lemondás a feledésbe merült, vagy fontosabb dolgok
történtek ezekután, mintsem ezzel törődött volna.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Szovjetunióban tényleg élelmiszerhiány van? - 2.
|
Annyi bizonyos: a reformok odáig már eljutottak, hogy a termelők
számára kevésbé vonzó az államnak eladni termékeiket, mivel az állami
felvásárlási árakat csekélynek tartják, s sokkal jobban járnak, ha
minél többet értékesítenek a piacon.
A szovjet ember tapasztalataiból okulva, sok mindent elhisz. Nos,
a városi emberek mostanában úgy vélik: a vidék blokádot hírdetett
Moszkva ellen, másfelől így akarják a konzervatívok megakadályozni a
peresztrojka sikerét. Ez azonban ma már nem jelenti azt is, hogy
védelmeznék Gorbacsov irányvonalát: a szovjet vezető népszerűsége
napról napra csökken. Abban azonban általános az egyetértés: helyesen
teszi, hogy elfogadja a nyugati segélyt.
Miközben Nyugat-Európából már meg is indultak a
segélyszállítmányok s a Moszkvában tevékenykedő nyugati diplomaták
szerint jobb lenne, ha a Nyugat gondoskodni tudna a segélyek
elosztásáról is. A kommentátorok arra is rámutatnak, hogy a Nyugat
segítsége egyáltalán nem olyan önzetlen, mint amilyennek tűnik.
Elsősorban olyan nyugati országok ajánlanak ugyanis segítséget,
amelyek szeretnék magánvállalataikat olyan helyzetbe hozni, hogy
megkapják a pénzt, amellyel Moszkva tartozik nekik, s amelyek
szeretnék segíteni saját exportőreiket a szovjet piacon való
részesedésük megtartásában. Franciaország például már októberben egy
milliárd dolláros csomaghitelt adott; ebből Moszkva részben
fedezhette a francia exportőrökkel szembeni tartozásait, és többek
között búzát, vegyszereket és acélt vásárolhatott Párizstól.
Hasonlóképpen járt el Kanada és Ausztrália.
Meglepőnek tűnt, hogy a múlt héten Washingtonban közölték: Bush
elnök hajlandó fontolóra venni, hogy hitelgaranciát ad Moszkvának
bizonyos amerikai élelmiszerek vásárlásához, holott Washington a
kereskedelmi kedvezményeket a hetvenes évek közepe óta a szovjet
kivándorlási politika könnyítéséhez kötötte. Most azonban az amerikai
kukorica és búza Szovjetuniónak történő igen jövedelmező eladása
került veszélybe, ami már az ősszel elégedetlenséget okozott az
amerikai gabonatermelők és a Kongresszus köreiben. A hét elején a
szovjet keereskedők bejelentették: elképzelhető, hogy nem tudják a
tervezett mennyiségben megvásárolni az amerikai gabonát, mert más
országok kedvezőbb lehetőségeket kínálnak. "Ha megadjuk a hitelt,
annak szigorúan gazdasági okai lesznek, hiszen rájöttünk, hogy ha a
szovjet vevők elmennek, talán nagyon sokáig nem jönnek vissza az
amerikai piacra" - mondta az amerikai kormány egy tisztségviselője.
(folyt)
1990. december 3., hétfő 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|