|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Október Párt felhívása az Országgyűléshez
"A 131 halálos áldozatot követelő
1956. december 8-i salgótarjáni karhatalmista sortűz szomorú
évfordulójának közeledtével felkérjük Önöket, hogy alkossanak olyan
törvényt, amely lehetővé teszi azoknak az ávós és karhatalmista
gyilkosoknak, illetőleg felbujtóiknak bírósági felelősségre vonását,
akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Budapesten,
Mosonmagyaróvárott, Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban és másutt a
magyar hazafiak százainak életét oltották ki.
"
BBC, Késő esti panoráma:
A magyar kormány
"... mint kiderült,
Rabár Ferenc pénzügyminiszter nem most, az elmúlt héten mondott le,
hanem már október 10-ikén, tehát a taxissztrájkot megelőzően
benyújtotta lemondását Antall Józsefnek, aki azonban erről nem vett
tudomást.
Az események utána annyira felgyorsultak, hogy úgy gondolom,
hogy ez a lemondás a feledésbe merült, vagy fontosabb dolgok
történtek ezekután, mintsem ezzel törődött volna.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Szovjetunióban tényleg élelmiszerhiány van? - 2.
|
Annyi bizonyos: a reformok odáig már eljutottak, hogy a termelők számára kevésbé vonzó az államnak eladni termékeiket, mivel az állami felvásárlási árakat csekélynek tartják, s sokkal jobban járnak, ha minél többet értékesítenek a piacon.
A szovjet ember tapasztalataiból okulva, sok mindent elhisz. Nos, a városi emberek mostanában úgy vélik: a vidék blokádot hírdetett Moszkva ellen, másfelől így akarják a konzervatívok megakadályozni a peresztrojka sikerét. Ez azonban ma már nem jelenti azt is, hogy védelmeznék Gorbacsov irányvonalát: a szovjet vezető népszerűsége napról napra csökken. Abban azonban általános az egyetértés: helyesen teszi, hogy elfogadja a nyugati segélyt.
Miközben Nyugat-Európából már meg is indultak a segélyszállítmányok s a Moszkvában tevékenykedő nyugati diplomaták szerint jobb lenne, ha a Nyugat gondoskodni tudna a segélyek elosztásáról is. A kommentátorok arra is rámutatnak, hogy a Nyugat segítsége egyáltalán nem olyan önzetlen, mint amilyennek tűnik. Elsősorban olyan nyugati országok ajánlanak ugyanis segítséget, amelyek szeretnék magánvállalataikat olyan helyzetbe hozni, hogy megkapják a pénzt, amellyel Moszkva tartozik nekik, s amelyek szeretnék segíteni saját exportőreiket a szovjet piacon való részesedésük megtartásában. Franciaország például már októberben egy milliárd dolláros csomaghitelt adott; ebből Moszkva részben fedezhette a francia exportőrökkel szembeni tartozásait, és többek között búzát, vegyszereket és acélt vásárolhatott Párizstól. Hasonlóképpen járt el Kanada és Ausztrália.
Meglepőnek tűnt, hogy a múlt héten Washingtonban közölték: Bush elnök hajlandó fontolóra venni, hogy hitelgaranciát ad Moszkvának bizonyos amerikai élelmiszerek vásárlásához, holott Washington a kereskedelmi kedvezményeket a hetvenes évek közepe óta a szovjet kivándorlási politika könnyítéséhez kötötte. Most azonban az amerikai kukorica és búza Szovjetuniónak történő igen jövedelmező eladása került veszélybe, ami már az ősszel elégedetlenséget okozott az amerikai gabonatermelők és a Kongresszus köreiben. A hét elején a szovjet keereskedők bejelentették: elképzelhető, hogy nem tudják a tervezett mennyiségben megvásárolni az amerikai gabonát, mert más országok kedvezőbb lehetőségeket kínálnak. "Ha megadjuk a hitelt, annak szigorúan gazdasági okai lesznek, hiszen rájöttünk, hogy ha a szovjet vevők elmennek, talán nagyon sokáig nem jönnek vissza az amerikai piacra" - mondta az amerikai kormány egy tisztségviselője. (folyt)
1990. december 3., hétfő 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|