Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. december 2.(BBC, kora reggeli híradás) - 1932 óta először ma kerül sor ismét össznémet választásokra. Széles körben Kohl kancellár jobbközép koalíciójának győzelmére számítanak. - Erich Honecker korábbi keletnémet vezető ellen vádat emelnek, amért felelős volt nyugatra menekülők agyonlövetéséért. Az Egyesült Államok hangoztatja, hogy az Irakkal való tárgyalási ajánlata nem jelent politikaváltást, hanem csak Kuvait megszállásáról fog tárgyalni. - A balti köztársaságok ismét a külföldi kormányoktól kérnek segítséget, hogy támogassák függetlenségi követeléseiket. 58 év után a német lakosság most először vesz részt ismét olyan országos választáson, melyet egy szabad és egyesített országban tartanak. Várható, hogy a Kohl kancellár vezette középjobb koalíció nagy győzelmet fog aratni. A BBC bonni tudósítója szerint Kohl kerülte, hogy politikai kérdéseket vitasson meg, inkább kényelemmel várja meg a hálaszavazatokat azért, hogy olyan ügyesen intézte az ország újraegyesítését. Az ellenzékben lévő szociáldemokraták élükön Oskar Lafontainenel arra hívták fel a figyelmet, hogy valószinűleg magasabb adókra lesz szükség az egykori Kelet-Németország átszervezése hatalmas költségének fedezésére. Azzal kapcsolatban is kérdéseket vetettek fel, hogy miként lehetne áthidalni azt társadalmi és pszihológiai szakadékot, mely az ország két fele között tátong. Tudósítónk azt mondja, hogy Lafontaine elveszítheti ezt a választást, azonban Németországban sokan olyan politikusként látják, akinek még eljön a magaideje. A német hatóságok letartóztatási parancsot adtak át a kelet-németországi szovjet katonai kórháznak, ahol Erich Honecker korábbi keletnémet vezetőt tartják. Őrizetbe vételére adtak parancsot és Honeckert több rendbeli emberölésért akarják vád alá helyezni. A német igazságügyi minisztérium szerint szovjet tisztek nem hajlandók kiadni a 78 éves Honeckert amíg erre engedélyt nem kapnak eddig távol volt parancsnokuktól. A minisztérium szerint bizonyíték van arra, hogy Honecker volt felelős azért a lövetési parancsért, melynek eredményeként majdnem kétszáz emnbert lőttek agyon, miközben nyugatra próbáltak menekülni. Honecker több hónapja van a szovjet katonai kórházban, ahol azóta tartózkodik, hogy rossz egészsági állapotára való tekintettel kiengedték az őrizetből. Korábban korrupciós vádakat hoztak fel ellene. (folyt.) 1990. december 2., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Az Egyesült Államok ajánlata, hogy az Öböl-válságról közvetlenül hajlandó tárgyalni Irakkal, nem jelent politika váltást. Az alelnök egy tévé-intrjúban azt mondta, hogy a tervezett amerikai-iraki találkozó központi témáját azok az ENSZ-határozatok képezik majd, elyek követelik Irak kivonulását Kuvaitból, és ezt nem fogják más közel-keleti kérdésektől függővé tenni. Az alelnök kifejtette, hogy nem lesznek tárgyalások, hanem utolsó felhívást adnak át Szaddam Huszein elnöknek. Irak forradalmi tanácsa előzőleg elfogadta mint tárgyalási ajánlatot, de továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az arab-izraeli viszályt is vitassák meg. Bagdad válaszát megelőzően irakiak tízezrei tiltakozó tömeggyűléseken vettek részt tüntetve az ENSZ-határozat ellen, mely engedélyezi a katonai erő alkalmazását Irak ellen, ha január 15-ig nem vonul ki Kuvaitból. A három szovjet balti köztársaság Litvánia, Lettország és Észtország újabb felhívást adott ki, melyben kérik a külföldi kormányokat, hogy vessék latba befolyásukat Moszkvában, hogy tárgyalások kezdődhessenek függetlenségi követelésükről. Egy vilniusi értekezletet követően Landsbergis litván vezető azt mondta, Moszkva gazdasági, politikai és katonai fenyegetődzése a balti államok ellen sérti azokat a helsinki alapelveket, melyeket a legutóbbi párizsi európai biztonsági értekezleten is megerősítettek. Landsbergis követelte a szovjet hadsereg kivonását a balti köztársaaságból, melynek jelenlétét a szovjet agresszió emlékének mondta. Kijelentette, hogy a balti köztársaságok most már nem tudják garantálni a szovjet erők társadalmi és anyagi szükségleteinek kielégítését. A Moldovai népfont a szovjet csapatok kivonását követelte Moldova területéről. Előzőleg Gorbacsov elnök a szovjet hadsereg intéseire reagálva rendeletben tiltotta meg a lázadó köztársaságoknak, hogy saját hasereget állítsanak fel. Közölte, hogy gyakorlati intézkedések fognak történni, ha a szovjet honvédelmi törvényeket továbbra is megsértik. A szovjet külügyminisztérium egy vezető illetékese alaptalannak minősítette azokat az aggodalmakat, melyek szerint a gazdasági nehézségek elől menekülők tömege nyugatra fog vándorolni, ha a terveknek megfelelően a jövő évben enyhítik a szovjet kiutazási korlátozásokat. (folyt.) 1990. december 2., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A Nyikolaj Szmirnov nevű illetékes kifejtette, hogy a Szovjetunióból való kivándorlás ugyan nő, azonban szerinte a kivándorlók száma inkább százezrekben, semmint milliókkal lesz számolható. Az idén eddig több mint háromszázezren távoztak a Szovjetunióból. Többek között Csehszlovákia és Finnország is aggodalmának adot hangot a kiutazási korlátozások enyhítése miatt. Amiről még nem döntött a szovjet parlament. Moszkvában bejelentették, hogy a Gorbacsov elnöknek az idén odaítélt Nóbel-békedíjat az elnök nevében külügyminiszter-helyettese Anatolij Kovaljov fogja átvenni. Gorbacsov néhány nappal ezelőtt Azt mondta, hogy az ebben a hónapban Oslóban tartandó díjátadó ünnepségen nem tud részt venni, mert a szovjet belföldi problemák túlságosan lefoglalják. A Csád köztársaságból érkező jelentések szerint a Habré kormányával szembenálló erők ellenőrzésük alá vonták az ország fővárosát, hatalmukba kerítették az állami rádió és tévé épületét és egyébb külcsontosságú létesítményeket is elfoglaltak. A BBC-nek adott interjúban az Európai Közösség NDjamenaban tartózkodó küldötte elmondta, hogy a lázadók kijárási tilalmat rendeltek el széles körű fosztogatás megfékezésére. Jelentések szerint sokezer polgári lakos a szomszédos Kamerunba menekült. Habré elnök a lázadók megérkezéskor elhagyta NDjamenat, de nem tudni, hogy jelenleg hol tartózkodik. A helyükön maradt hatóságok hírek szerint rendkívüli értekezletet hívtak össze helyzetük .... Az Egyesült Államok bejelentette, hogy feloldotta Chile ellen 14 éve érvényben volt fegyvereladási embargót. Az intézkedést néhány nappal azelőtt hozták, hogy Bush elnök Santiágóba látogat. Megfigyelők szerint a ez az utolsó lépés , mellyel teljesen normalizálni kivánják az Egyesült Államok és Chile kapcsolatait azt követően, hogy Chilében polgári elnököt választottak meg. Előtte 17 éven át katonai uralom volt az országban. A fegyvereladási embargót 1976-ban rendelték el, miután egy ellenzéki chilei politikust Orlando Leteljdet egy gépkocsiban elhelyezett pokolgéppel Washingtonban meggyilkolták. Az Egyesült Államok akkor Pinochet tábornok katonai rezsimjét bűnrészesnek tartotta. +++ 1990. december 2., vasárnap
Vissza »