 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Október Párt felhívása az Országgyűléshez
"A 131 halálos áldozatot követelő
1956. december 8-i salgótarjáni karhatalmista sortűz szomorú
évfordulójának közeledtével felkérjük Önöket, hogy alkossanak olyan
törvényt, amely lehetővé teszi azoknak az ávós és karhatalmista
gyilkosoknak, illetőleg felbujtóiknak bírósági felelősségre vonását,
akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Budapesten,
Mosonmagyaróvárott, Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban és másutt a
magyar hazafiak százainak életét oltották ki.
"
BBC, Késő esti panoráma:
A magyar kormány
"... mint kiderült,
Rabár Ferenc pénzügyminiszter nem most, az elmúlt héten mondott le,
hanem már október 10-ikén, tehát a taxissztrájkot megelőzően
benyújtotta lemondását Antall Józsefnek, aki azonban erről nem vett
tudomást.
Az események utána annyira felgyorsultak, hogy úgy gondolom,
hogy ez a lemondás a feledésbe merült, vagy fontosabb dolgok
történtek ezekután, mintsem ezzel törődött volna.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Kettősség jellemezte a testület véleményét a másik napirendi
pontként tárgyalt Bécs-Budapest világkiállítással kapcsolatosan is.
Somogyi László volt építésügyi és városfejlesztési miniszternek a
világkiállítás előkészítési munkálatait ismertető szóbeli
kiegészítését követően a hozzászóló képviselők ugyan nem voksoltak a
világkiállítás ellen, de - korábbi tapasztalataik alapján -
elsősorban kételyeiket fogalmazták meg. Így Zsigmond Attila
(Budapest) azt emelte ki, hogy a koncepciót már a jelentkezés
pillanatában döntésre kellett volna bocsátani, mert a parlament az
esetleges visszalépés következményeinek ismeretében ismét
kényszerhelyzetbe kerül. Már most is felfedezhető ugyanis a
közvéleményben analógia a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos
országgyűlési döntéssel. A felelősségvállalási kötelezettség
oldaláról közelítette meg a kérdést Varga Imre is, aki szerint,
mivel teljességgel ismeretlen a bevételi oldal, a képviselők még nem
érezhetik illetékesnek magukat a döntésre. Hangsúlyozta: a munkában
résztvevő és hozzáértő szakembereknek, köztük a pénzügyi kormányzat
képviselőinek kellene inkább - teljes személyes felelősséget
vállalva - határozniuk.
Kállai Ferenc (országos lista) hangoztatta: ma, amikor a
közvélemény az áremelésekkel, az adórendszerrel és az elszegényedés
veszélyével foglalkozik, nehéz megteremteni a ,,fogadókészséget,, a
világkiállítás iránt, s a lakosság csak akkor nyerhető meg az
ügynek, ha pontosan ismeri a várható és még életében élvezhető
előnyeit. Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye) annak a véleményének
adott hangot, hogy az ország keleti fele háttérbe kerül a
fejlesztéseket, beruházásokat illetően. A testület egyébként
egyértelműen pozitívan ítélte meg a világkiállítás alapkoncepcióját,
hiszen - mint mondták - hazánk elsősorban éppen a kultúra és a
tudomány terén tud nemzetközileg is színvonalas értékeket
felmutatni.
A kulturális bizottság megvitatta az alkotmány korszerűsítésének
koncepcióját is. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szóbeli
tájékoztatójában elsősorban a jogalkotási munka menetrendjét
ismertette és azokra az alternatív javasolatokra hívta fel a
figyelmet, amelyek kérdésében a márciusi országgyűlésnek kell állást
foglalnia. A vitában hozzászólók főként az államforma
megnevezésével, az egy-, illetve kétkamarás országgyűléssel, illetve
az új címerrel kapcsolatos álláspontjukat fejtették ki. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|