 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Október Párt felhívása az Országgyűléshez
"A 131 halálos áldozatot követelő
1956. december 8-i salgótarjáni karhatalmista sortűz szomorú
évfordulójának közeledtével felkérjük Önöket, hogy alkossanak olyan
törvényt, amely lehetővé teszi azoknak az ávós és karhatalmista
gyilkosoknak, illetőleg felbujtóiknak bírósági felelősségre vonását,
akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Budapesten,
Mosonmagyaróvárott, Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban és másutt a
magyar hazafiak százainak életét oltották ki.
"
BBC, Késő esti panoráma:
A magyar kormány
"... mint kiderült,
Rabár Ferenc pénzügyminiszter nem most, az elmúlt héten mondott le,
hanem már október 10-ikén, tehát a taxissztrájkot megelőzően
benyújtotta lemondását Antall Józsefnek, aki azonban erről nem vett
tudomást.
Az események utána annyira felgyorsultak, hogy úgy gondolom,
hogy ez a lemondás a feledésbe merült, vagy fontosabb dolgok
történtek ezekután, mintsem ezzel törődött volna.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 28., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest-Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően.
Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet ,,B,,
változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a
szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek
sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A testület
egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási
rendszer kiépítésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha
dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a
törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről.
Elmondta, hogy a társadalmi szervezetek többségének véleménye
szerint most nem az a legsürgetőbb, hogy törvény szabályozza a
sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a
munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdekegyeztetés feltételeit. A
vitában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig
halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotását. Egyrészt csatlakozott
az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország
erre kötelezettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság
megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is. Erről
szólt egyebek között Morvay László (Budapest) és Kovács Károly
(Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a
törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. Ezzel az
az állásponttal többen is egyetértettek, például Tollár József (Zala
megye) és Sasvári József (Komárom megye) képviselő. A bizottság
ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást.
Gágyor Pál (Budapest) képviselő véleménye szerint, ha a sztrájk
meghaladja egy munkahely kereteit, akkor a tárgyalásokba be kellene
vonni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. Ebben a testületben
egyaránt jelen vannak a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek
képviselői. Ezt a javaslatot Halmos Csaba jónak tartotta, de mint
mondta, arra most még nincs meg a lehetőség, hogy a
törvénytervezetben is szerepeltessék, mert az OÉT működése még nem
kiforrott, tagjai most keresik helyüket az érdekegyeztetés
rendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|