|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dél-dunántúli MDF-küldöttek politikai nyilatkozata
"A kereszténydemokrácia, a népi-nemzeti liberalizmus elemei
egymást kiegészítve sajátjai a Magyar Demokrata Fórumnak. A
tanácskozás résztvevői kimondják: a politikai akarat most az lehet -
meghagyva a szellemi műhelyek szabadságát -, a párt eddigi hármas
tagozódásu politikai arculatát kell megerősíteni. Amikor a helyzet
válságos, akkor nem a szellemi-politikai műhelyek egymást kioltó
versengése a cél, hanem összefogásuk eszköz a válságos időszakon
túljutni."
SZER, Világhíradó:
Bethlen István az SZDSZ-gyűlésről
"Örömmel látom, hogy az
a váltás, ami a parlamentben már megtörtént, úgy látszik, az egész
szabaddemokrata mozgalmon átmegy, tehát egy nagyon erős, sokszor
túlságosan is támadó ellenzéki politikából egy nagyon konstruktív,
nem kevésbé kemény, de igenis konstruktív ellenzéki politika
körvonalai bontakoznak ki. "
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi konferencia a hazai németekről
|
1990. november 27., kedd - Fennmaradásáért küzd a hazai
németség. Érdekvédelmi szervezete, a Magyarországi Németek
Szövetsége ezt elősegítendő nemzetközi történész konferenciát rendez
november 30-a és december 2-a között Budapesten, A magyarországi
németek története címmel - tájékoztatta a sajtó képviselőit Hambuch
Géza főtitkár, kedden a szervezet székházában. Elmondta: a Magyar
Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének és az Európa
Intézetnek a közreműködésével igyekeznek feltárni: miért küzd
identitászavarral a hazai németség, sokan közülük miért nem ismerik
anyanyelvüket; milyen körülmények játszanak közre napjainkban is a
németség asszimilációjában. A hazánkban végbemenő
politikai-társadalmi változások tették lehetővé, hogy tárgyilagosan
vizsgálják helyzetüket, és felhívják gondjaikra a magyar társadalom,
anyaországaik és Európa figyelmét.
A háromnapos tanácskozáson - amelyen bárki résztvehet - hazai, német és osztrák történészek felidézik a magyarországi németek történetét, Magyarország korábbi nemzetiségi politikáját. Szólnak a hazai németeknek a második világháború utáni deportálásáról, internálásáról, elűzéséről, kisemmizéséről és ennek nemzetközi megítéléséről. Történelmi tényekkel igyekeznek alátámasztani a németek jóvátételi igényeit.
A múltról beszélnek, de a jövő felé tekintenek majd - hangsúlyozta a főtitkár. Arra ösztönzik a kormányt és a Parlamentet, hogy alapvetően módosítsák az ország nemzetiségi politikáját, mielőbb alkossák meg a nemzetiségi törvényt, s az szavatolja a hazai nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak gyakorlását, teremtsék meg az anyanyelvi oktatás, művelődés feltételeit. Különös hangsúllyal szólnak a hazai németség iskolaügyéről, amely nemzetiségük legfájóbb pontja. Megvitatják majd a kormány kisebbségi politikáját, a magyarországi németség fennmaradásának perspektíváit.
A konferencia szervezésében közreműködő Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézete és az Európa Intézet vezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a történelem és a társadalomtudomány sok tekintetben a politika előtt járt az utóbbi időszakban; úgy ítélte meg, hogy a hazai németek a magyar államnemzet, s egyszersmind a német kultúrnemzet szerves részei. A magyar kormány politikáját is ez az alapállás jellemzi. A tanácskozáson résztvevő külföldi történészek a Kárpát-medence kisebbségeinek problémáit is felvetik majd. (MTI)
1990. november 27., kedd 15:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|