|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dél-dunántúli MDF-küldöttek politikai nyilatkozata
"A kereszténydemokrácia, a népi-nemzeti liberalizmus elemei
egymást kiegészítve sajátjai a Magyar Demokrata Fórumnak. A
tanácskozás résztvevői kimondják: a politikai akarat most az lehet -
meghagyva a szellemi műhelyek szabadságát -, a párt eddigi hármas
tagozódásu politikai arculatát kell megerősíteni. Amikor a helyzet
válságos, akkor nem a szellemi-politikai műhelyek egymást kioltó
versengése a cél, hanem összefogásuk eszköz a válságos időszakon
túljutni."
SZER, Világhíradó:
Bethlen István az SZDSZ-gyűlésről
"Örömmel látom, hogy az
a váltás, ami a parlamentben már megtörtént, úgy látszik, az egész
szabaddemokrata mozgalmon átmegy, tehát egy nagyon erős, sokszor
túlságosan is támadó ellenzéki politikából egy nagyon konstruktív,
nem kevésbé kemény, de igenis konstruktív ellenzéki politika
körvonalai bontakoznak ki. "
|
|
|
|
|
|
|
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Politikailag megérett a helyzet arra, hogy a Parlament kimondja feloszlatását - e tekintetben egységes állásponton voltak az ellenzéki képviselőcsoport tagjai pénteki ülésükön. Az önfeloszlatás időpontjával kapcsolatosan úgy vélték : célszerű már a jövő heti ülésszakon meghozni a döntést - mégpedig azonnali hatállyal -, s így lehetővé válik, hogy márciusra kiírják a választásokat.
Az ellenzéki képviselőcsoport ülésére meghívott szakértők érvelésükkel ugyancsak a parlament feloszlatásának, a választások mielőbbi kiírásának szükségességét támasztották alá. Schmidt Péter államjogász kifejtette: a Parlament önfeloszlatásának semmiféle jogi korlátja nincsen. Hozzátette azonban, hogy a parlamentáris demokráciákban rendszerint a köztársasági elnök jogköre a törvényhozó testület mandátumának lerövidítése, ám a magyar alkotmány - a több tekintetben is felemás alkotmánymódosítások miatt - nem felel meg a hatalommegosztás e klasszikus elvének. Bihari Mihály politológus a feloszlatás időpontjára vonatkozóan elmondta: a parlament kimondhatja feloszlatását azonnali hatállyal, vagy megjelölhet egy későbbi, esetleg a választásokat közvetlenül megelőző időpontot is. Áttérve a választások kérdéskörére, úgy vélekedett, hogy a hátralevő három hónap alatt biztosítani kell a választási technika, majd pedig a jelöltek és az általuk képviselt programok széles körű megismertetését. A feloszlatás mikéntjét taglalva az ülésen felvetődött: melyek azok a legfontosabbb tárgykörök, törvénytervezetek, amelyeket még mindenképpen napirendjére kell tűznie a jelenlegi országgyűlésnek. Schmidt Péter rámutatott: kézenfekvő lenne, hogy amennyiben a parlament kimondja feloszlatását, úgy ezzel egyidejűleg szüntesse is be törvényalkotói tevékenységét, de legalábbis szűkítse a lehető legminimálisabbra. Bihari Mihály ehhez csatlakozva fontosnak tartotta viszont, hogy még a választások és az új parlament létrejötte előtt megszülessen a közalkalmazottakra vonatkozó úgynevezett közszolgálati törvény. Mint mondotta: ezzel meg lehetne előzni, hogy pártpolitikai szempontokból ítéljék majd meg - elsősorban a közigazgatási apparátusban dolgozók - munkaköri alkkalmasságát. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (2. rész)
|
A képviselőcsoport ülésén második napirendi pontként a költségvetést vitatták meg a jelenlévők. A felkért szakértő, Petschnig Mária Zita közgazdász elöljáróban kifejtette, hogy a kormány által beterjesztett tervezet minden tekintetben feszített költségvetés. Úgy vélte, hogy már a korábbi költségvetéseket is a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap követeléseihez igazították, csak ez akkoriban még nem volt nyilvános, s a gazdasági helyzet sem volt olyan feszült, mint a mostani. Ennek ellenére azon az állásponton volt, hogy e kényszerhelyzetben nem tehet mást a parlament, minthogy elfogadja a beterjesztett költségvetést. Rámutatott ugyanis, hogy a költségvetés elutasításával maga a rendszerváltás is veszélybe kerül, s romlanak az átmenet esélyei. A gazdasági gondokkal összefüggésben Petschnig Mária Zita felhívta a figyelmet egy alulról történő, a szociális demagógiát meglovagoló visszarendeződés veszélyére is. Mint mondotta, e demagógia építhet arra a napjainkban jelentkező nosztalgiára, amely a Kádár-rendszer iránt megnyilvánul, jóllehet, ez a rendszer - különösen utolsó időszakában - voltaképpen elzálogosította az ország jövőjét. E fenti gondolatokat erősítette meg a másik szakértő, Kopátsy Sándor közgazdász is, aki - fenntartásai mellett - szintén azt hangsúlyozta: a Parlament a jelen helyzetben nem tehet mást, minthogy jóváhagyja a költségvetést. A képviselőcsoport ülésén szóba került még Sebők János országgyűlési képviselő napokban előterjesztett javaslata, amely szorgalmazza, hogy 1990. december 31-ig vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Az ülésre meghívott Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár elvben egyetértett e képviselői indítvánnyal, ám hozzáfűzte: felelősséggel lehetetlen megállapítani egy végső dátumot a csapatkivonás kérdésében. Hangsúlyozta, hogy csak kétoldalú megbeszéléseken lehet kialakítani a csapatkivonás pontos és végső menetrendjét. (MTI)
1989. december 15., péntek 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|