|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dél-dunántúli MDF-küldöttek politikai nyilatkozata
"A kereszténydemokrácia, a népi-nemzeti liberalizmus elemei
egymást kiegészítve sajátjai a Magyar Demokrata Fórumnak. A
tanácskozás résztvevői kimondják: a politikai akarat most az lehet -
meghagyva a szellemi műhelyek szabadságát -, a párt eddigi hármas
tagozódásu politikai arculatát kell megerősíteni. Amikor a helyzet
válságos, akkor nem a szellemi-politikai műhelyek egymást kioltó
versengése a cél, hanem összefogásuk eszköz a válságos időszakon
túljutni."
SZER, Világhíradó:
Bethlen István az SZDSZ-gyűlésről
"Örömmel látom, hogy az
a váltás, ami a parlamentben már megtörtént, úgy látszik, az egész
szabaddemokrata mozgalmon átmegy, tehát egy nagyon erős, sokszor
túlságosan is támadó ellenzéki politikából egy nagyon konstruktív,
nem kevésbé kemény, de igenis konstruktív ellenzéki politika
körvonalai bontakoznak ki. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek - Pénteken ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A bizottság tagjai először a mezőgazdasági bizottsággal közösen Vassné Nyéki Ilona javaslatát vitatták meg a földtörvény módosításáról. A képviselőnő javaslatában azt szorgalmazta, hogy fagyasszák be a földek adásvételét az új, komplex földtörvény megalkotásáig, mert a tulajdonreform várhatóan lényeges változásokat hoz majd a föld tulajdonjogát illetően is. A két bizottság egyetértett azzal: javasolják az Országgyűlésnek, hogy az ismételten vitassa meg a földek adás-vétele befagyasztásának kérdését. Ez a felvetés ugyanis korábban már szerepelt az Országgyűlés napirendjén, de a honatyák akkor nem értettek egyet vele. A témával összefüggésben több felszólaló hangsúlyozta: amennyiben a földtörvényre vonatkozó módosító javaslat a parlament elé kerül, kívánatos, hogy azt az Országgyűlés többi bizottsága is tárgyalja meg.
Ezután a jogi bizottság önállóan folytatta munkáját, s több fontos törvényjavaslatról mondott véleményt. Megtárgyalták az Állami Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot, amely a képviselők szerint több tekintetben még további pontosításra, egyszerűsítésre szorul. Így például többen kifogásolták, hogy a jogszabály-tervezet nem tartalmazza pontosan azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki az Állami Számvevőszék tagja lehet, s nem tisztázza egyértelműen azt sem, hogy az intézménynél betöltött tisztség milyen más tevékenységekkel minősül összeférhetetlennek. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét 12 évre válasszák meg, bár ezt az Ellenzéki Kerekasztal elfogadhatatlannak tartja. A képviselők némi vita után elfogadták a törvényjavaslatnak azt a passzusát, hogy az Állami Számvevőszék létrehozásával egyidejűleg - amelynek alapvető feladata az állami pénzügyek ellenőrzése lenne - megszűnne a népi ellenőrzés rendszere. Az ezzel vitázó észrevételek lényege az volt, hogy a népi ellenőrzésnek van egy olyan, már bevált, jól működő rendje, amelyet kár lenne megbontani. Ezt követően a Büntető Törvénykönyv, illetve a Büntetőeljárási Törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokról mondták el véleményüket a képviselők. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|