|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dél-dunántúli MDF-küldöttek politikai nyilatkozata
"A kereszténydemokrácia, a népi-nemzeti liberalizmus elemei
egymást kiegészítve sajátjai a Magyar Demokrata Fórumnak. A
tanácskozás résztvevői kimondják: a politikai akarat most az lehet -
meghagyva a szellemi műhelyek szabadságát -, a párt eddigi hármas
tagozódásu politikai arculatát kell megerősíteni. Amikor a helyzet
válságos, akkor nem a szellemi-politikai műhelyek egymást kioltó
versengése a cél, hanem összefogásuk eszköz a válságos időszakon
túljutni."
SZER, Világhíradó:
Bethlen István az SZDSZ-gyűlésről
"Örömmel látom, hogy az
a váltás, ami a parlamentben már megtörtént, úgy látszik, az egész
szabaddemokrata mozgalmon átmegy, tehát egy nagyon erős, sokszor
túlságosan is támadó ellenzéki politikából egy nagyon konstruktív,
nem kevésbé kemény, de igenis konstruktív ellenzéki politika
körvonalai bontakoznak ki. "
|
|
|
|
|
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - A vasasszakszervezet és a hozzá csatlakozó több más ágazati szakszervezet kezdeményezésére pénteken országszerte figyelmeztető sztrájkokat tartottak a tervezett húsáremelések elleni tiltakozásul.
A SZOT központjából a reggeli órákban érkezett információ szerint a központi sztrájbizottság megbízásából folyamatosan összesítik a sztrájk méretére, kiterjedésére vonatkozó adatokat. Az első, kora délelőtti összesítés szerint a munkavállalóknak mintegy fele magáévá tette a felhívást; ez egyúttal azt is jelenti, hogy az üzemeknek is mintegy felében szüntetik meg általában rövidebb időszakra, a legtöbb helyen fél órára a termelést. A SZOT-tól kapott tájékoztatás szerint ez a sztrájk legenyhébb fokozatának számít, jellege határozottan figyelmeztető. Többnyire a nap különböző időszakában kerül sor a munkabeszüntetésre, alkalmazkodva az üzemi sajátosságokhoz és szem előtt tartva: a szolgáltatás lehetőleg sehol se szenvedjen csorbát. A reggeli órákban még nem tisztázódott, hogy a leállás idejére a dolgozók megkapják-e a munkabért. Mindenesetre az tény: a leállás idejére nem jár pénz. A szakszervezet kezdeményezheti a megállapodást az üzem, a gyár vezetőségével; a legtöbb helyen arra számítanak, hogy az ellentételezésre sor kerül, így a sztrájkolók anyagilag nem károsodnak. Lehetőség van arra is, hogy a kiesett munkaidőt a későbbiekben pótolják az üzemi kollektívák. Reggel 9 órakor leállt a munka az Ikarus mátyásföldi üzemeiben, a szakszervezet félórás figyelmeztető sztrájk felhívása nyomán. A délelőtt folyamán hasonló munkabeszüntetésre kerül sor az Autóbuszgyár székesfehérvári üzemében is, továbbá a Tungsramban, a Hajtómű és Festőberendezések gyárában és egyebek között a GANZ Danubius gyáraiban. Valamennyi munkahelyen a szakszervezeti tisztségviselők tárgyalásokat kezdtek a vállalatvezetéssel arról, hogy a sztrájk idejére is kifizessék a dolgozóknak járó bért. Amennyiben nem tudnak megállapodni, úgy azokon a helyeken a szakszervezet az ilyen célra elkülönített sztrájkalapot használja fel. Több vállalatnál, így a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál, a BRG-ben, a REMIX-nél, az Akkumulátorgyárban és az AUTOVILL-nál reggel úgy döntöttek: nem tartanak munkabeszüntetést; a Csepeli Szerszámgépgyárban pedig a dolgozóknak több mint a fele úgy döntött, hogy a sztrájkot értelmetlennek tartja, ugyanakkor tiltakozó levelet fogalmaznak meg az áremelési intézkedés ellen. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 09:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (2. rész)
|
A Helyipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének 200 ezres tagsága egyetért a húskészítmények áremelése miatti tiltakozással, és a vállalatok nagy része ennek munkabeszüntetéssel is hangot adott. Pest megyében a HVDSZ érdekkörébe tartozó vállalatok túlnyomó többsége megtartotta a félórás munkabeszüntetést, és az ország több megyéjében is hasonlóan jártak el - ez derül ki a délelőtt érkezett jelentésekből. A Vízművek dolgozói és a többi kommunális szolgáltatók nem álltak le a munkával, így az ország közt erület fenntartó vállalatai, városgazdálkodási üzemei - a fennakadások elkerülésére - csupán tiltakozásukat juttatták el a SZOT-hoz. Ez azt jelentette, hogy a szakszervezethez tartozó 200 ezres aktív dolgozói létszámból 110 ezren nem sztrájkoltak. A textilipar legnagyobb vállalatánál, a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalatnál a 8500-as kollektívából mindössze ezren döntöttek úgy, hogy rövid időre beszüntetik a munkát. A dolgozók abban valamennyien egyetértenek, hogy az áremelések megnehezítik a bérből és fizetésből élők helyzetét, ám arról már erőteljesen megoszlanak a nézetek, hogy ennek miként kell hangot adniuk. A textilipar legnagyobb vállalatának dolgozói közül számosan úgy vélik: a sztrájk nem vezet eredményre. A Budaprintnél egyébként a dolgozók döntése alapján - ahol ez a folyamatos termelést nem akadályozta - negyedórás munkabeszüntetést tartottak. Az első vidékről érkezett jelentés szerint Szolnok megyében tucatnyi üzem csatlakozott a vasasszakszervezet munkabeszüntetési felhívásához. A tiszántúli Autójavító Vállalat dolgozói táviratot küldtek a szakszervezetek megyei tanácsához. Ebben kifejtik, hogy a jövőben tervezett hasonló jellegű intézkedéseknél a dolgozók akkor is élni fognak a sztrájk eszközével, ha az a gazdasági munkát hátráltatja. A Martfűi Cipőgyárban tíz perces munkabeszüntetéssel jelezték, hogy egyetértenek a vasasok kezdeményezésével. Több mint 2500-an tartottak félórás figyelmeztető sztrájkot az Ikarus mátyásföldi gyárában reggel 9 órakor. Ekkor leálltak a termelőberendezések, a munkások pedig a gyárudvaron gyülekeztek. A spontán munkásgyűlésen Fonyó Péter, a vállalat SZB titkára ismertette a sztrájkolókkal a vasasszakszervezet csütörtöki felhívását és követeléseit, majd a sztrájkolók tiltakozó levelet fogalmaztak meg Németh Miklós miniszterelnöknek címezve. Az SZB titkár elmondta: a munkabeszüntetés nem okozott jelentős kiesést a termelésben, mert hónapok óta amúgyis csökkentett kapacitással dolgoznak a piacok szűkülése miatt. Az SZB egyébként megállapodott a gyár gazdasági vezetőivel: a leállás idejére mindenki megkapja munkabérét. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 10:48
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (3. rész)
|
A Budapesti Húsipari Vállalatnál fel sem merült a sztrájk gondolata. Kisiván Géza a vállalat igazgatója elmondotta: a sztrájk időpontját rosszul választották meg és céljával sem ért egyet. A húskészítmények áremelésétől a vállalat nem tud eltekinteni. Két-három hete a mezőgazdaságnak többet fizetnek a sertéshúsért, mint korábban, mivel belátták, hogy a gazdaságoknak is jóval többe kerül a hízlalás, mint az év elején. Viszont ez a húsipar költségeit is emelte. A vállalat a szabadáras húskészítmények árát szeptember 1-től akarja átlagosan 6 százalékkal megemelni, ám az Országos Árhivatal - két időpontra ütemezte az áremelést. Helytelennek tartja, hogy az árhivatalt és őket is megelőzte 4-5 fővárosi székhelyű kereskedelmi vállalat, amely a szalámiféléket már két hónap óta kilónként 10-20 forinttal drágábban értékesíti. Hibáztatják a sztrájkot hirdető szakszervezeti szervezeteket, hogy erre a kereskedelmi lépésre nem hívták fel a figyelmet. Továbbá azzal sem értenek egyet, hogy a takarmányárak növelésekor sem emelt szót, holott ennek következménye előre látható volt. Nem csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz az ugyancsak élelmiszeripari ágazat egyik legnagyobb cégének, a Budapesti Édesipari Vállalatnak közössége sem. Dragán Maximné, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta: azt ugyan ők is bosszantónak tartják, hogy a húsipar emelni kényszerül a készítmények árát, hiszen a gyerekes szülők, a nagycsaládosok hovatovább nem tudják megvenni a drága húsárut; ám többségük belátta, hogy az élelmiszertermelők és feldolgozók közös gondja ennél jóval behatóbb elemzést, intézkedést igényel. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (4. rész)
|
A Csepel Autógyárban nem csatlakoztak a sztrájkhoz. A vasasszakszervezet tiltakozó felhívásával egyetértenek, ám a vállalat jelenlegi pénzügyi, gazdasági helyzetében nem a sztrájkot tartják a legalkalmasabb eszköznek ennek kifejezésére. A Rába gyár támogatja, a szakszervezet kezedeményezését, de nem él a sztrájk eszközével - így fogalaltak állást a felhívást követő tanácskozáson még csütörtökön a szakszervezeti titkárok. A tárgyalásokat péntek délelőtt a függetlenített tisztségviselők folytatták, álláspontjuk nem módosult. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban a 750 dolgozóból mintegy 710-en 9 óra 20 perctől félórára letették a munkát. A győri Rekard gépgyár dolgozói nem sztrájkoltak, tiltakozó levelüket azonban eljuttatják a kormányhoz. A Glovita győri Kötöttkesztyűgyár dolgozói nem álltak le, de levelet továbbítanak a SZOT-hoz, amelyben követelik, hogy a kormány adómentes béremelés formájában kompenzálja a húsáremelést. A húsáremelés elleni demonstrációt kezdeményező Baján a Ganz Electric helyi gyárában 900, a Kismotor és Gépgyár bajai gyáregységében 800 dolgozó hagyta abba fél órára a munkát. A Rádiótehcnikai Vállalat tiszakécskei üzemében több mint 300-an, a kiskunhalasi Ganz Gépgyárban négyszázan, a budapesti Ródiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységében ezerötszázan csatlakoztak a sztrájkolókhoz. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár dolgozói a termelés folyamatossága miatt nem a sztrájk, hanem munkaidőn kívűli tiltakozó nagygyűlés mellett döntöttek. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájk országszerte (5. rész)
|
A kecskeméti Traverz Vállalat dolgozói a sztrájkot felkészületlenségük miatt későbbi időpontra javasolták, illetve helyezték kilátásba. Baranya megye huszonegy vasas alapszervezetének több mint hatezer tagja csatlakozott a félórás figyelmeztető sztrájkhoz. A termelő üzemek többsége munkabeszüntetéssel, a szolgáltató vállalatok viszont - mint a Pécsi Hőerőmü, a Dél-Dunántuli Áramszolgáltató és a Pécsi Távfütő Vállalat - közös tiltakozó nyilatkozat megfogalmazásával juttatták kifejezésre a sztrájk célkitüzéseivel való egyetértésüket. A pécsi Sopiana Gépgyárban, a Mechanikai Laboratórium pécsi gyárában délelőttre, a pécsi Mezőgép megyei üzemeiben, valamint a Ganz Műszer Művek vajszlói gyáregységében pedig délutánra hirdették meg a félórás munkabeszüntetést. A vasasokhoz csatlakoztak a Pécsi Bőrgyár és a Hunor Kesztyűgyár dolgozói is, akik délelőtt szüntették be fél órára a munkát. Szabolcs-Szatmárban az SZMT elnöksége által meghírdetett figyelmeztető sztrájkban délelőtt több százan vettek részt. A Tungsram Rt. kisvárdai gyárában a reggeli műszakkezdéskor 600-an szüntették be a munkát. Az Universil nyiregyházi Elektroakusztikai Gyárában mintegy ötszázan sztrájkoltak. A MÁV nyiregyházi vontatási főnökségnek dolgozói ugyancsak tiltakoztak. A Taurus nyiregyházi gyárában és a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban a folyamatos termelés miatt nem álltak le a gépekkel, hiszen az jelentős károkat okozott volna, de a dolgozók midkét helyen kifejezésre juttatták: szolidárisak a sztrájkolókkal. Veszprém megyében a vasas üzemek: a Bakony Művek, a balatonfüredi hajógyár, az ajkai és a veszprémi Videoton gyáregységek, a Mezőgazdasági Gépgyár, az Ajkai Hőerőmű, Pápán az Elekthermax, az inotai November 7. Erőmű dolgozói a műszak utolsó félórájára szüntette be a munkát. A vasas felhíváshoz csatlakozott a pápai textilgyáriak mintegy 80 százaléka. Követelték, hogy a kormány vonja vissza a húsáremelést, illetve kompenzálást várnak. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 13:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (6. rész)
|
A MEDOSZ-hoz tartozó szakszervezeti alapszervezetek döntő többsége szolidáris a Vasasszakszervezetek által kezdeményezett sztrájkfelhívással; mert a tagságot azok családját szintén sújtja az újabb húsáremelés. Alapvető okának azt a kormányzati magatartást tartják, amely - a világon mindenütt alkalmazott megoldással ellentétben - az élelmiszergazdaság minimális termelési biztonságát sem teszi lehetővé. A mintegy 35 ezer dolgozót képviselő Húsipari Dolgozók Szakszervezete szolidáris a SZOT-ban tömörülő valamennyi társszakszervezettel, ám nem csatlakozott a sztrájkhoz, céljával nem is értettek egyet. A húsipari dolgozókat is éppoly súlyosan érintik a szinte állandósuló áremelések, mint a lakosság valamennyi rétegét, de - véleményük szerint - az életszínvonal csökkenésének megállítása nem az áremelések elleni folyamatos tiltakozástól és sztrájkoktól várható, hanem a piacgazdaság mielőbb kialakításától. A húsipari szakszervezet véleménye szerint az áremelések elleni tiltakozás mellett a szakszervezeti erőfeszítéseket a megfelelő és bérek elérésére kell koncentrálni. Megítélésűk szerint a szükséges intézkedések elmaradása a megzőgazdasági termelők és a húsipar vállalatok jövedelmezőségi helyzetének további romlását okozza, ami végső soron ismét a lakosság terheit növeli. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (7. rész)
|
Sztrájkbizottság A SZOT sztrájkbizottságának vezetője a délig befutott adatok alapján úgy értékelte, hogy az előzetes becslés, mely szerint legalább 2 millióan lépnek sztrájkba a nap folyamán, valószínűleg tulzónak bizonyul. Néhány vállalatnál, például a Rábánál csak 5 perces munkabeszüntetést tartottak. Sokhelyütt, köztük több csepeli üzemben a kollektíva ugyan tiltakozott az áremelések ellen, de a sztrájkot nem szavazta meg. A sztrájkhelyzetet illetően a szakszervezetei tagság nem egységes. A rivális szervezetek, mint például a Demokratikus Szakszervezetek Ligája és a Munkásszolidaritás felülről szervezett demonstrációnak minősítette a sztrájkot. A legtöbben azért sem értenek egyet, mert szerintük ilymódon nem lehet befolyásolni a vállalati áremeléseket. A Vasasszakszervezet sztrájkügyelete szerint délelőtt több mint 40 vállalatnál 100 ezren sztrájkoltak, 13 vállalatnál azonban nem került sor ilyen akcióra. A Pestvidéki Gépgyár sztrájkoló kollektívája közölte: nem tartanak igényt a sztrájk idejére járó bérükre. Gazdasági Kamara A Magyar Gazdasági Kamara arról adott ügyvezetősége megdöbbenéssel fogadta és ellenzi a SZOT sztrájkfelhívását. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem arra van szükség, hogy a problémákat ilymódon fokozzák és a társadalmi munkaidő alapot csökkentsék. Az ügyvezetőség hangsúlyozza, hogy ha a szabadáras termékek indokolt és megalapozott árváltoztatásánál számolni kell a jövőben is sztrájkokkal, vagy az azzal való fenyegetéssel, az végül is kaotikus állapothoz vezethet, dezorganizálhatja a piac müködését, ez a módszer a reformoktól csak távolabb visz. A Kamara szerint a sztrájk csökkenti a magyar gazdaság nemzetközi hírnevét, hozzájárul az országgal szembeni bizalmatlansághoz és óvatosságra készteti majd a külföldi tőkét. A Kamara minden fórumon szorgalmazza, hogy a húsvertikum támogatási és érdekeltségi viszonyait átfogóan és ne a fogyasztók kárára rendezzék. A testület szerint a sztrájk célja a kormány politikája elleni tiltakozás. A sztrájkolók anyagi kárt elsődlegesen azoknak a vállalatoknak okoznak, akik nem célpontjai a tiltakozásnak. A Kamara ügyvezetősége azt ajánlja, hogy ha a kiesett munkaidő pótlására nem kerül sor, a sztrájk idejére munkabért se fizessenek ki. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:40
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (8. rész)
|
Politikusok véleménye Az MTI gazdaságpolitikai rovata több politikus véleményét kérte a sztrájkról: Horváth Ferenc ipari miniszter kora délután tájékozódott az ipari üzemek sztrájkhangulatáról. Ezt követően úgy értékelte a helyzetet, hogy az akciót általában mindenütt lojális módon szervezték meg, az jelentősebb fennakadást sehol nem okozott, nem zavarta a közüzemek munkáját, az energiaszolgáltatást, a folyamatosan dolgozó gyárak tevékenységét. Ami a politikai megközelítést illeti: a sztrájkjog biztosított, a munkabeszüntetés lehetőségével élni lehet, s ezt tudomásul kell venni - mondta a miniszter. Ugyanakkor kétségeit fejezte ki afelől, hogy a szervezők kellően végiggondolták-e a leállás minden velejáróját és hatását. ,,Végeredményben tudomásul veszem, de nem tudom elfogadni a figyelmeztető sztrájkot, mert nem látni annak - jó értelemben vett - hasznát,, - hangoztatta. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár szerint a szabadáras termékek árának alakítása vállalati ügy, nem lehet kikényszeríteni ezektől az üzemektől a veszteséges termelés áruját változatlan ellentételezéssel. A MÉM-nek erre nincs is lehetősége és indokot se látnak arra, hogy változtassanak a kialakult gyakorlaton. Az élelmiszeripari üzemeknek meg kell küzdeniük a begyűrűző árakkal is, ezek ,,megfogására,, eddig vajmi kevés intézkedés történt, ily módon a húsüzemek kész helyzet előtt állnak. A kormány hasonló fejleményekkel nyilvánvalóan számolt akkor, amikor a piacgazdálkodás kiépítésének új irányát megválasztotta. Ami a húsüzemeket illeti: a ráfizetés olyannyira nyilvánvaló, hogy több mezőgazdasági nagyüzem vágóhídján már be is szüntették az állatok levágását. Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja egyéni véleményét fejtette ki: A mostani sztrájk új fejlemény a hazai gyakorlatban, s reméli, hogy az eredményes lesz. Helytelennek tartja az áremeléssel való ,,játszadozást,,, a társadalom minden további megsarcolását. Egy ilyen alapvető élelmiszerféleség árának emelése a leginkább elesett rétegek életébe való tűrhetetlen beavatkozásnak számít. Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára szerint a sztrájk szükségessége aligha vitatható, ám a mezőgazdaság és a fogyasztók gondjait a termelő, a felvásárló és az értékesítő szervezetek működésének lényeges megváltoztatásával kellene megoldani. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:48
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (9. rész)
|
Ezt bizonyítják az évről évre visszatérő terménybotrányok, valamint a nagybani piac körüli gondok. Olyan felvásárló szövetkezeteket kellene felállítani, mint amilyen régen a Hangya volt, ezzel megszűnne a soklépcsős kereskedelem erőteljes ,,árfelhajtó,, szerepe. A kisgazdapárt készülő agrárprogramjában egyébként foglalkoznak e kérdések megoldásával. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:52
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (10. rész)
|
A húskészítmények tervezett áremelése elleni tiltakozáshoz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei üzemekben több mint 30 ezren csatlakoztak a nap folyamán, félórás, egyórás munkabeszüntetéssel. Nógrádban a megye 7 nagy üzemének dolgozói szüneteltették fél órán át a munkát. Munkabeszüntetések voltak Fejér megye nagyüzemeiben is, ám a legnagyobb vállalat, a Dunai Vasmű dolgozói - egyetértve a sztrájkfelhívással - keddre halasztották a munkabeszüntetést, hogy addig kijelöljék, melyik üzemrész állítható le fél-fél órára. A Dunaújvárosi Papírgyár dolgozói levélben értesítették a megyei SZMT vezetőit, hogy szolidarisak a sztrájkolókkal, de nem értenek egyet a tiltakozásnak ezzel a módjával. Hasonló módon nyilatkoztak a kincsesi bauxitbányászok és a balinkai szénbányászok is. Váratlanul és felkészületlenül érte a szakszervezetet a felhívás Vasban, ahol így elmaradt a nagyobb arányú munkabeszüntetés. A Szolnok megyei nagyüzemek dolgozói, csatlakozva a sztrájkfelhíváshoz, félórás munkabeszüntetéssel tiltakoztak az életkörülmények romlása ellen. Vegyes érzelmekkel fogadták a Komárom megyei üzemekben a SZOT felhívását; elsősorban a Vasas Szakszervezethez tartozó termelőegységekben szünetelt fél órán át a munka, de például a megye legnagyobb élelmiszerkereskedő és legnagyobb vendéglátó vállalatánál, a Generálnál és a Kristálynál a szakszervezeti tagság úgy nyilvánított véleményt: a húsáremelés és az életszínvonal fokozatos romlása miatti gondokat más módon kell megoldani. Föl sem vetődött a sztrájk gondolata a megye legnagyobb gazdaságai közé számító bábolnai és környei mezőgazdasági kombinátban. Csongrádban tanácstalanságot, bizonytalanságot okozott a sztrájkfölhívás; miután a tiltakozás ilyen formájában még nincs gyakorlatuk a dolgozóknak, s az idő is rövid volt, sok vállalat érdeklődött a szakszervezetek megyei tanácsánál, hogyan kell értelmezni a felhívást. Péntek reggeltől óránként változott a vállalatok dolgozóinak álláspontja arról, hogy leálljanak-e a munkával, vagy sem, végül 7-8 ezer ember, munkahelyenként eltérő időre - tíz perctől fél óráig - abbahagyta a munkát. Az SZMT kéri, hogy az esetleges következő sztrájk szervezésekor a SZOT több időt adjon, több érvelést és személyes agitációt alkalmazzon. Az Alföldi Porcelángyár táviratában figyelmeztette a SZOT vezetését, hogy amennyiben a továbbiakban nem képes érdemben képviselni a tagság érdekeit a kormánnyal szemben, lássa be alkalmatlanságát. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (11. rész)
|
Békés megye néhány ipari üzemében és kereskedelmi egységében is félórás munkabeszüntetésssel demonstrálták a dolgozók, hogy nem értenek egyet a húsipari termékek tervezett áremelésével. A mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát húsüzemének dolgozói tiltakozó állásfoglalásban közölték: a húsáremelés nem old meg semmit, éppen ezért javasolják a termelői kedv más eszközökkel való serkentését, ilyen például a közvetítők kiiktatása az árukereskedelemből. Mindazonáltal közölték: nem értenek egyet a vasasszakszervezet, valamint a SZOT felhívásával, részint mert a sztrájk nem oldja meg a problémát, részint, mert ezek a szervezetek nem voltak ilyen erélyesek akkor, amikor a többi élelmiszer árát nyíltan, vagy burkoltan emelték. Amikor a szállítás, a hírközlés, a szolgáltatás, a villamosenergia, a víz ára nőtt. Érthetően megosztotta a húsemelés elleni sztrájkfölhívás a véleményeket Bács-Kiskunban, hiszen ezen a vidéken az ipari üzemek dolgozóinak jelentős hányada foglalkozik otthon háztájival, sertéstartással. Így tulajdonképpen mint termelő, érdekelt lenne az értékarányos ár elismerésében, mint vásárló pedig abban, hogy a húskészítmények ára tovább ne növekedjék. Az agrár-reformkörök Bács-Kiskun megyei ideiglenes választmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy szerencsétlen válasz lenne az agrárszektor részére most egy ellensztrájk, jóllehet hasonló meggondolásból ez a megmozdulás is jogos lenne, hiszen éppen a vasasszakszervezethez tartozó üzemekben a mezőgazdaság számára előállított eszközök rossz minősége, árának a termelés szervezetlenségével, az elfogadhatónál magasabb anyag- és energiafölhasználással összefüggő folyamatos növekedése ellen tiltakozhatnának az agrárdolgozók is. Tudomásul kell azonban venni mindenkinek - mondta el az MTI munkatársának Miskolczi János, a választmány elnöke -, hogy megoldást csak az hozhat, ha a kereslet-kínálat alapján kialakuló értékarányos árak jönnek létre a mezőgazdasági szférában is. Ezzel párhuzamosan a népgazdaság egészében valódi, a munka értékét is elismerő kereseti viszonyokat kell teremteni, hogy az emberek meg tudják vásárolni az alapvető élelmiszereket. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|