Rendszerváltás és az MTI

	Osztrák sajtó - NDK-menekültek - Magyarország (2. rész)
A Neue Kronen Zeitung, a legolvasottabb osztrák napilap e témával foglalkozva megjegyzi, hogy a bátor magyar reformerek sok dícséretet kapnak Nyugatról, de kevés segítséget. Mint írja, a magyarok nem pénzadományokat szeretnének, hanem beruházásokat a tönkrement gazdaság rendbehozására. A lap hírmagyarázata szerint a magyarok az NDK-menekültekről hozott döntéssel végleg felsorakoztak azokhoz a demokratikus nemzetekhez, amelyek az emberi jogokat tekintik a legfőbb értéknek. A cikk emlékeztet Horn Gyula külügyminiszternek az osztrák televízió részére adott interjúban arról elhangzott kijelentésére, hogy a Szovjetunióban is egyre többen gondolkodnak így. A Neue Kronen Zeitung figyelemre méltónak tartja, hogy a magyar határnyitás éppen akkor történt meg, amikor Gorbacsov visszatért szabadságáról, és ismét kezébe vette a szovjet államügyek vezetését. A második legnépszerűbb osztrák újság, a bécsi Kurier rámutat: Magyarország a világ szeme láttára és a saját szövetségén belüli viszályok kockázatával demonstrálja példátlan értékváltozásait, azt, hogy komolyan veszi a szabadságot és a szabad mozgást, előnyben részesíti az emberi jogokat a rendszerhűséggel szemben. Hosszú távon jól számol: döntése szavazat volt a szabadság, a demokrácia mellett, előmozdítja az ország nemzetközi tekintélyét és boldogulását. Most nem Magyarország van elszigetelt helyzetben, hanem az NDK - hangoztatja a bécsi újság kommentátora. Ugyancsak a Kurier keddi száma közli azt az interjút, amelyet munkatársának Őszi István külügyminiszter-helyettes adott. Arra a kérdésre, hogy a menekültkérdés magyar kezelésében milyen szerepet játszik a reformirányvonal, a politikus kifejtette: ha a magyar kormányzat fellép az erdélyi magyar kisebbség emberi jogainak érvényesítéséért, ugyanezt az elvet kell érvényesíteni az NDK-menekültek esetében is, noha az NDK-beli helyzet nem hasonlítható össze a romániaival, s ha Magyarország jogállam akar lenni, ennek mindenben érvényre kell jutnia. Őszi István leszögezte, hogy a kormány szuverén módon hozta meg döntését, s a kérdésről csak a két német állammal tárgyalt: hozzáfűzte: ismeretes, hogy a Szovjetunió a problémát a három állam (az NSZK, az NDK és Magyarország) ügyének tekinti. (folyt.) 1989. szeptember 12., kedd 15:59
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »