Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: NDK-menekültek - sajtóvisszhang (2. rész)
A külügyminisztériumhoz közel álló bonni General-Anzeiger hírmagyarázatban utasítja vissza az NDK-beli ADN hírügynökségnek azokat a Magyarország ellen felhozott vádjait, amelyek szerint a magyar kormány állítólag a nemzetközi jog megsértésével, összeesküvés jellegű titkossággal tette lehetővé törvénytelen módon az NDK-állampolgárok kiutazását, és részese embervásárnak is. Ezek a vádaskodások nemcsak szégyenletesek, hanem tarthatatlanok is - állapítja meg a tekintélyes politikai napilap. A nemzetközi jog független szellemű szakértőinek - írja - egyáltalán nem nehéz tisztázniuk azt a kérdést, hogy az egyelőre ideiglenesen felfüggesztett kétoldalú magyar-NDK-megállapodás már jelentős mértékben elvesztette érvényességét: mind Magyarország, mind pedig az NDK ugyanis azóta aláírta azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek kifejezetten szavatolják az adott ország állampolgárainak a szabad kiutazást más államokba. Emellett a magyarok nem titokban, netán az éj leple alatt nyitották meg a kapukat, hanem az eljárást a magyar külügyminiszter hivatalosan bejelentette, és meg is indokolta. A lap egyúttal közli Theodor Schweisfurth ismert heidelbergi nemzetközi jogászprofesszor véleményét is a ,,magyar szerződésszegés,, tételének megalapozatlanságáról. A Handelsblatt, a gazdasági-pénzügyi körök újságja szintén vezércikkben írja, hogy Budapest semmiképpen sem akarta provokálni Kelet-Berlint, hiszen a magyar reformereknek nem is lehet érdekük, hogy Kelet-Berlinnek, Bukarestnek és Prágának érveket szolgáltassanak a Budapesten is még meglehetősen erős ortodox erők támogatásához. A bátor budapesti humanitárius lépést inkább olyan jelzésnek kell felfogni, amellyel érzékeltetni óhajtották: a magyar kormany, amely még változatlanul jobbára kommunistákból áll, időközben megállapította a politikai sorrendiséget. Ez pedig nem más, mint annak az elsődlegessége, hogy a Budapest és Berlin által egyként aláírt helsinki záróokmány betartása fontosabb, mint a szellemében és tartalmában a záróokmánynak ellentmondó kétoldalú megállapodás. A Stuttgarter Zeitung cikke szerint az NSZK-ban a magyar lépést enyhüléspolitikai áttörésként méltányolják: először fordul elő ugyanis, hogy a hosszú távra szóló, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányaira alapozó politika túlmutatott kétoldalú megállapodáson. Genscher Magyarországra készül, hogy személyesen fejezze ki háláját a magyar jótettért - írja a befolyásos tartományi újság. (folyt.) 1989. szeptember 12., kedd 15:15
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »