![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Dél-dunántúli MDF-küldöttek politikai nyilatkozata
"A kereszténydemokrácia, a népi-nemzeti liberalizmus elemei
egymást kiegészítve sajátjai a Magyar Demokrata Fórumnak. A
tanácskozás résztvevői kimondják: a politikai akarat most az lehet -
meghagyva a szellemi műhelyek szabadságát -, a párt eddigi hármas
tagozódásu politikai arculatát kell megerősíteni. Amikor a helyzet
válságos, akkor nem a szellemi-politikai műhelyek egymást kioltó
versengése a cél, hanem összefogásuk eszköz a válságos időszakon
túljutni."
SZER, Világhíradó:
Bethlen István az SZDSZ-gyűlésről
"Örömmel látom, hogy az
a váltás, ami a parlamentben már megtörtént, úgy látszik, az egész
szabaddemokrata mozgalmon átmegy, tehát egy nagyon erős, sokszor
túlságosan is támadó ellenzéki politikából egy nagyon konstruktív,
nem kevésbé kemény, de igenis konstruktív ellenzéki politika
körvonalai bontakoznak ki. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 21., szombat - A Munkásőrség megszűnévésel összefüggő feladatok, a harci és a technikai eszközök biztonságos átirányításával kapcsolatos kérdések kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács Markovics Ferencet, a kormány mellett működő védelmi iroda vezetőjét nevezte ki kormánybiztosnak - jelentette be Németh Miklós miniszterelnök a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, szombaton. A kormányfő, megköszönve Borbély Sándor munkáját, felmentette országos parancsnoki tisztségéből. A rendkívüli munkásőr-parancsnoki ülésre azután került sor, hogy az Országgyűlés törvényben deklarálta a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését. A képviselők kimondták azt is, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, s a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra.
Németh Miklós a Parlament döntését indokolva hangoztatta: a Munkásőrség történelmi hivatását betöltötte, az a társadalmi szükséglet, amely életre hívta, már egy ideje megszűnt létezni. Emlékeztetett, hogy a döntést szélsőséges indulatok előzték meg, de a határozatot nem ez váltotta ki. Az alapvető indok: a Munkásőrség mint fegyveres testület nem illeszthető abba az állami berendezkedésbe, amelynek sarkalatos törvényeit a minap hagyta jóvá az Országgyűlés. Ez a rendszer a többpártiság elvén alapuló parlamenti demokrácia, a hatalommegosztás logikájára épülő jogállam, a parlamenti köztársaság. Ebből következik, hogy a hatalom politikai arculatát a nép döntése alapján szabadon választott parlament, az általa megválasztott kormány fogja meghatározni. A miniszterelnök kiemelte: a baloldal a harcot nem adta föl, de ezt nem az eleve elrendeltség pozíciójából, az állampárt és a pártállam biztos bástyái mögül kívánja megvívni adminisztratív eszközökkel egy korlátozott lehetőségű és mozgásszabadságú ellenzékkel szemben, hanem olyan körülmények között, amikor a nép bizalmáért minden egyes személyiség és szervezet azonos feltételekkel küzdhet. Németh Miklós ezzel összefüggésben rámutatott: nem tagadható, hogy a tőkés restauráció, a háború előtti viszonyokhoz való visszatérés igénye, egészében a jobboldal gondolatrendszere is jelen van a mai, meglehetősen zavaros közvéleményben. Ezzel azonban nemcsak a szocialisták, hanem a nép többsége is szembeszáll, nem erőszakkal, nem is tiltással, hanem a politikai harc módszereivel - tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. október 21., szombat 14:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kormányfő hangsúlyosan szólt arról, hogy Magyarországon már hosszabb ideje nincs politikai erőszak. A Munkásőrség működése során mindvégig tiszteletben tartotta a törvényeket, erősítette az ország törvényes rendjét, és önfeláldozóan részt vett a természeti csapások következményeinek elhárításában. A munkásőrök erejüket és idejüket nem kímélve végeztek társadalmi munkát, segítették a határőrség és a rendőrség tevékenységét, de soha senkivel szemben nem léptek fel önkényesen politikai célok érdekében. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai pluralizmus körülményei között az állami élet fórumai, mindenekelőtt az Országgyűlés heves politikai csaták színterévé válik. E rendszerben másképp érvényesül a kormányzat stabilitása, hiszen a politikai erőviszonyok függvényében a múltbelinél jóval gyakrabban kerül sor teljes, vagy részleges kormányátalakításra. Ahhoz, hogy ezek a változások ne veszélyeztessék az ország stabilitását, ne vezessenek anarchiához és káoszhoz, ezáltal ne nyissanak utat a diktatórikus hatalomgyakorlás felé, arra van szükség, hogy bizonyos nemzeti intézmények a politikai harcoktól függetlenül, folyamatosan működjenek, az egész nemzet érdekét szolgálják. A kormányfő szerint, ha megengednénk, hogy a fegyveres erők - a hadsereg és a rendőrség - politikai harcok színterévé vagy netán eszközévé váljanak, az a nemzet tragédiájához vezethetne. A kormányfő kitért arra is, hogy a Munkásőrség soha nem tagadta, hogy politikai arculatú testület, s ez akkor is igaz, ha legutóbb már a Minisztertanács felügyelete alá tartozott, és tagjai között voltak pártonkívüliek vagy újabban más pártok tagjai is. Németh Miklós szerint a Munkásőrségnek politikamentes testületté való átalakítása rossz kompromisszum lenne, amely sem a munkásőröket, sem a közvéleményt nem elégítené ki. Egy politikamentes Munkásőrség ugyanis nem lenne folytatója, megújítója a Munkásőrség hagyományainak, az már egy más, funkcióját vesztett szervezet lenne. A miniszterelnök a szervezet munkáját értékelve rámutatott arra, hogy nem lehet eltekinteni azoktól a konkrét történelmi körülményektől, amelyek között a Munkásőrség megalakult. 1956-ot ma véres tragédiába torkolló népfelkelésnek látjuk, amelyben a magyar nép elemi erővel fejezte ki a szabadság és a méltó emberi lét iránti igényét. Az akkori események nemcsak azért nevezhetők tragédiának, mert a Szovjetunió nagyhatalmi politikája nem tette lehetővé, hogy a folyamatok nyugvópontra jussanak, hanem azért is, mert polgárháború robbant ki, és a barikád mindkét oldalán úgy gondolták: a hazáért és az igaz ügyért harcolnak. (folyt.köv.)
1989. október 21., szombat 14:06
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kormányfő a közelmúlt történéseinek lényegét abban látta, hogy a hatalmon lévő párt és a kormány haladó erői felismerték: a korábbi rend válságba vitte az országot, a nemzet érdekei gyökeres változást igényelnek a társadalmi, a politikai és a gazdasági berendezkedésben. Igaz, a felismerés nem azonnal született meg. Kezdetben sokan azt gondolták, elég a személyek cseréje, a létező modell kereteinek kitágítása és kijutunk a válságból. A mai kormányzat saját sorsát illetően is komoly kockázatot vállalt, amikor lemondott a pártállami rendszerben számára biztosított hatalom kényelmes monopóliumáról, vállalva saját körein belül is az éles vitákat, konfliktusokat, teret nyitva a demokráciának, a nép szabad döntésén alapuló megmérettetésnek. Németh Miklós hangoztatta: a kormány erkölcsi kötelességének érzi, hogy szembeszálljon a felelőtlen hangulatkeltéssel. A politikai hecc-kampányok, a tisztességes dolgozókat kigúnyoló megnyilatkozások nem a demokrácia útját egyengetik, hanem a régi reflexeket idézik fel. A Munkásőrség munkáját megköszönve emlékeztetett: a testületben a több mint három évtized alatt 200 ezren teljesítettek szolgálatot sok lemondással. Olyan állami feladatok végrehajtásában vettek részt, amelyek értéke sem időben, sem emberi energiában, sem pénzben nem mérhető. Végezetül rámutatott: a szervezet megszűnésével a Munkásőrség volt tagjai emberileg nem lesznek kevesebbek. A demokrácia megteremtése módot ad arra, hogy másokkal együtt többek legyenek. Borbély Sándor válaszában közölte: azonosul az elmondottakkal, s ezt a magatartást kérte a Munkásőrség valamennyi tagjától is. A megyei parancsnokokon keresztül üzenetet intézett az állományhoz: felemelt fejjel köszönjenek el a csapatzászlótól. Rezignált hangon szólt arról, hogy ha az elképzelt fejlődésnek a testület akadálya volt, akkor azt valóban el kell tüntetni. Borbély Sándor szerint a Munkásőrség gazdálkodásában az elmúlt másfél évtizedben reformértékű lépések történtek, s hangoztatta azt is, hogy a társ fegyveres erőkkel és testületekkel mindig példás volt az együttműködésük. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter felszólalásában megköszönte a Munkásőrség áldozatos tevékenységét, amelyet a védelem érdekében kifejtett. Hozzátette, hogy bizonyára sokan nehezen fogják emberileg megélni a történteket, ehhez kérte a parancsnokok segítségét. A legfontosabb azt tudatosítani, hogy semmi sem veszett kárba abból, amit e kollektíva végzett. (MTI)
1989. október 21., szombat 14:09
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|