|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Pozsgay Imrével
|
München, 1989. február 23 (SZER, A mai nap esti kiadása) - A nyugatnémet első tévéhálózat, az ARD interjút készített Pozsgay Imre államminiszterrel. A beszélgetést a tegnap késő esti adásban sugározták. Összefoglaljuk a fontosabb megállapításokat. Az ARD tudósítója emlékezteti a nézőket arra, hogy a budapesti rezsim az azóta eltelt 32 év során mindvégig az amerikaiak által irányított ellenforradalomnak minősítette az 1956-os felkelést. Január 28-ikán azonban az ország egyik kommunista vezetője, Pozsgay Imre úgy nyilatkozott, hogy 1956 őszén népfelkelés zajlott le, és ez a vélemény azóta a pártban is számos követőre talált. A nyugatnémet televízió munkatársa megkérdezte Pozsgayt: nem gondolja-e, hogy az általa alkalmazott új minősítés megkérdőjelezi a párt uralmának legitimitását? - Éppen hogy megerősíti - válaszolt Pozsgay. - A párt ugyanis azáltal, hogy elfogadja a történelem ítéletét és a társadalom véleményét ötvenhatról, csak megerősödik. - Meg vagyok győződve arról - folytatta Pozsgay-, hogy ezzel az átértékeléssel újabb jelentős lépést tettünk a reformok érdekében. A következő kérdés a többpártrendszer elfogadásához kapcsolódott. Elfogadja-e a párt, ha az 1990-es választáson vereséget szenved, és ennek következtében osztozkodnia kell a hatalmon? - Természetesen - válaszolta Pozsgay -, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt 40 év során Magyarországon egy párt gyakorolta a hatalmat, tanulta meg a kormányzás mesterségét, és ez a párt építette ki az ehhez szükséges intézményeket. Nem volna tehát szerencsés, ha a választásod végeredményeként afféle hatalmi vákuum alakulna ki. Inkább arra a feltételezésre hajlanék, hogy az 1990-es választás még bizonyos garanciákat tartalmazó kiegyezésre alapul, és 1994-ben vagy 1995-ben lesznek valódi, garantáltan szabad választások Magyarországon. Ez azonban természetesen azzal a kockázattal járhat, hogy az MSZMP koalícióra kényszerül, vagy le kell mondania a hatalomról. Az ARD munkatársa szerint ezt az elképzelést az is alátámasztja, hogy a Központi Bizottság úgy határozott, az új alkotmányban nem szerepel a párt vezető szerepéről szóló kitétel. Vajon mi várható Magyarországon? A svédhez, vagy az osztrákhoz hasonló polgári szociáldemokrácia? - kérdezte. - Bármi történjék is - válaszolta Pozsgay -, biztos vagyok abban, hogy jellegzetesen magyar megoldást találunk, amelyben természetesen szerepet kapnak majd mindazok a tapasztalatok, amelyeket a szocializmus építése során idáig szereztünk. Saját tapasztalatainkon kívül azonban figyelembe vesszük a nyugat-európai szociáldemokraták és az intézményes demokráciák eredményeit is. - Nem szakítunk mostani szövetségeseinkkel, de ugyanakkor lépést tehetünk előre Európában - válaszolta Pozsgay Imre a nyugatnémet televízió munkatársának. +++
1989. február 23., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|