|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
Az 1956-os titkos iratok
|
(Juhász László) München, 1989. február 18. (SZER, Világhíradó) - Az 1956-os magyar forradalom méltó értékelésének fontos előfeltétele a még tisztázatlan kérdések hivatalos kivizsgálása és az eredmény kendőzetlen nyilvánosságra hozatala. Erre a feladatra vállalkozott a Pozsgay Imre államminiszter vezetése alatti külön-bizottság, amely - Grósz Károly szerint - elhamarkodottan minősítette népfelkelésnek mindazt, ami 1956. október 23-ika és november 4-ike között történt. A végső minősítéshez - úgymond - további oknyomozó vizsgálatokra van szükség. Addig érjük be azzal, hogy az első napok népfelkeléséből később ellenforradalom lett. Ezt a tételt az ÁVH- sok elleni szórványos népítélettel próbálják alátámasztani. A különös csak az, hogy Kádár János nem a forradalom első napjaiban, hanem november 2-ikán jelentette ki: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét". Márpedig a népharag nem november 2-ika után, hanem azt megelőzően sújtott le a fegyvertelen tömegre gépfegyverrel lövető mosonmagyaróvári zöldávós tisztekre, ugyanúgy, mint a Köztársaság téri pártház ablakaiból a tizenéves ipari tanulókra vadászó ávósokra. Ezt követően sehol sem történt lincselés, az országban rend uralkodott, és november 5-ikén már a termelés is megkezdődött volna, ha november 4-ikén hajnalban nem fojtja el a népfelkelést a szovjet páncélosokra támaszkodó ellenforradalom. Jó lenne, ha a kompromisszumos megfogalmazást elfogadó Központi Bizottság azt is tisztázná, hogy november 2-ika után - amikor az idézett Kádár kijelentés elhangzott - mi volt az a felkelők által elkövetett cselekmény, amely a párt megítélése szerint népfelkelésről ellenforradalomra állította át a történelem váltóját. Mindenesetre megnyugtató, hogy folyik tovább az oknyomozás, és a történelmi igazság tisztázása érdekében még a szovjet levéltárak titkos anyagába is be kívánnak tekinteni a kutatók. Ezt, a Németh Miklós által bejelentett kiváltságot időközben már a TASSZ szovjet hírügynökség is megerősítette. Bármennyire örvendetes is ez a hír, kételyeinket mégsem hallgathatjuk el. Amíg ugyanis a hazai titkos anyag - amit a sokat emlegetett fekete dobozok őriznek - hozzáférhetetlen a kutatók számára, addig Moszkvában sem várhatunk nagyobb nyíltságot. A fekete dobozok előkerüléséről mindaddig szó sem lehet, amíg a Belügyminisztériumban, a Legfőbb Ügyészségen és az Igazságügyi Minisztériumban ott ülnek azok, akik felelősek a Kossuth Lajos téri vérfürdőért és a november 4-ike utáni megtorló hadjáratért. Elképzelhető, hogy a Pozsgay vezette vizsgáló bizottság máris tudja, vagy hamarosan tudni fogja a teljes igazságot. Annak nyilvánosságra hozatalára azonban a jelek szerint még ma sem mer vállalkozni az MSZMP vezetősége. +++
1989. február 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|