|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
Szomszédországi ünnepnapok
|
--------------------------
München, 1990. november 30. (SZER, Magyar híradó) - Holnap nemzeti ünnep Romániában. Első ízben ünneplik meg az 1918. december 1-jei gyulafehérvári határozatot, amelynek ha a szövegét csakugyan betartanák, a román-magyar viszony nem lenne téma, azaz nem így lenne téma, ahogyan ma. Az RMDSZ országos elnöksége hangoztatja, hogy a romániai magyarok számára az ünnepi megemlékezés a kollektív jogok tiszteletben tartásának ígéretét is jelenti. Kézdi Pál:
- Csaknem egy évvel a sztálinista diktatúra megdöntését követően Románia az idén ünnepli először új nemzeti ünnepét, december 1-jét. Ez az a nap, amikor az Erdélyben élő románság vezetői az ott élő többi nép megkérdezése nélkül úgy döntöttek, hogy Erdélyt egyesítik Romániával.
Az 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári tanácskozáson összegyűlt román delegátusok nyilatkozatot adtak ki, amelyet aztán a gyulafehérvári Vármezőn összegyűlt mintegy 100 ezernyi román jóváhagyott. Ez a határozat többek között kimondja, hogy teljes nemzeti szabadság illet minden együttélő népet. Minden egyes népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához a saját anyanyelvén, saját közigazgatóssal, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot.
Egy további pont kimondja a teljes felekezeti szabadságot és autonómiát. Noha Románia 1919-ben aláírta a szövetséges és társult főhatalmakkal Párizsban a kisebbségi szerződést, és ebben ismét elkötelezte magát a Romániában élő magyar és más kisebbség emberi jogainak és politikai szabadságjogainak a biztosítása mellett, az 1923-ban elfogadott román alkotmány a gyulafehérvári határozat fontos ígéreteit visszavonta. Ez az alkotmány a soknemzetiségű Romániát nemzetállammá nyilvánította. (folyt.)
1990. november 30., péntek
|
Vissza »
|
|
- Szomszédországi ünnepnapok - 1. folyt.
|
Megerősítette ugyan a nemzetiségek jogegyenlőségét, de e jog érvényesítéséhez szükséges kollektív kisebbségi jogokat megtagadta. Ez vezetett el ahhoz, hogy még 1918-ban 116 magyar tannyelvű középiskola volt Erdélyben, addig 1989. decemberére már egyetlen magyar tannyelvű középiskola sem volt.
A Ceausescu-diktatúra bukásával mintegy 25 középiskolában ismét magyar lett az oktatási nyelv, de Marosvásárhelyen, ahol most is 80 ezer magyar él, még mindig nincs egyetlen egy magyar tannyelvű középiskola sem.
Azok, akik elfogadták a gyulafehérvári nyilatkozatot, maguk is ismervén a kisebbségi sorsot, még nem úgy gondolták, hogy Erdély román fennhatóságának megteremtése minden egyes román személyes fennhatóságát jelenti minden egyes kisebbségivel szemben. A gyulafehérváriak még nem úgy gondolták, hogy Erdély egyesítése Romániával automatikusan a román nyelv és a román kultúra fennhatóságát jelenti a kisebbségi nyelvekkel és kultúrákkal szemben.
Amikor Erdélyt egyesítették az ott élő magyar és németajkú lakosság megkérdezése nélkül, nemcsak az önrendelkezési jog elvét, hanem a történelmi elvet és az etnikai határok elvét is figyelmen kívül hagyták. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy a kisebbségek nyelvi, kulturális, gazdasági és politikai jogait csak a kisebbségek kollektív jogainak megadásával lehet biztosítani. Ha a többség rendelkezik kizárólag a központi és a helyi államhatalommal, akkor a többség önzésével szemben a kisebbség egyénileg nem tudja megvédeni jogait csak úgy, ha közigazgatási és kulturális autonomiával rendelkezik. Ezt a gyulafehérvári határozat megígérte a magyaroknak és a németeknek, de ez az ígéret még mindig arra vár, hogy valósággá váljék. +++
1990. november 30., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|