Rendszerváltás és az MTI

	Jönnek az oroszok
------------------ München, 1990. november 30. (SZER, Magyar híradó) - Kevés nyugati lap áll ellent a kísértésnek, hogy - tartva a januártól esedékes szovjet útlevél-liberalizálás következményeitől - cikkének, alkalmasint karikatúrájának ne azt a címet adja: Jönnek az oroszok A várható menekültáradat szinte naponta téma a nyugati sajtóban. A hullám ha jön, először Magyarországon vonul át. Antal János nézi meg közelebbről a kérdést: - Nyugat-Európában, már a kontinens keleti felén zajló változások kezdetén többen felhívták a figyelmet egy újabb menekülthullám esetleges következményeire. Ezek a figyelmeztetések, intelmek, csak hangosabbak lettek, egyrészt azóta, hogy a Szovjetunióban tapasztalható a mélyülő gazdasági, társadalmi és politikai válságra utaló tünetek hirtelen megszaporodtak, másrészt azóta, hogy Moszkvában kilátásba helyezték az utazási engedélyek kiadásának liberalizálását. Többen már a küszöbön álló új népvándorlásról beszélnek, azt jósolva, hogy a közeljövőben Kelet-Európából, de főleg a Szovjetunióból több millió, esetleg több tíz millió ember kerekedhet fel, hogy - elsősorban gazdasági okok miatt - új hazát keressen magának valahol nyugaton. Felesleges lenne tagadni, hogy ezek a jóslatok nyugaton sokakban félelmet keltenek. Valószínűleg azért, mert féltik a jóléti társadalom eredményeit, mert nem szívesen áldoznák fel az elért életszínvonal legkisebb hányadát sem - úgymond - az embertársi szolidaritás oltárán. (folyt.) 1990. november 30., péntek
Vissza »

	- Jönnek az oroszok - 1. folyt.
Márpedig a probléma, bárhogy is közelítsék meg, az emberiesség, az erkölcsi kötelesség oldaláról, vagy a szigorúan hűvös gazdasági számítások oldaláról, szóval a probléma máris létezik, és valószínűleg nemcsak a nyugati országoknak, hanem néhány kelet-európai országnak is szembe kell néznie a megoldás kényszerével. Így Magyarországnak is, amely két olyan országgal is határos, amelyekből az előrejelzések szerint nagy tömegekben fognak elvándorolni az emberek: Romániával és - ez okozza a nagyobb fejtörést - a Szovjetunióval. A Romániából Magyarország felé tartó menekülthullám, amely tavaly kezdődött, nem ért véget. Egyházi források szerint hetenként mintegy 100 menekült lépi át a román-magyar határt. Túlnyomó többségük magyarajkú. Magyarországnak azonban, hasonlóan a Szovjetunióval határos többi országhoz, meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy a januárban életbe lépő, az egyéni utazásokat szabályozó szovjet törvény sok szovjet polgár számára egyet fog jelenteni a kivándorlásra való felszólítással. Ez főként akkor vezethet súlyos gondokhoz, ha a Nyugat addig nem dönt a menekültek befogadásáról, hiszen akkor a Szovjetunióból induló menekülthullám megtorpanna a Szovjetuniával közvetlen szomszédos országokban. A térségben azonban - talán az egyetlen Finnország kivételével - a kormányok maguk is súlyos gazdasági problémákkal küszködnek és kérdés, hogy az érintett országoknak lenne-e erejük megfelelni az ilyenkor szokásos nemzetközi elvárásoknak. Ami Magyarországot és főleg Budapestet illeti, a menekültek elhelyezése immár mindennapos erőfeszítést igényel. (foylyt.) 1990. november 30., péntek
Vissza »

	- Jönnek az oroszok - 2. folyt.
Demszky Gábor, a főváros új polgármestere nyilatkozta nemrég, hogy a budapesti hajléktalanoknak csak a fele magyar állampolgár. A múlt hét elején egyébként Demszky Gábor Bécsben járt, ahol a prágai és a bécsi főpolgármesterrel közösen felhívást intézett az ENSZ-hez és a világ nagyvárasaihoz, éppen menekültügyben. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy a várható nagyobb menekülthullám szükségessé teszi, hogy előkészületeket tegyenek a menekültek befogadásának megkönnyítése érdekében. Javasolták, hogy a nagyobb pályaudvarokon és a repülőtereken ENSZ-segédlettel létesítsenek olyan menekültügyi tájékoztató irodákat, amelyek tanácsokat tudnának adni a bevándorlóknak az igénybe vehető segítség kapcsán. Az elképzelhető egyébként, hogy a Szovjetunióval határos országok, de főként Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország kénytelenek lesznek olyan határintézkedéseket hozni, amelyekkel mérsékelhetik a Szovjetunióból az érintett országokba tartó személyi forgalmat. Erre a csehszlovák belügyminiszter hívta fel a figyelmet, de az esetleges intézkedések természetéről nem közölt részleteket. A nyugati országok egy része mindenesetre egyelőre még amellett érvel, hogy az esetleges kivándorlási hullám kiindulópontjaként számontartott országokban, tehát elsősorban a Szovjetunióban kell olyan helyzetet teremteni, amely elviselhetővé teszi az életet. A kivándorlásnak azonban nemcsak gazdasági, hanem érzelmi mozgatórugói is lehetnek - és nem tudni, melyik az erősebb. +++ 1990. november 30., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »