|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Akadémia reformkoncepciója - rendkívüli közgyűlés előtt -
sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. november 29., csütörtök - Fordulat lesz az Akadémia
életében a december 3-ára és 4-ére összehívott rendkívüli közgyűlés:
reformot hírdet a tudós társaság - tájékoztatta a sajtó képviselőit
Kosáry Domokos elnök és Láng István főtitkár pénteken az Akadémia
székházában. Nem várva a következő közgyűlésig - mondották -,
meghatározzák a továbbfejlődés irányát, a megújulás módját.
Hangsúlyozni kívánják: szükséges, hogy a hazai tudományosság a
hatalomtól, a politikától függetlenül, önállóan tevékenykedjen.
Szakértői bizottságok megfogalmazták az Akadémia új törvényének alapelveit, a kutatóintézetekre, a tudományos minősítés új rendszerére vonatkozó javaslatokat. Ezeket egységes koncepcióba foglalva terjesztik a közgyűlés elé. Az Akadémia elnöke lényegében a tudományos közösségek véleményét, ajánlásait tolmácsolja, mégis élénk vita várható mindegyik témáról.
Az akadémiai törvény alapelvei rögzítik: a Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudományos élet önkormányzati elven alapuló autonóm köztestülete, megítélésük szerint ez felel meg az Akadémia alapítói szándékának, az Akadémia hagyományainak.
Az Akadémia kutatóintézeteinek önállóságáról, eredményeinek értékeléséről eltérőek a vélemények. Az illetékes bizottság javasolja, hogy tartsák fenn az Akadémia kutatóintézeteinek hálózatát. Az ehhez tartozó 37 intézet, 8 ezer dolgozóval - köztük 3300 tudományos kutatóval - jelentős nemzeti érték, amelyet súlyos hiba lenne szétzilálni, esetleg külön minisztérium vagy más főhatóság felügyelete alá helyezni, miként erről szó volt. (folyt.köv.)
1990. november 30., péntek 14:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Akadémia reformkoncepciója - rendkívüli közgyűlés előtt (2.
rész)
|
A szakemberek ugyanakkor felvetették: kevesebb, de jobban fizetett kutatóval jelentősebb eredményeket lehetne elérni. Sokan vallják: az intézetek profitorientált tevékenységét - amelyre az anyagi eszközök hiánya miatt kényszerültek - le kellene választani az alapkutatásról, mert az feszültséget, ellentmondásokat idéz elő. Vannak, akik úgy vélik: jelenleg számos intézetben a külső források nélkülözhetetlenek. A bizottság azt ajánlotta, az alapkutatásokat végző intézetekhez külön egységekként kapcsolódjanak szolgáltató, vállalkozó egységek. Ajánlották azt is, hogy alakítsák meg az Akadémiai Intézetek Bizottságát, amelynek feladata lehetne az akadémiai, az egyetemi és más kutatóhelyek problémáinak megoldása.
A közgyűlésen a továbbképzési rendszer tárgyalásakor javasolják: az MTA és az egyetemek közösen építsék ki - a jelenlegi intézményi keretek fenntartásával - a Tudományos Továbbképző Intézet (Atheneaum) szervezetét, amely az egyetemek, s azon belül szakmák szerint tagolódna. A szakértői bizottság javasolja a tudományos fokozatok új rendszerének kialakítását, és a jelenlegi Tudományos Minősítő Bizottság megszüntetése mellett foglal állást. Azt ajánlja, hogy a jövőben két tudományos fokozat legyen: a Ph. D.-nek megfelelő fokozatot az egyetemek, a ,,nagydoktorit,,, a DS-t az Akadémia adja; a továbbképző intézet bevonásával. Indokolt, hogy a 8027 kandidátus és az 1640 nagydoktor megtarthassa tudományos fokozatát.
A közgyűlés elé tárják a tudományos könyv- és folyóirat-kiadás gondjait is. Ugyanis: az Akadémiai Kiadó és Nyomdavállalat csaknem működésképtelen, kapacitását nem használja ki, naponta ,,veszteséget termel,,. A nyomda dolgozói követelik: tegyék lehetővé, hogy önálló vállalattá szerveződhessenek. Az Akadémia tervei szerint a jövő évben a vállalatot átalakítják, az erre vonatkozó intézkedéseket megkezdték.
Az elnökség javasolja a közgyűlésnek Győrffy Barna és Csonka Pál akadémiai tagságának elismerését. Őket 1967-ben - a tudományos osztályok javaslata ellenére - a politikai hatalom beavatkozása miatt nem választották meg az Akadémia tagjává - hangzott el a sajtótájékoztatón. (MTI)
1990. november 30., péntek 14:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|