Rendszerváltás és az MTI

	Bizonytalan jövő a KGST megszűnése után (1.rész)
Bécs, 1990. november 30. péntek (Reuter) - A kelet-európaiaknak gyorsan hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy négy évtized után milyen is az élet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, azaz a KGST nélkül - írja a Reuter brit hírügynökség elemzésében. Január elsejétől a kelet-európai reformországok és a Szovjetunió egymás közti kereskedelmét keményvalutában bonyolítják, és bevezetik a világpiaci árakat, véget vetve ezzel a rubel dominanciája alatt folytatott kereskedelem bonyolult rendszerének. Több kelet-eurápai ország is javasolta, hogy a KGST helyett alakuljon konzultatív testület, amely a kereskedelmi és egyéb gazdasági információk cseréjét szolgálná. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatok és a szűkös keményvaluta-készletek arra engednek következtetni, hogy néhány évig még fennmarad a barter-kereskedelem valamilyen formája, még akkor is, ha az elszámolás keményvalutában történik. Nem hiszem, hogy sor kerülhet a kétoldalú klíring-elszámolás teljes beszüntetésére - jelentette ki a Reuternak Peter Havlik, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese. Az egyes kelet-európai országok 1991-re megkötötték kétoldalú szerződéseiket a Szovjetunióval, amely továbbra is legfontosabb nyersanyagszállítójuk. Csehszlovákia közvetlen szerződést kötött az olajtermelő tyumenyi körzettel, ahonnan félmillió tonna kőolajat vásárol járművekért, földmunkagépekért és fogyasztási cikkekkért cserébe. Finnország is, amely nem tagja a KGST-nek, bejelentette: feltehetően a Szovjetunióval történő kereskedelmének legnagyobb részét még egy évig a tervezett barterügyletek alapján bonyolítja le. Mindazonáltal továbbra sem világos, hogy általában miként működik majd a térség kereskedelme, és a Szovjetunió politikai szétesése a kelet-európai országok számára azt jelenti, hogy nem tudhatják biztosan, kivel tárgyaljanak. Erre az eshetőségre nem történtek érdemi előkészületek, és senki sem tudja, ki is lehet valójában tágyalópartnere a Szovjetunióban - jelentette ki Sandor Richter, a bécsi intézet egy másik munkatársa. A KGST januárban esedékes értekezlete vitatja majd meg a szervezet jövőjét - közölték hivatalos kelet-európai személyiségek. (folyt.) 1990. november 30., péntek 13:42
Vissza »

	Bizonytalan jövő a KGST megszűnése után (2. rész)
Az idén már rohamosan csökkent az egyes kelet-európai országoknak a Szovjetunióval lebonyolított kereskedelme, és a nyugati közgazdászok szerint 1991-ben ez tovább zsugorodik. A KGST klíring-szabályozása szerint a kereskedelemnek kiegyensúlyozottnak kellene lennie, de a kelet-európai országok többleteket halmoztak fel, amelyeket szeretnének szembeállítani a jövendő keményvalutában esedékes fizetési kötelezettségeikkel. A KGST árrendszerének alapját eddig a világpiaci árak ötéves átlaga képezte, így a kelet-európai országokat Moszkva szubvenciója óvta meg az olajsokkok megrázkódtatásaitól. Ám ennek az árnak is megvolt a maga ára, mert az ipar egységnyi termelési érték-kibocsátásához négyszer annyi energiát használ fel, mint a Nyugat, és az exportőrök az igénytelen szovjet piactól függő viszonyba kerültek. A KGST rendszere az év elején kezdett meginogni, midőn kitermelési nehézségek miatt a Szovjetunió csökkentette kőolajszállításait, és a német valutaunió gyakorlatilag elzárta a keletnémet piacot a kelet-európai exportőrök elől. A kelet-európai államok számára 7-8 milliárd dollárt tehet ki az olaj drágulásának és az exportpiacok elvesztésének együttes hatása - jelentette ki Willi Wapenhans, a Világbank alelnöke. A Szovjetunió számára azonban az 1988-as 3 milliárd rubeles deficit 14-16 milliárd dollár többletbe csaphat át a világpiaci árakra és a dollár-elszámolásra való áttérés eredményeként. Ily módon a Szovjetunió nyer a változásokon, de nyugati közgazdászok úgy vélik, Kelet-Európának mégis jó oka van arra, hogy fenntartsa vele a kereskedelmet, és ezzel a nézettel a térség vezetői sem tudnak vitába szállni. Szoros kötelékeink és kapcsolataink vannak Kelet-Európával és a Szovjetunióval, és ezeket nem akarjuk feladni - jelentette ki nemrég Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy Csehszlovákia szeretne megőrizni bizonyos előnyöket és fenntartani a hosszú távú kapcsolatait a Szovjetunióval, továbbá hasznoosítani akarja szovjet piaci ismereteit, még akkor is, ha a jövőben másképp alakulnak a dolgok, mint eddig. Marcin Swiecicki lengyel külkereskedelmi miniszter pedig egy alkalommal arról szólt, hogy Varsó szabadkereskedelmi övezetet szeretne létrehozni Csehszlovákiával és Magyarországgal. +++ 1990. november 30., péntek 13:44
Vissza »