Rendszerváltás és az MTI

	Tájékoztató a kormányülésről (1. rész)
1990. november 30., péntek - A kormány csütörtöki üléséről pénteken László Balázs szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A kormány számos témáról tárgyalt, ebből a tájékoztatón kettőt ismertettek - szakemberek segítségével - alaposan. László Balázs bevezetőben arról szólt, hogy a kormány megállapodott a Házbizottsággal, pontosabban a Parlamentben képviselt pártokkal, miszerint december 1-jére a költségvetési törvényjavaslatot benyújtja. Ennek megfelelően a tervezet sokszorosításán egész éjjel dolgoztak. Az egyeztetések alapján a költségvetés általános parlamenti vitája várhatóan december 17-én lesz. Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója a jövő évi vagyonpolitikai irányelvekről adott tájékoztatót. Mint mondta, a dokumentum csupán tervezet, az Országgyűlés határozatként mondja majd ki az irányelveket. Az irányelvek szerint hazánkban továbbra is az a cél, hogy a magántulajdon váljék meghatározóvá. Ennek érdekében folytatódik a privatizáció, amelynek célja olyan tulajdonosok felkutatása, akik érzékenyen reagálnak a piac változásaira, s legfontosabb céljuk a vagyon gyarapítása, illetőleg annak hatékony működtetése. Az irányelvek alapján folytatódik az állami vagyon értékesítése, amelynek lebonyolítását továbbra is a vagyonügynökség végzi, a nyilvánosság, a versenyeztetés és a reális vagyonértékelés alapelveinek szem előtt tartásával. A módszereket illetően a dokumentum leszögezi, hogy piacorienált privatizációra van szükség, tehát nem reprivatizációról van szó, sem pedig az állami vagyon valamilyen típusú szétosztásáról. Alapvetően a piac törvényszerűségeit kell követni, szem előtt tartva a kisbefektetők körének minél szélesebb bevonását. Ellenérték nélkül 1991-ben csupán a társadalombiztosítás kap állami vagyont. Új elem az eddigiekhez képest, hogy jövőre már a vevő is kezdeményezheti a privatizációt. Az irányelvek kitérnek arra, hogy a külföldi tőke aktív közreműködése továbbra is elengedhetetlen, és csupán néhány hagyományos magyar termék előállításánál nem kívánják azt beengedni az országba. Az előzetes számítások alapján 1991-ben a privatizációból származó bevételek összege várhatóan 40-50 milliárd forint lesz, amelynek túlnyomó többségét az államadósság csökkentésére kívánja fordítani a kormányzat. (folyt.köv.) 1990. november 30., péntek 13:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tájékoztató a kormányülésről (2. rész)
A bevételek fennmaradó részét a Foglalkoztatási Alap forrásainak feltöltésére, a külföldi tőke beáramlásának segítésére, illetőleg egy tőzsde-intervenciós alap létrehozására kívánják fordítani. Csepi Lajos végül bejelentette, hogy a privatizáció előrehaladásának bemutatására, a rendszeres tájékoztatásra ezentúl hírlevelet jelentet meg az Állami Vagyonügynökség. Ezután Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos jogszabályalkotási kérdéseket taglalta. Előzőleg azonban László Balázs szóvivő az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatát helyesbítette. Mint ismeretes, vita alakult ki arról, hogy mely hatásköröket kapja meg, illetőleg gyakorolja az önkormányzat, vagy az úgynevezett dekoncentrált állami szervezet. Ezt kommentálva a szóvivő tévedésből úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy az ifjúságvédelemmel, a gyámügyekkel árvaszékek foglalkoznak majd. Ez nem így van, e kérdések az új önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Verebélyi Imre tájékoztatójában elmondta: a júliusban elfogadott önkormányzati törvény olyan kerettörvény, amely az önkormányzatok szervezeti kereteit rendezi. Ezeket azonban ki kell tölteni részletes feladat- és hatáskörökkel. Jelenleg a tanácsrendszerben több mint kétezer jogszabály határozza meg a tanácsok feladat- és hatáskörét. Január 1-jétől a kormányzat szeretné ezek számát jelentősen csökkenteni, ugyanakkor pontosan meghatározni azokat a részletes feladat- és hatásköröket, amelyek alapján az önkormányzatok sikeresen tevékenykedhetnek. Korábban önálló jogi személyiségként a feladatok túlnyomó többségét a szakigazgatási szervek látták el. A tanácsi testületek szűk hatáskörrel rendelkeztek. A mostani kormányjavaslat szerint ez megváltozik, a szakigazgatási szervek korábbi hatáskörei a testületek kezébe kerülnek. A jövőben az apparátus e döntéseket előkészíti és végrehajtja. Ez a szakszerűséget biztosítja, ám a testület, illetőleg a testület által felkért, választott bizottság dönt a településpolitikai kérdésekről. Ennek következménye, hogy az ilyen döntések ellen csak a bírósághoz lehet fordulni. Verebélyi Imre szólt a jegyző jogállásáról is. Az államigazgatási, hatósági ügyek csoportjában e tisztség viselője csak a törvénynek, és nem az önkormányzatnak van alárendelve. Ezután felsorolta azokat a szervezeteket, amelyeket az előzetes vita eredményeként a kormány végül is nem hoz létre. Így nem lesz árvaszék, az ifjúsági és gyámügyeket az önkormányzatok hivatalai fogják ellátni. (folyt. köv.) 1990. november 30., péntek 14:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tájékoztató a kormányülésről (3. rész)
Nem lesz építésfelügyelet, az ezzel kapcsolatos feladatokat az önkormányzatok hivatalai végzik el. A kormány ezért 300-500 fővel megerősíti azokat az önkormányzatokat - ez elsősorban a kistelepüléseket érinti, ahol jelenleg nincsenek meg a kellő személyi feltételek. Ugyancsak nem hoznak létre szabálysértési hivatalokat, a feladatot szintén az önkormányzatok hivatalai, vagyis a jegyzői hivatal látja majd el. A közigazgatási államtitkár ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben több megyében tapasztalható: különböző pártállású képviselő-testületek az apparátusban is rendszerváltást kívánnak végrehajtani. Ez átszervezés formájában valósul meg, mint ahogy azt Lakitelek esete példázza, ám a Belügyminisztérium úgy ítéli meg: az ilyen forradalmi módszer nem helyeselhető, korai, hiszen nincsenek meg a feltételei. Ilyen nagy horderejű átszervezéseket csak akkor szabad végrehajtani, ha az eljárás mindenben megfelel a Munka törvénykönyvének, illetőleg azzal a szakszervezet is egyetért - mondta az államtitkár. Szólt arról is, hogy a polgármesterek munkáját megkönnyítendő, a Belügyminisztérium összállítja az önkormányzatok tevékenységét érintő hatályos jogszabályok jegyzékét, és ezt decemberben egy külön közlönyben teszik közzé. Ezután László Balázs felsorolta azokat a dekoncentrált szervezeteket, amelyeket csütörtökön a kormány létrehozott. Így egyebek között létrejött a munkaerőpiaci szervezet Országos Munkaügyi Központ néven, a megyei, illetőleg fővárosi földművelésügyi hivatalok, az egységes közlekedési hatóság, Közlekedési Főfelügyelet néven, a fogyasztóvédelem felügyelete, valamint ellátó közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi feladatokat ellátó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Ezeket a szervezeteket a különféle minisztériumok irányítják. A kormány foglalkozott egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításával, abból kiindulva, hogy a nyugdíjrendszer gyökeres felülvizsgálása és újraszabályozása még korai. Az Alkotmánybíróság az idén áprilisban megsemmisítette az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozást, mert az megkülönbözteti a férfiak és nők jogait. Az új szabályozás szerint a házastárs halála esetén a túlélő házastárs, tehát nemcsak az özvegy nő, hanem az özvegy férfi és jogosult nyugdíjra, nyolc hónapon keresztül, és az özvegyi nyugdíj mértéke az elhunyt bruttó nyugdíjának 60 százaléka lesz. Eddig ez 50 százalék volt. (folyt. köv.) 1990. november 30., péntek 15:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tájékoztató a kormányülésről (4. rész)
Az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő január elsejétől 20 évre emelkedik. A kormány javasolja, hogy a kiugróan magas nyugdijak keletkezésének megakadályozására változzék a nyugdíjalap kiszámításának módszere. Így a tízezer forintot meghaladó havi kereset esetén a tízezer forinton felüli részt sávonként a mostaninál erőteljesebben csökkenő mértékben vennék figyelembe. A kormány elfogadta a szakképzési alapról szóló törvénymódosítási javaslatot; megtárgyalta és elfogadta a jövő évi hitelpolitikai irányelveket. Ennek alapján meghatározta a monetáris politika alapelveit, valamint az államháztartás és a jegybank kapcsolatainak kérdéseit. Megállapította, hogy az idei monetáris politika legfőbb sikere a fizetőképesség megőrzése és a fizetési mérleg javítása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az egy évvel korábbihoz képest a konvertibilis fizetési mérleg 1,5 milliárd dollárral javult. A jövő évi célok között továbbra is a fizetőképesség megőrzése szerepel első helyen, és az, hogy fizetési mérlegünk deficitje ne haladja meg az 1,1 milliárd dollárt. További kiemelt cél az infláció elszabadulásának megakadályozása. A kormány létrehozta a Nemzetközi Technológiai Együttműködési Irodát, amely a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának önálló szerveként működik majd. Döntött arról is, hogy részvénytársasággá alakítja az OTP-t. Ennek során a sportfogadási tevékenységet állami monopóliumként megtartja, a többi szervezetet pedig a jövő év során privatizálja. László Balázs végezetül arról szólt, hogy a kormány felhatalmazta a Magyar Nemzeti Bankot: vizsgálja meg, milyen feltételekkel juthatnánk az olasz kormány által felajánlott 12 milliárd líra értékű hitelhez, amelyet energiagondjaink enyhítésére szánnak. (MTI) 1990. november 30., péntek 15:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »