|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: mi volt az amerikai diplomáciai győzelem ára?
|
1990. november 30. péntek (MTI-Panoráma) - Az amerikai
kormány kétségtelenül diplomáciai sikerként könyvelheti el, hogy az
ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta határozat-tervezetét, azaz a
világszervezet felhatalmazta tagállamait a katonai erő alkalmazására
is Irak ellen, ha az jószánátból nem hajlandó kivonulni a megszállt
Kuvaitból. Washingtonnak az eredeti javaslathoz képest csak abban
kellett engednie, hogy ne január elsejét, hanem január 15-ikét
tegyék meg a kuvaiti inváziót elítélő országok végső türelmének
lejártaként.
Az amerikai diplomácia e siker érdekében több olyan lépést is tett, amelynek későbbi hatása ma még nehezen felmérhető. James Baker külügyminiszter a BT ülése előtt négyszemközti tárgyalást folytatott a testület valamennyi tagjának képviselőjével, s nem maradt ki ebből a sorból Isidoro Malmierca Peoli kubai külkügyminiszter sem. Csien Csi-csen kínai külügyminiszter úgy távozhat majd az Egyesült Államokból, hogy Washington feladta a Pekinggel szemben életbe léptetett diplomáciai és gazdasági korlátozásokat. Végül George Bush november 23-án, Genfben találkozott Háfez Asszad szíriai elnökkel, akit pedig 17 éve nem tartott szalonképesnek az amerikai vezetés.
A kubai külügyminiszter és Baker találkozója önmagában is szenzáció volt, hiszen a kubai forradalom győzelme, 1959 óta ez volt a legmagasabb szintű hivatalos tárgyalás a két ország között. Az amerikai gesztus nem volt eredményes: Kuba a Biztonsági Tanácsban a határozat elfogadása ellen szavazott. George Bush nem véletlenül tartotta ezután azonnal szükségesnek kijelenteni: ,,Fidel Castro még mindig diktátor,,. Ezen a kudarcon az sem enyhített, hogy az amerikai elnök szerint Baker nem is akarta a kubai igent megszerezni.
Csien Csi-csen akár blöffölhetett is, amikor New Yorkba utazása előtt kijelentette, hogy Kína nem fogja megszavazni a katonai erő alkalmazását lehetővé tévő javaslatot. Az ázsiai nagyhatalom a BT állandó tagja, így egy esetleges ,,nemmel,, megakadályozhatta volna a határozat érvénybé lépését. Washington ugyan nem tartotta igazán valószinünek a kínai vétót, de biztos, ami biztos elébe ment az eseményeknek, s jóelőre bejelentette, hogy a kínai külügyminisztert hivatalos látogatásra is meghivják: azaz nincs érvényben már az elnöknek az a döntése, amely megtíltott minden magas szintű kapcsolatot a két ország képviselői között a kínai diákmozgalom tavalyi vérbe fojtása miatt. (folyt)
1990. november 30., péntek 12:54
|
Vissza »
|
|
A hét kérdése - 2
|
Kína végül is tartózkodott a szavazásnál, s az már soha nem derül ki, hogy ebben mennyi lehetett az amerikai békülékenység szerepe. A kubai és kínai szavazat befolyásolása miatt tett engedmények szükségszerűnek látszottak, ezt a közvélemény és a hatalmi körök készek többé-kevésbé meg is érteni.
Annál nehezebb lesz elfogadtatni a Bush-Asszad találkozót. Az Egyesült Államokban nagyon elvenen él a Pan Am légitársaság egyik utasszállítója ellen elkövetett 1988 decemberi merénylet emléke. A felrobbantott gép roncsai közt 270 ember lelte halálát, s az eddigi vizsgálat szerint a tettesek gyaníthatóan egy olyan terrorista csoport tagjai voltak, mely csoportnak Szíriában van a székhelye.
Ráadásul Szíria most nem is tagja a Biztonsági Tanácsnak. Az amerikai vezetés szerint elsősorban Szíria arab szövetségeseit kellett biztosítani arról, hogy Damaszkusz - amely csatlakozott az Irak ellen felsorakozott nemzetközi erőkhőz - nem fog ebből a szövetségből kilépni és továbbra is tartani fogja magát az ENSZ Irakkal kapcsolatos határozataihoz.
Nem lehet tudni, hogy ez az érv mennyire lesz hatásos. A közel-keleti helyzet amerikai szakértői közül most többen a ,,történelem megismétlődésének veszélyére,, figyelmeztetnek. Washington most kész közeledni egy olyan diktátorhoz, mint Asszad, hogy erősitse az Irakkal szembeni egységfrontot - mondják, s emlékeztetnek arra, hogy a nyolcvanas években az Egyesült Államok éppen Szaddám Huszein iraki elnöknek udvarolt hasonló módon, mert tartott az iráni radikális iszlám eszmék túlzott elterjedésétől.+++
Gózon István (MTI-Panoráma)
1990. november 30., péntek 12:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|