 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
 |
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (12. rész) - Vita
|
A délutáni, majd az esti órákba nyúló vitában több hozzászóló
kitért a civil társadalom megszerveződésének fontosságára, a
népfront szerepére a békés átmenet folyamatában, valamint arra, mely
szervezetekkel karöltve működhet a jövő népfrontja.
Az egyházak képviselői egybehangzó véleményként fogalmazták meg:
az elmúlt évtizedekben a népfront volt az egyetlen hely, ahol az
egyházi személyek, illetve az egyházhoz kötődők teljes jogú
állampolgárokként tevékenykedhettek. E gondolatokat Szokolay Sándor
zeneszerző azzal egészítette ki: a népfrontnak, s más társadalmi
szervezeteknek is a jövőben még inkább nyitniuk kell az egyházak
felé.
Az Új Márciusi Front képviseletében felszólaló Vitányi Iván - a
Demokratikus Magyarországért mozgalomhoz hasonlóan - szövetséget
ajánlott a népfrontnak, megerősítve, hogy az Új Márciusi Front
elsősorban szűkkörű értelmiségi tömörülés, s nem is kíván
tömegszervezetté válni. A közös tevékenység alapját abban látta,
hogy mindkét szervezetnek a civil társadalom kiépülésén kellene
munkálkodni, ennek mielőbbi megszerveződését kellene közös
erőfeszítéssel segíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a politikai
egyeztető tárgyalások jelenlegi három pólusának ki kell egészülnie a
független, nem pártokként működő szervezeteket tömörítő negyedik
oldallal, s e negyedik oldalon lenne a helye a Hazafias Népfrontnak
is.
A cigányszervezetek képviselői a vitában azt sérelmezték, hogy a
cigányság érdekeinek felvállalásáról és közvetítéséről mintha
megfeledkezett volna a népfront.
A vita egyik sarkalatos kérdéseként vetődött fel: alakuljon-e
bejegyzett tagsággal rendelkező szervezetté a népfront vagy
működjön-e továbbra is mozgalomként. Ugyancsak több küldött
feszegette a jövőbeni gazdálkodás mikéntjét, a működéshez szükséges
anyagi fedezet előteremtésének kérdését - főképpen a várhatóan
csökkenő vagy legalábbis a jelenlegi szinten maradó költségvetési
támogatás tükrében.
A nemzetiségek képviseletében szóló küldött reményét fejezte ki,
hogy a magyar társadalom valóban meg akarja őrizni a nemzetiségi
kisebbségeket, bár az asszimiláció még soha nem volt ilyen ütemű,
mint az utóbbi néhány évben. Rámutatott: mielőbb el kell érni, hogy
a helyi közigazgatásban, a politikai és társadalmi közéletben, a
kulturális életben - az alkotmány értelmében - helyet kapjanak a
nemzetiségi nyelvek is. A Magyarországon élő nemzetiségieknek
lehetővé kell tenni, hogy képviseltessék magukat a helyi és országos
testületekben. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|