![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Nem sikerült azonban a kormány, a törvényhozás és a köztársasági elnök jogállásának egyértelmű elvi tisztázása. Az Alkotmánymódosítással együttesen tárgyalta a bizottság az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A törvényből a jelentősebb passzusokat átemelte az Alkotmányba. Korrigálták azokat a részeket is, amelyeket Kilényi Géza professzor, igazságügyminiszter-helyettes még az előző napon diszkriminatívnak, alkotmányjogi képtelenségnek nevezett. Ilyen volt például, hogy az Alkotmánybíróság összetételére jelölőbizottság tesz javaslatot. Az eredeti megfogalmazás úgy szólt, hogy az Országgyűlés 8 személyt a képviselők közül választ a jelölő bizottságba, amely kiegészül a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, valamint a Magyar Jogász Szövetség által delegált személyekkel. Ezt a politikai egyeztető tárgyalásokon megtorpedózták. Így került bele a törvényjavaslatba az az alkotmányjogi képtelenség, hogy a jelölő bizottság a parlamenti képviselettel rendelkező pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból áll. Ez ráadásul diszkriminatív is a független képviselőkkel szemben. A bizottság - bár épp, hogy szavazóképes létszámban voltak jelen tagjai - döntött arról is, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Budapest legyen. A bizottság egyetértett a Minisztertanácsnak azzal a kezdeményezésével, hogy a Magyar Köztársaság állami címeréről népszavazást kell elrendelni. A beterjesztett Alkotmánymódosítás szerint a címerről és annak használatáról alkotmányerejű törvénnyel kell rendelkezni. A magyar társadalom azonban a jövőben használatos címer kérdésében erősen megosztott. Ezt figyelembe véve kezdeményezte a Minisztertanács a népszavazás kiírását, amelynek során a választópolgárok három változatra: a jelenlegi állami címerre, a koronás kiscímerre, illetve a Kossuth címerre voksolhatnak. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatban beterjesztett változatokról is határozott. Állásfoglalása szerint a munkahelyekre egységesen mondják ki a pártok szerveződésének tilalmát, illetve a bizottság a pártvagyonnal és -gazdálkodással összefüggésben azt a változatot támogatta, hogy a párt a tulajdonában lévő, s a rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja. (folyt.köv.)
1989. október 13., péntek 19:36
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|