 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. október 11., szerda - Rövid időn belül az Országgyűlés elé
kerülnek a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott úgynevezett
sarkalatos törvények. A magyar közvéleményben, de különösen az
úgynevezett ellenzéki pártok soraiban nagy várakozás előzi meg az
országgyűlési vitát, mert úgy ítélik meg, hogy ha az Országgyűlés
ezeken bármit módosít, az egyenlő a közmegegyezés felrugásával.
Mások, köztük a képviselők egy része az Országgyűlés
szuverenitásának, a képviselők jogainak korlátozását látják ebben a
megállapodásban.
Ilyen ellentmondások miatt az alkotmány-jogtudománnyal
foglalkozók egyesülete szükségesnek tartotta e kérdésben az
állásfoglalást. Egyik oldalról meg kívánjuk védeni az
Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a nemzet alkotmányos
sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozhasson, másrészt rá kívánunk
mutatni mai politikai helyzetünk bonyolultságára, többek között
arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásoknak ma közjogi
jelentőségű szerepe van.
Mint minden modern demokratikus államban, így Magyarországon is
a parlamentet kell a legfelsőbb állami szervvé tenni, amely a
választójogosult állampolgárok akaratából a törvényhozás
letéteményese. Ennek természetes feltétele, hogy az Országgyűlés
fejezze ki a társadalom valóságos érdek- és véleményviszonyait. Egy
ilyen országgyűlés hatásköre jogilag korlátlan, ránézve egyetlen
személy, szerv, vagy szervezet sem hozhat kötelező határozatot,
ugyanakkor napirendre tűzhet minden olyan kérdést, amelyet a
képviselők fontosnak tartanak.
Az utóbbi években mélyreható változások indultak meg hazánkban.
A különböző politikai csoportok, pártok megjelenésével szükségessé
váltak a politikai tárgyalások, az addig kizárólagos politikai
hatalmat gyakorló MSZMP és az újonnan kialakult csoportok közötti
egyeztetések. E sürgető igény hozta létre az ellenzéki kerekasztalt,
majd részvételével a háromoldalú politikai egyeztető tanácskozást.
Ezzel a politikai egyeztetés részben kívül került a parlament
keretein. A mai helyzetben, a létező politikai struktúrára épülő
Országgyűlés megválasztása előtt a politikai hatalom legitimitását a
létező Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalásokkal együtt
képes biztosítani. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 18:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|