![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 11., szerda - Rövid időn belül az Országgyűlés elé kerülnek a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott úgynevezett sarkalatos törvények. A magyar közvéleményben, de különösen az úgynevezett ellenzéki pártok soraiban nagy várakozás előzi meg az országgyűlési vitát, mert úgy ítélik meg, hogy ha az Országgyűlés ezeken bármit módosít, az egyenlő a közmegegyezés felrugásával. Mások, köztük a képviselők egy része az Országgyűlés szuverenitásának, a képviselők jogainak korlátozását látják ebben a megállapodásban. Ilyen ellentmondások miatt az alkotmány-jogtudománnyal foglalkozók egyesülete szükségesnek tartotta e kérdésben az állásfoglalást. Egyik oldalról meg kívánjuk védeni az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a nemzet alkotmányos sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozhasson, másrészt rá kívánunk mutatni mai politikai helyzetünk bonyolultságára, többek között arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásoknak ma közjogi jelentőségű szerepe van. Mint minden modern demokratikus államban, így Magyarországon is a parlamentet kell a legfelsőbb állami szervvé tenni, amely a választójogosult állampolgárok akaratából a törvényhozás letéteményese. Ennek természetes feltétele, hogy az Országgyűlés fejezze ki a társadalom valóságos érdek- és véleményviszonyait. Egy ilyen országgyűlés hatásköre jogilag korlátlan, ránézve egyetlen személy, szerv, vagy szervezet sem hozhat kötelező határozatot, ugyanakkor napirendre tűzhet minden olyan kérdést, amelyet a képviselők fontosnak tartanak. Az utóbbi években mélyreható változások indultak meg hazánkban. A különböző politikai csoportok, pártok megjelenésével szükségessé váltak a politikai tárgyalások, az addig kizárólagos politikai hatalmat gyakorló MSZMP és az újonnan kialakult csoportok közötti egyeztetések. E sürgető igény hozta létre az ellenzéki kerekasztalt, majd részvételével a háromoldalú politikai egyeztető tanácskozást. Ezzel a politikai egyeztetés részben kívül került a parlament keretein. A mai helyzetben, a létező politikai struktúrára épülő Országgyűlés megválasztása előtt a politikai hatalom legitimitását a létező Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalásokkal együtt képes biztosítani. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 18:31
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|