![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatban az egyéni és a listás mandátumok arányát kifogásolták elsősorban, nevezetesen azt, hogy a jelenlegi törvényjavaslat csaknem 60 százalékban kizárólagosan a pártok között osztja fel a képviselői helyeket, noha a 7-7,5 millió választópolgárnak csak töredéke tartozik valamilyen párthoz vagy szimpatizál azokkal. Mások azt kifogásolták, hogy a választók csak egy jelöltre tehetnek javaslatot, hiszen ez már szinte nyílt szavazásnak számít. Megfontolásra ajánlották azt is, hogy a következő parlamentet csak két évre válasszák meg, mert a közeljövőben megtartandó választás csak szimpátiaszavazás lesz. Éppen ezért a valódi megmérettetést is szolgálná, ha a megválasztott képviselők egyharmada az átmeneti időszakban kétévente cserélődne. Kevesebb szó esett a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról. Elsősorban az alternatív javaslatokkal foglalkozva úgy foglaltak állást: a pártok munkahelyen szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek. Amennyiben a parlament azt a változatot fogadná el, amely differenciál a közhatalmi funkciókat betöltő és más munkahelyek között, akkor indítványozzák, hogy a tilalmat terjesszék ki a nevelési és oktatási intézményekre is. A pártok vagyonára és gazdálkodására vonatkozó két változat közül a bizottság azt támogatta, hogy a párt a tulajdonában lévő, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja. Az ülésen szó volt a sarkalatos törvények hátterében álló politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásról is. A törvényjavaslatok feletti vita is jelezte a képviselők dilemmáját: nem tisztázott e megállapodás és a törvényhozás viszonya. Az Ellenzéki Kerekasztal jelenlévő képviselője, Zétényi Zsolt arra hívta fel a figyelmet: beláthatatlan következményekkel járhat, ha olyan törvényeket fogadnak el, amelyek nem felelnek meg a megállapodásnak, s a tárgyalások jelentőségét elemző beszámolójában főként a képviselők lelkiismeretére és politikai felelősségére apellált. Ám éppen emiatt kétségek sokaságával küszködnek a törvényalkotók, ahogyan ez az ülésen is és a folyosói beszélgetésekből is kitűnt. Többek véleménye szerint az ellenzék szemében azért vált hirtelen ismét legitimmé a parlament, mert különben maguknak a politikai egyeztető tárgyalásoknak a legitimitása is megkérdőjelezhető lenne. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 18:21
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|