|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Méray Tiborral - 1. - folyt.
|
- Igen. Ha jól emlékszem azt olvastam a müncheni kiadás előszavában, hogy 1957-ben, még Nagy Imre életében kezdett hozzá. Hogyan született meg a könyv ötlete? - 1957-ben kijuttatták Nyugatra, azt hiszem Kardos László és Göncz Árpád, Nagy Imre otthoni könyvét, ami itt magyarul A magyar nép védelmében címmel jelent meg. Ezért a kijuttatókat letartóztatták, börtönre ítélték. Úgy tekintették, mintha valami titkos iratot csempésztek volna ki Nyugatra, holott semmi titkosságról nem volt szó, ezek az írásai Nagy Imrének valójában a kommunista párt központi vezetőségéhez készültek. Ezt a könyvet 57-ben egy francia kiadó is megjelentette, s ez a kiadó keresett valakait, aki ismerte Nagy Imrét, és aki otthon volt a forradalom idején. Kért volna és kért is az illetőtől - tőlem - egy rövidebb tanulmányt, 15-20 gépelt oldalt arról, hogyan látom Nagy Imre magatartását a forradalom idején. Mikor ezt a tanulmányt írtam, akkor született meg bennem az a gondolat, hogy 15-20 oldalon nehéz elmondani mindazt, amire az ember gondol, amit elemezni, részletezni szeretne és valójában egy egész könyv kell ahhoz, hogy az ember Nagy Imre útját megértse és megértse a forradalom alatti magatartását. Hozzá kell tennem, hogy majdnem kötelességszerűnek éreztem mindennek a papírra vetését. Nem csak azért, mert Nagy Imrével szemben otthon akkor már egyre élesebb vádak hangzottak el, amelyek fenyegetetté tették a helyzetét, ez érezhető volt a Népszabadság hasábjairól vagy Kádár beszédeiből, de úgy láttam, hogy itt Nyugaton is Nagy Imrét nem látják igazából, nem tudják őt pontosan megítélni. Itt is elég sokat olvastam és hallottam arról, hogy Nagy Imre tulajdonképpen egy zsenge kezű habozó, egyrészt késlekedő, másrészt túl előresiető politikus volt, hogy nagy hibát követett el akkor, amikor kimondta a többpártrendszert, amikor kilépett a Varsói Szövetségből, amikor kinyilvánította Magyarország semlegességét és ezzel mintegy kiprovokálta a szovjet intervenciót. (folyt.)
1989. május 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|