![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. április 25., kedd - A szocialista gazdasági integráció mechanizmusának reformjával, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehetőségeivel, továbbá a gazdasági és politikai reformok kölcsönhatásával foglalkozott keddi tanácskozásán a Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság. Ez utóbbi kérdésről mindenekelőtt a magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott előadást.
Az államminiszter szerint a magyarországi gazdasági és politikai reformban három fő kérdésre kell összpontosítani; a politikai stabilizócióra, s ezzel összefüggésben az intézményrendszer átalakítására, a pénzügyi stabilizáció megteremtésére, valamint az új szocialista gazdasági rendszer kialakítására. Részletesen elemezte, hogy az utóbbi években milyen út vezetett a mostani kedvezőtlen helyzet kialakulásához, és miért éppen a fenti célok várnak mielőbbi megoldásra. Elmondta, hogy a korábbi időszakot, mely Kádár János nevéhez kötődik az óvatos reformok jellemezték, s 1986-87-ben e politika folytatása került szembe egy új modell felé mutató másik koncepcióval: az új reformfolyamatok erőteljes beindításával, a gazdasági és a politikai reformok összekapcsolódásával. A korábbi politika a piaci hatásokkal kevésbé számolt a gazdasági életben, - az állami költségvetésben és a fizetési mérlegben keletkezett feszültségeket a bankrendszer megváltoztatásával és a fogyasztás korlátozásával vélte megoldani. A párt és a szakszervezeti mozgalom, s a teljes intézményi rendszer monolit egységét hirdetve a vezetés arra gondolt: ily módon fenntartható a közmegegyezés, ami 1986-ig meg is valósult. Ám elmaradt a felkészülés a következő reformszakaszra. És 1987-88-ban mind a gazdaságban, mind a politikai életben válságos időszak következett. A konvertibilis kivitel, amely fontos helyen szerepelt a tervekben, 1980-1987 között lényegében nem bővült. Felborult a költségvetési egyensúly, ami ránehezedett a gazdaságra, és 1988 elejére megérlelődött a bizalmi válság, mivel az életszínvonal-emelkedés helyett -csökkenés következett be. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:05
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|