|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. szeptember 20., csütörtök - Az Állami Számvevőszék
csak részben elégedett azzal, ahogy az Országgyűlés, illetve a
kormány a szervezet jelentéseit hasznosítja. Jóllehet egyes
miniszterek, minisztériumok már elismerték a számvevőszék munkájának
hasznosságát, s jelentéseik alapján intézkedéseket is javasoltak, az
Országgyűlés bizottságai az eddigi több mint húsz vizsgálati
anyagból még egyet sem vitattak meg - jelentette ki Hagelmayer
István, az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján a Parlamentben.
Az Állami Számvevőszék elismerte, hogy az Országgyűlésnek valóban számos fontos kérdésről kellett döntenie, nehezményezte viszont, hogy gazdasági kérdésekkel a plénum ,,istenigazából,, még nem foglalkozott. Tudomása szerint jelentéseiket a pártok frakcióvezetői is megkapják, az azonban kétséges, hogy a vizsgálati anyagok eljutnak-e a pártok szakértőihez. Hagelmayer István kijelentette, hogy elemzéseik nyilvánosságra kerülését az elmondottak miatt bizonytalannak érzi, ezért úgy döntöttek: havonta sajtótájékoztatón ismertetik vizsgálataik eredményét, egy könyvkiadóval tárgyalnak arról is, hogy a jelentéseket publikálja. Véleménye szerint az ellenzéki pártok a parlamenti vitákban időnként tárgyszerűbbek lehetnének, ha e vizsgálati anyagokra támaszkodnának.
Az Állami Számvevőszék első beszámoló jellegű sajtótájékoztatóján Kovács Árpád főcsoportfőnök, az állami vállalatok vagyonkihelyezési és átalakulási tevékenységének ellenőrzéséről szólt. Elmondta, hogy ma a tulajdonos, a felelős gazda hiánya okozza azokat a gondokat, amelyek a privatizáció egészét kedvezőtlen megvilágításba helyezik. Érzékelhető az is, hogy a mostani helyzet a régi vállalati vezetőréteg érdekeinek is megfelel, mert az átalakult szervezetekben a korábbi pénzügyi problémák átmenetileg oldódtak, illetve részben az állam kárára rendezhetők. E vezetői körben tehát nem érdek, hogy tényleges tulajdonváltás menjen végbe.
Kovács Árpád szólt arról, hogy a számvevőszék a vállalatok társaságalapítási tevékenységét az Állami Vagyonügynökség 1990 márciusi megalakulásáig ellenőrizte: összesen 934 társaság alapítási körülményeit elemezte. Megállapításaik szerint a vállalatok az átalakulási törvény hatályba lépését követően is a társasági törvény alapján módosították szervezeteiket. A minisztériumi alapítású vállalatok körében a belföldi magánszemélyek befektetése csekély mértékű, a tanácsi alapítású vállalatok között természetes személyek 100-200 ezer forintos saját vagyona is működik. (folyt.köv.)
1990. szeptember 20., csütörtök 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A főcsoportfőnök annak a véleményének adott hangot, hogy az állami tulajdon lebontása hosszabb ideig tartó, nem kampányszerűen levezényelhető folyamat. A privatizáció lebonyolítására olyan jogi, infrastruktúrális háttérre van szükség, amely e problémakört teljes komplexitásában kezeli. Az állam privatizációs politikájának kidolgozása és elfogadása után elkerülhetetlennek tűnik egy átfogó - jogi és közgazdasági szemléletet egyaránt megtestesítő törvény megalkotása, vagy az eddigi szabályozások kedvező elemeinek egységes szerkezetbe foglalása.
Fekete Imréné főcsoportfőnök-helyettes az új Nemzeti Színház felépítését szolgáló pénzforrások ellenőrzését ismertette. Mint mondta: a számvevőszék megkülönböztetett figyelmet fordított a közadakozásból és a nyilvánosan meghirdetett akciókból összegyűjtött pénzek kezelésére, értékmegőrzésére. Az ellenőrzés több mint negyed évszázadot fogott át. Szólt arról, hogy az állami költségvetésből eddig hozzávetőlegesen 140-150 millió forintot fordítottak a színház létesítésével kapcsolatos munkákra. A kiadások nagyobb hányadát a majdani létesítmény szempontjából hasznosíthatatlannak ítélte. Kitért arra is, hogy kellően át nem gondolt, következetesen végig nem vitt döntések jellemezték a folyamatot, a határozatok végrehajtásához ugyanis általában hiányoztak a pénzügyi feltételek és a szükséges határozottság. A méltatlan huzavona sikertelenségre ítélte az állampolgárok áldozatvállalását.
Elmondta, hogy az új Nemzeti Színház felépítésére társadalmi gyűjtésből, közadakozásból, különféle akciók bevételeiből ez év májusáig 228 millió forint gyűlt össze. Kamathozadékaival együtt az adományok összege ez év végéig 448 millió forintra nő, ebből azonban a mai árakon a színház költségeinek csak 3-4 százaléka fedezhető. A beruházás előkészítése során gyakran megszegték az alapvető állami előírásokat, jogszabályokat, a számviteli és pénzügyi rendet. A tapasztalt hiányosságot miatt az Állami Számvevőszék a személyes felelősség kivizsgálását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál. Az Állami Számvevőszék egyébként javasolja a kormánynak, hogy a színház ügyében hozzon végleges döntést, ettől függően, vagy határozott, pénzügyileg is alátámasztott intézkedéseket kell tenni az építés érdekében, vagy gondoskodni kell a beruházás szabályszerű lezárásáról.
Fekete Imréné ezt követően a Hungaroring építésére és üzemeltetésére fordított összegek ellenőrzéséről szólt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy a Hungaroringre, a vállalati ráfordításokkal együtt, ez év végéig összesen több mint egy milliárd forintot fordítanak. (folyt.köv.)
1990. szeptember 20., csütörtök 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (3. rész)
|
A költségvetési források elérik a 800 millió forintot, ami a tervezettnek több mint négyszerese. E nagy mértékű többletet a beruházás megfelelő előkészítésének hiánya, a beruházási költségek nagy arányú alultervezése, a teljesítések ellenőrzésének hiányosságai okozták. A vizsgálat megállapította azt is, hogy az állami költségvetésből igényelt pénzforrások csaknem 70 százaléka szabálytalan volt. Mindezekért a számvevőszék a személyi felelősség megállapítását tartja szükségesnek. Ez esetben is az illetékes miniszterhez fordul. A főcsoportfőnök-helyettes kitért arra is, hogy a ráfordítások a Hungaroringen eddig nem térültek meg, az ország - idegenforgalomban jelentkező - közvetett haszna legfeljebb becsléssel valószínűsíthető. A számvevőszék egyetért a kormánynak a veszteséges gazdálkodás megszüntetése érdekében időközben hozott határozatával, de elengedhetetlennek tartja az állami vagyon megtérülését.
Kérdésekre válaszolva Hagelmayer István elmondta: a számvevőszék nem kapott hivatalos felkérést Soós Károly Attila SZDSZ-es képviselőtől az általa szabálytalannak vélt ,,kormányzati ügyletre,, , a költségvetés módosításának eltitkolása tárgyában. Hagelmayer István szerint a kormány etikusabban járt volna el, ha előzetesen közli szándékát a Parlamenttel. Emiatt a kormány bizonyos mértékben elmarasztalható, s a jövőben akkor cselekszik jól, ha legalább a költségvetési bizottságot tájékoztatja. (MTI)
1990. szeptember 20., csütörtök 15:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|