|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
2. számú gyorshír ------------------
|
Alkotmánybírák megválasztása, adótörvény-vita 1989. november 23., csütörtök - Az elvi állásfoglalás elfogadása után Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost ajánlotta jelöltnek a képviselők figyelmébe. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután azt ajánlotta, hogy a személyi kérdések közt döntsenek az Állami Számvevőszék elnökhelyettesi posztjának betöltéséről. A jelölésre vonatkozó javaslatot Horváth Lajos, az e célra alakult jelölőbizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az eredetileg számításba vett hét személy közül dr. Nyikos Lászlóra esett a bizottság választása. A Parlament a jelölési javaslatok elhangzása után egyenként szavazott a jelöltek személyéről. Ennek eredményeként az Országgyűlés mind az Alkotmánybíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének ajánlott személyeket döntő többséggel elfogadta. A listára került jelölteket a későbbiekben titkos szavazással választják meg. Ezt követően, az eredeti napirendnek megfelelően az adótörvények feletti vitával folytatódott az ülésszak munkája. Békesi László pénzügyminiszter terjesztette be az új adótörvény-javaslatokat: a magánszemélyek jövedelemadójáról, az általános jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról, a vállalkozási nyereségadóról, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter expozéjában elmondta: az előzetes viták során sok javaslat hangzott el, amelyek alapvetően a gyorsabb gazdasági növekedést és az adóterhek csökkentését szorgalmazták. A gazdaság jelenlegi helyzetében azonban nincs lehetőség ilyen adópolitikára, az 1985-ös gazdaságpolitika megismétlése a katasztrofális örökséget okozó gazdasági voluntarizmus folytatása több mint felelőtlenség, gazdasági öngyilkosság lenne. A pénzügyminiszter nem értett egyet azokkal a javaslatokkal sem, hogy 1990-ben maradjon minden a régiben, ne módosítsák az adótörvényeket. Ebben az esetben ugyanis nem javulna a gazdálkodó szféra helyzete, újabb esztendőt veszítenénk el, ami az ország veszteségeit növelné. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 10:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)
|
Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén, 13. vk.), az Ózdi Kohászati ----------- Üzemek hengerésze arról szólt, hogy az elmúlt esztendőben tovább romlott az ország helyzete, nehezedtek a megélhetési körülmények, csökkent az életszínvonal, növekedett az elszegényedők száma, s ma már éhezők is vannak Magyarországon. Ezzel együtt - hangsúlyozta - az adófizetők eleget tettek kötelességüknek, mert az adótörvény végrehajtása könyörtelen volt. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az adórendszer visszatartja a teljesítménynövekedést. Az Országgyűlés elé terjesztett személyi jövedelemadó-törvénytervezet egyes elemeit a felszólaló nem tartotta elfogadhatónak. Ellenezte, hogy a magas jövedelműek sávjában csökkentsék az adó mértékét. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csökkentésre a legkedvezőtlenebb körülmények között élők - tehát a kiskeresetűek - körében lenne szükség. Éppen ezért fontosnak mondotta, hogy az adótábla alsó sávját módosítsák a felső sáv terhére. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei --------------- Sütőipari Vállalat igazgatója a személyi jövedelemadó bevezetése óta eltelt két év tapasztalatait elemezte. Szerinte ebben az időszakban egyértelműen beigazolódott, hogy ez az adónem nem érte el fő célját, nem jutottunk el általa az igazságos közteherviseléshez. Egyértelmű az is, hogy a személyi jövedelemadó elsősorban a kis- és a középkeresetű rétegek népes táborát sújtja, a legmagasabb adósávba tartozóknak viszont kedvez. A képviselő ezért szintén nem értett egyet az e sávba tartozók adójának csökkentésével. Hangsúlyozta: szerinte a három tulajdonos - a költségvetés, a vállalatok és az állampolgárok - közül az első járt a legjobban a személyi jövedelemadó bevezetésével. E törvény életbe lépése a vállalatok többségére semlegesen hatott, a lakosság körében viszont csökkentette a munkakedvet, és egyáltalán nem ösztönzött takarékosságra. Polgárdi József ezért javasolta az adónem korrigálását, főként a kis- és középjövedelműek érdekében. Az emiatt bekövetkező költségvetési kiesések forrásait meg kell és meg lehet találni, például a milliókra rúgó adókiesés behajtásával. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|