|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Pógyor István áldozat
|
München, 1989. április 30. (SZER, Protestáns világ) - A koncepciós perek rehabilitálásra váró ártatlan áldozata Pógyor István, a keresztény ifjúsági egyesület, a KIE egykori titkára. 1932-től 1946-ig állt a mozgalom élén. Hiába bújtatta 1944-ben az üldözötteket, az új világban kezdettől fogva mellőzés volt az osztályrésze. 1951-ben államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, és előbb vizsgálati fogságban tartották, majd börtönbe zárták, ahol 1953-ban a súlyos megpróbáltatások terhe alatt meghalt. Ma is jeltelen sírban nyugszik 1956 kivégzett mártírjainak szomszédságában, a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. Futó Dezső, kisgazdapárti politikus, volt nemzetgyűlési képviselő a Mai nap hasábjain szemrehányást tesz a református egyház egykori püspökeinek - Bereczki Albertnek, Péter Jánosnak és Barta Tibornak -, hogy a kisujjukat sem mozdították meg azért a Pógyor Istvánért, aki egyházának nemcsak hű fia, hanem hű szolgája is volt. Futó írásában felhívással fordul az Igazságügyi Minisztériumhoz: Tisztelt minisztérium! Nem gondolják, hogy be kellene fejezni ezt a kegyeletsértő, "itt a hulla, hol a hulla" magyarázkodást? Mentsék fel a temető igazgatóságát, s adjanak tisztességes felvilágosítást, melyik parcellában, s hol fekszik a kivégzett, hogy a hozzátartozók kihantoltathassák, eltemethessék politikai elítéltjeiket. így Pógyor Istvánt is, akit még sok, ma is élő KIE-tag, népfőiskolás, öreg cserkész őriz emlékében szeretettel és hálával. A temető irodájában érdeklődtünk Pógyor István sírja felől, ahol előbb egy adminisztrátortól, majd később magától az igazgatótól kaptuk a következő választ: Itt van eltemetve, de nem közölhetjük, hol, mivel zárolt parcellában fekszik. Forduljanak az igazságügyi minisztériumhoz, s ha kapnak engedélyt, mi közöljük, hol van eltemetve. Ezért követeli Futó Dezső kisgazdapárti politikus minden becsületes magyar ember nevében az illetékesektől, hozzák nyilvánosságra, melyik kivégzett vagy börtönben elhunyt politikai elítélt hol nyugszik. Közöttük van Pógyor István is, valamint Gulyás Lajos levéli lelkész és egyházunk még sok mártírja. +++
1989. április 30., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|