|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Európai Közösség Ceausescuról
|
(Székely Gábor) München, 1989. április 11. (SZER, Világhíradó) - A granadai találkozón a külügyminiszterek megtárgyalják, hogy az Európai Közösség milyen együttes lépéseket tegyen Románia megfékezésére. A Közösséget növekvő aggodalommal tölti el az, hogy a Ceausescu- rendszer mind kegyetlenebbül üldözi azokat, akik bírálják a hivatalos politikát. A külügyminiszterek asztalára kerülő jelentés azt ajánlja, hogy a Közösség továbbra se tárgyaljon Bukaresttel a korábban tervezett új kereskedelmi megállapodásról. A megbeszéléseket a múlt hónapban függesztették fel. A granadai találkozó várható hangulatát előrevetíti az, hogy néhány állam máris leépíti kapcsolatait Romániával. Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság például egyidőre visszahívta nagykövetét Bukarestből. Anglia pedig olyan hangosan bírálja a Ceausescu-klán politikáját és jogsértéseit, hogy Románia hazarendelte diplomáciai képviselőjét Londonból. A Közösségen kívülálló Egyesült Államok szintén nem szemléli szótlanul a romániai eseményeket. Washington elhalasztott egy sor tervezett megbeszélést a bukaresti rezsimmel. Egyelőre szó sem lehet a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és felértékeléséről. Az Európai Közösség konkrét információkat vár Bukaresttől annak a 24 polgárjogi aktivistának a sorsáról, akik felszólították Ceausescut, hogy függessze fel a faluromboló programot. Románia még arra sem volt hajlandó, hogy átvegye a Közösség erről szóló megkeresését. A nyugati államokat foglalkoztatja annak a hat egykori funkcionáriusnak a sorsa is, akik nyílt levélben bírálták a Ceausescu-féle vezetést. Az Egyesült Államokat aggasztják azok a jelentések, amelyek szerint az említett hat személyt rendszeresen zaklatják. Washingtonban rámutatnak, hogy valamennyien azokat a jogikat gyakorolták, amelyek a helsinki megállapodások értelmében megilletik őket. Az Európai Közösségnek tudomása van arról is, hogy írókat, újságírókat és más szellemi alkotókat üldöznek bíráló magatartásuk miatt. A hétvégi granadai külügyminiszteri találkozó alig egy hónappal előzi meg a Helsinki Záróokmányt aláíró 35 állam képviselőinek párizsi polgárjogi értekezletét. Sokan máris biztosnak vélik, hogy ezen a májusvégi összejövetelen Románia a vádlottak padján találja magát. +++
1989. április 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|