|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
London, 1989. március 8. (BBC, Panoráma) - Amikor azt mondtam, hogy kevés értesülésünk van az Országgyűlés mai vitájáról, nem tettem hozzá azt, amit már híreinkben is hallotta, hogy a magyar kormány hajlandó fontolóra venni egy népszavazás megtartását a bős- nagymarosi vízlépcső ügyében - de egy későbbi időpontban, és a kérdés nemzetközi és egyéb összefüggéseit, valamint a népszavazásra vonatkozó általános törvény akkorra már kidolgozott pontjainak figyelembevételével. Ma délután megkérdeztük Bába Iván politológust, hogy véleménye szerint mi késztette a kormányt álláspontja módosítására, illetve mi változott egyáltalán azóta, hogy októberben az Országgyűlés a vízlépcső megépítése mellett döntött? - Ennek véleményem szerint két oka lehetett: az egyik az, hogy Magyarország gazdasági helyzete rohamosan romlik. A belső társadalmi feszültség egyre növekszik. Másrészt pedig az a tény, hogy a különböző környezetvédő csoportok együttesen összegyűjtötte mintegy 120 ezer aláírást, ezt a parlament elé terjesztette, és ez elég nagy nyomásnak tűnt ahhoz, hogy a parlament ismét napirendre tűzze ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy a népszavazás kérdése egy kezdete lehet csak egy folyamatnak. Ugyanis népszavazást tartani egy ilyen országban, mint Magyarország csak akkor szabad, hogyha két feltétel biztosítva van. Az egyik feltétel az, hogy mind a vízlépcső felépítése melletti, mind az ellene szóló érvek teljes és korlátlan sajtónyilvánosságot kapnak. A másik feltétel pedig az, hogy a népszavazás tisztaságát mind jogilag, mind gyakorlatilag garantálja a hatalom. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|